Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-29 / 202. szám
2016. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ rnyezetvédelem KELET mmm Igen ritka eset: virágzik a magyar nőszirom Készül az óriás madáretető a tornapálya mellett fotó: magánarchIvum Immár a fekete gólyát is a parkerdő lakójának tudhatjuk Mesterséges odú kerül az erdőbe... FOTÓ: TÖMÖRI LÁSZLÓ ...a bagolyfiókák pedig jelzik, hogy az önkéntesek munkája nem hiábavaló Az E-misszió egyesület rendezvényein a kismadarakkal is megismerkedhetünk A nyírségi őserdők hírmondója egy értékes este a természetben Dr. Szigetvári Csaba, Tomasovszki Anita és Tölgyfa Gábor az érdeklődők gyűrűjében fotók: a szerző Egy ismeretterjesztő sétán ismerkedtek a városlakók az értéktár egyetlen természeti örökségével. NYÍREGYHÁZA. A Sóstói erdő megyeszékhelyünk legősibb, legbecsesebb természeti értéke; segítette már az első letelepedőket is, akik a déli, széltől védett oldalán vertek tanyát. Bekerült a Nyíregyházi Települési Értéktárba is, azonban nem csak a város lakóinak fontos: nagy részét az Európai Unió is felvette a „Natura 2000” hálózatba, a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek közé.- Az emberi alkotások mellett az értéktárban az egyetlen természeti örökség a Sóstói erdő, ahová nem csak ma, bármikor érdemes kijönni - mondta köszöntőjében Tomasovszki Anita a megyeszékhely nemzeti értékeit bemutató Értékes esték programsorozat legutóbbi állomásán. - Ennek az örökségnek mindannyian gondnokai vagyunk - tette hozzá a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság elnöke, mielőtt átadta a szót a parkerdő bemutatására vállalkozó szakembereknek. Közjóléti funkció A Nyírerdő Zrt. nevében Tölgyfa Gábor üdvözölte az ismeret- terjesztő séta résztvevőit. Szokolovszki Géza erdőgondnok egy közismert anekdota felidézésével kezdte történeti visszatekintését.- Valószínűleg a Nyírvidék egyik 1911-es számában jelent meg először a történet, amely szerint ez az erdő egy elírásnak köszönheti a létét. E szerint a 18. század elején a Bécsben élő földesúr mákot akart termeszteni nyíregyházi birtokán. A nagy haszon reményében ezer hektár bevetésére utasította az ispánt, csakhogy- A Sóstói erdő mintegy 700 focipályányi területe nem tűnik nagynak, különösen a magyar erdők kétmillió hektáros összterületéhez viszonyítva. A városlakóknak azonban annál fontosabb a szabadidő egészséges eltöltése, a levegő minősége miatt - utalt az erdészeti igazgató a Sóstói erdő közjóléti funkciójára.- Ide jönnek ki az emberek az első tavaszi sétára, a gyerekek itt ismerkednek a természet szépségeivel, errefelé futnak a leendő bajnokok, egyszóval nem zárhatjuk le az utakat egy a terv egyetlen ékezett miatt félrecsúszott: a területet makkal vetették be mák helyett. A történet azonban jóval régebbre nyúlik vissza - tért rá az erdőmérnök a tudományosan is alátámasztott változatra. - Egykor az egész tájegységet összefüggő erdőség borította; ahol most állunk, egyike a nyírségi őserdők kevés számú maradványának.- A neve csak újabban Sóstói, előtte Nyíregyházi volt, első írásos említése egy védett növény vagy fakitermelés miatt. A tirpák telepesek még innen vágták ki a házaik felépítéséhez szükséges fákat, mára viszont a gazdasági funkció háttérbe szorult. A fák kivágása elsősorban balesetés tűzvédelmi, erdőfelújítási okokból szükséges.- Az erdő nagyobb része állami tulajdon, egyes részei viszont önkormányzati vagy magánkézben vannak. A területet a Nyíregyházától Záhonyig és Dombrádig futó vasútvonalak, valamint a Sóstói út aprózzák fel, ez a tagozódás pedig meg1426-os periratból való. Sajnos folyamatosan csökkent a területe, míg 1774-ben 588, 1936-ban már csak 464 hektáros volt - az erdőtörvény szerencsére garantálja, hogy a mostani 371 hektárnál kisebb nem lesz. Korábbi határát az Erdő sor utcanév őrzi, amiből az is kiderül, hogy a területcsökkenés fő oka a város terjeszkedése - például a kórház, az egyetem és az állatkert is jókora darabokat harapott ki az erdőből. határozza a látogatottságot is: a vasúttól keletre eső rész jóval népszerűbb. A sportpályák, padok, szalonnasütők többsége is errefelé található, így a nyugati oldalon zavartalanul költhetnek a madarak. Vadvirágok színpompája Az E-misszió egyesület elnöke a természet- és környezetvédelmi vonatkozásokra fókuszált előadásában.- A Sóstói erdő ezen a kis területen is nagy változatossággal kápráztatja el a látogatóit. Egymást váltják a nedves, fényes, száraz és árnyékos élőhelyek, amelyek eltérő fajoknak adnak otthont. Különösen tavasszal, a vadvirágok színpompáján érhető tetten ez a változatosság - mondta dr. Szigetvári Csaba, aki azt is bevallotta: amikor Nyíregyházára költözött, elsőre elvarázsolta a Sóstói erdő.- Az uralkodó fafaj, a kocsányos tölgy átengedi lombján a napfényt, lehetőséget teremtve az aljnövényzet burjánzásának. Ezen őshonos fa aránya meghaladja az ötven százalékot, ami örvendetes, ugyanis az idegen fajok nem is olyan régen még többségben voltak. A tölgyek sok száz évnél is idősebb, hatalmas odúi otthont adnak a nagy testű madaraknak - például a macskabagolynak -, de olyan védett rovarok sem élnének meg itt nélkülük, mint a szarvasbogár.- Legalább tucatnyi védett növényfaj található meg az erdőben. A húszforintos érméről mindenkinek ismerős lehet a magyar nőszirom, az erdőjárók közül azonban csak keveseknek. Egykor tele volt vele az Ifjúság völgye - a mai tornapálya -, azután évtizedekig kipusztultnak hitték, mígnem 2003-ban találtunk egy tőcsoportot. Az egy szem nőszirom azóta csak 2011-ben és 2012-ben virágzott, másodjára valaki leszakította - mesélte az elnök a fokozottan védett virágról. - A parkerdőben legalább száz madárfaj él, ezek nagy része is védett, a legveszélyeztetettebb közülük a fekete gólya, amely néhány éve telepedett meg itt, az idén pedig sikeresen költött.- Az E-misszió egyesület rendszeresen szervez közösségi természetvédelmi megmozdulásokat: szemetet szedünk, védett virágokat számolunk, madarakat gyűrűzünk, emellett mesterséges odúkkal és etetőkkel ségítjük őket - említette végezetül dr. Szigetvári Csaba. Pogácsa és frissítő A séta az egykori erdészház helyén ért véget, ahol a Nyírerdő megvendégelte a részvevőket, majd az értékes este zárásaként megajándékozták a legidősebb és a legfiatalabb részvevőt a Sóstói erdő című kötet egy-egy példányával.- Legyünk büszkék erre az erdőre, amelyet erdészként és kirándulóként is varázslatos helynek tartok. Kollégáimmal mindent megteszünk azért, hogy a most élők és a következő generációk is jól érezzék itt magukat - búcsúzott Tölgyfa Gábor. HOVÁNYI PÉTER peter.hovanyigikelet.hu Az erdő kárára terjeszkedett a város Kisvonattal is felfedezhettük az erdő szépségeit... Az erdőjárók gyakran találkozhatnak kis őzekkel is A nyestcsalád óvatosan kel át a záhonyi vasúton
