Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-15 / 191. szám

2016. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ Háttér 3 wmmmmmmm^m pályakezdő után nem jogo­sult járulékkedvezményre. A speciális szakmai ismerete­ket igénylő munkakörökben, mint például az IT vagy a mérnöki pozíciók esetében, a pályázók sokkal tájékozottab­bak a velük szemben támasz­tott elvárásokat illetően, vala­mint reálisabban jelölik meg a bérigényüket is, amely nettó 200 ezer forint körüli. Az IT-pozíciókban már nem ritka a bruttó 350 ezer forintos kez­dőbér, főleg, ha a jelölt nem tétlenül töltötte a tanulmányi időszakot, hanem gyakorla­tokon vett részt, akár kisebb projektmunkákat vállalt. Magas bérekről tárgyaltak Terdik János „régi motoros­nak” számít, évtizedek óta ügyvezetője a Termaschinen Kft.-nek, amely acélszerkeze­tek legyártásával foglalkozik. Ő is találkozott már olyan fi­atal pályakezdővel, aki a bér­igényt tekintve a fellegekben járt, közben nem volt tisztá­ban a hegesztőszakma alapja­ival sem.- Minket is megkeresnek fi­atalok, mind szakmunkások, mind felsőfokú végzettségű­ek. Előfordult, hogy minősí­tett hegesztői bizonyítvány­nyal igen magas bérekről tárgyaltunk, majd kiderült, hogy semmit nem tudnak a szakmáról - mondta Terdik János, aki szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ha a bérigény kerül szóba, re­álisabban gondolkodnak. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tamavolgyi@kelet.hu Később ki­derült, hogy semmit sem tudnak a szakmáról. .t TERDIK JÁNOS A fiatal álláskeresők sok esetben nincsenek tisztában a képessége­ikkel. nyíregyháza. - A pályakezdők nagyobb részére igaz, hogy kilépve a munkaerőpiacra, sajnos nincsenek felvértezve azokkal a reális információk­kal, amiknek a segítségével egy interjú vagy pályázás alkalmával a bérigényt firta­tókérdésre megfelelő választ tudnánk adni - fejtegette Szil­ágyi-Bécsi Tímea, a Nyíregy­házán is irodát működtető fejvadász cég, az Intsolution ügyvezető igazgatója. ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCK pályakezdők nincsenek tisz­tában a bruttó és nettó közötti különbséggel, így arról sincs fogalmuk, hogy az általuk megjelölt nettó bérnek milyen járulékkötelezettségei vannak a munkáltatók részéről. Ál­talában megfigyelhető, hogy a bölcsészek kémek többet a reálisnál.- Nézzünk például egy ügy­félszolgálati pozíciót, amely­hez idegennyelv-ismeret szükséges. Ebben az esetben sajnos gyakran előfordul, hogy az egyetemi végzett­séggel rendelkező pályázók a reálistól magasabb bért sze­retnének. Ebben az esetben a bruttó 200-250 ezer helyett nettóban kérik ezt az ösz- szeget, ami bruttó 330-400 ezer forintot jelent, s erre jön még a munkáltató járulékkö­telezettsége, amennyiben a Pályakezdő havi bruttó bére Végzettség szerint: Általános iskolával: 118 ezer forint Szakközépiskolával: 128 ezer forint OKJ-s végzettséggel: 140 ezer forint Főiskolát végezve: 181 ezer forint Egyetemet végezve: 209 ezer forint Posztgraduális végzettség: 424 ezer forint Szakmánként: Banki, pénzügyi szektor: 205 ezer forint Információs technológiák: 191 ezer forint Áramtermelés, -szolgáltatás: 182 ezer forint Szállítmányozás, logisztika: 169 ezer forint Járműgyártás: 166 ezer forint Gépipar: 162 ezer forint Építőipar: 143 ezer forint Média: 125 ezer forint IT diplomával: 364 ezer forint Gyógyszeripari diplomával: 332 ezer forint Áram-előállftási diplomával: 327 ezer forint Gépipari diplomával: 305 ezer forint Előtérbe kellene helyezni A szakember úgy véli, ennek több oka is van. Szerinte a kö­zép- és felsőfokú oktatásban nagyobb figyelmet kellene szentelni a munkaerő-piaci felkészítésre. Reális képet kellene kápniuk a fiataloknak arról, hogy müyen tudásra és kompetenciára van szüksége a munkáltatóknak, s ehhez képest ők hol helyezked­nek el, s mit kellene tenniük azért, hogy megfeleljenek a leendő elvárásoknak. Szilágyi-Bécsi Tímea sze­rint a pályakezdők az inter­júkra nem minden esetben készülnek fel megfelelően, de nemcsak a bérigényt, hanem a várható kérdéseket, a saját A realitás nem az erősségük bemutatkozásukat és reális értékelésüket tekintve sem. A szülők, a társak, az oktatók ha­tására sok esetben többet gon­dolnak a képességeikről, mint ami a valóság, s ehhez mérten állítják be a bérigényüket is - emelte ki az ügyvezető, aki hozzátette: a másik problé­makör az, hogy sok esetben a Nálunk is végéhez ért a betakarítás Elcsendesedtek a munkagépek illusztráció: ékn Az aratás gyakorlati­lag befejeződött Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Zabból vannak még kisebb területek lábon, mennyisé­gük azonban elhanyagolható - kezdte az aratási szezon ösz- szegzését Rácz Imre, a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Az országos átlag alatt Értékelése szerint valameny- nyi őszi vetésű növény hoza­mával elégedettek lehetünk, A követendő példa szá­munkra a lengyel struktúra, ahol elke­rülték a buktatókat. SZŐKE ATTILA bár adottságaink miatt alatta vagyunk az országos átlagok­nak. Rácz Imre arról is beszá­molt, hogy sajnos a minőség területén további romlást ta­pasztalhattunk, az árak pedig meglehetősen nyomott szin­ten vannak. Hornyák György, a Hangya Szövetkezet megyei képvi­selője egyetért a NAK megyei elnökével, azonban újfent szeretné felhívni a szövetke­zés fontosságára a helyi gaz­dálkodók figyelmét.- Követendő példaként a dunántúli gazdákat említhet­ném, akik egyes megyékben akár 30 darab szövetkezetét is létrehoztak már - fogalma­zott Hornyák György, aki úgy látja, hogy a fiatalabb gazdák fogékonyabbak a társulásra. A Hangya Szövetkezet me­gyei képviselője hozzátette: kiemelendőnek tarja az állam szerepvállalását a nemzeti kereskedelem és a belső piac szervezésének tökéletesíté­sében. Hazai gazdáink hibá­jául rótta fel azt, hogy még a TÉSZ, vagy TCS-tagok sem hajlandók sokszor szerződni a szövetkezéssel. Kihasználták a lehetőségeket Szőke Attila, a NAK megyei általános alelnöke úgy véli: a lengyel struktúra lehet a po­zitív példa, mivel ők a szövet­kezésben rejlő lehetőségeket kihasználva sikeresen elke­rülték a buktatókat. km-tg Számok, adatok Őszi árpa: termésátlag: 4561,7 kg/ha, összes termés: 9.634 tonna őszi búza: termésátlag 4881 kg/ha, összes termés 119.585 tonna Tritikálé termésátlag: 4.177 kg/ha, összes termés: 86.416 tonna Repce; termésátlag: 2637 kg/ha, összes termés: 10.043 tonna Zab; termésátlag: 3.010 kg/ha, összes termés 8.792 tonna Van egy JL j*. t kétesztendős v *p,. í • lányom,- illetve A' i egy kilencéves fiam. Nekik mindenképpen haza szeret­nék vinni valamit, aminek örülnek majd. 2008 óta min­den börzén jelen vagyok. Dojcsák-Krajecz Tímea Egy asztalnál és egy állvánnyal árulok. Úgy gondolom, a börze minden­kinek jó, mert sokan vannak, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy mindent újonnan vegyenek meg. Szikora Emese Megkérdeztük: ön miért vett részt a bababörzén? Negyedik alka­lommal vagyok t '. 9W f a bababörzén. ^ Sok otthon a fe- ' leslegessé vált gyerekholmi, nagyon nagy segítség, hogy ezeket el lehet itt adni, no meg magunknak is találunk ezt-azt. Dojcsák János Három gyerek édesapja va­gyok, így aztán van miből árul­nom a börzén, melyen második alkalommal vagyok jelen. Színvonalas rendezvény, hasznos a kis­gyermekes családok számára. Fehér Róbert mm Nézőpont Kiss László Mi történik a mélyben? Ha én író vagy szociográfus lennék, akkor megírnám a ma­gyar családok nagykönyvét. Miről szólna? Amiről mostan­ság, úgy jó pár évtizede nincs közbeszéd. Hát, hogy miként is élünk. Nem úgy, nagy vonalakban, mert az nem sokat mond, például, hogy a kiskereskedelmi forgalom három százalékot emelkedett és ugyanakkor a lakosság megtakarí­tásai csökkentek. Biztos fontos ez úgy globálisan, de arról, miként is élünk mi, semmit nem mond el. Pedig a részletek fontosak igazán, mert ezekből a részletekből áll össze az életünk, a gondolkodásmódunk, ezekre támaszkodva mon­dunk ítéletet a mindennapjaink minőségéről, tervezzük a jövőnket. Milyen nagyszerű lenne szociográfiai pontossággal leírni, hogy él, hogyan él meg egy vidéki magyar család, egy kis faluban, pontosan miként oldja meg a gondjait, mit tervez, mit csinál minden nap, milyen stratégiái vannak, ha nincs munka egyáltalán, vagy ha van egy kis föld - sokféle variáció van. De ugyanúgy iz­galmas lehet egy nagyvárosi, tipikus panellakó „gyárista” vagy kishivatalnok élete, a fillérek és forintok beosztása, az ügyességek és szorgalom ötvözete. De az sem elhanyagolható, vajon hogyan él az, aki vállalkozó - nem a nagyobb fajtából, hanem abból, amelyik­nek akár jól is mehet éppen, de nagyra nőni sose fog. Az a baj, hogy minden, amit e tárgyban olvasgatni lehet, az általánosságok szintjén mozog, nagyjából azon alapszik, amit az érintettek elmondanak - és hát az nem sok. Velük kellene élni, megfigyelni, lejegyezni, azt hiszem, ezt hívják szociográfiának. Valaha készültek ilyen tanulmányok, könyvek. Némelyik nagy vihart is kavart, például amit Végh Antal írt Penészlekről, ami akkoriban a legszegényebb zuga volt az országnak. Nyilván, az akkori hivatalos álláspont szerint nem volt ilyen fokú szegénység, és ha valaki ezt ken­dőzetlenül bemutatta, az botrány. Nem hiszem, hogy ma botrányokat lehetne ilyesmivel gerjeszteni, hiszen a társa­dalom perifériáira a sima esti kertévés híradók is kitekinte­nek - ha másért nem, mert ott történik a legtöbb erőszakos bűncselekmény. Egyébként is magasan van már az ingerkü­szöbünk, megszokjuk, hogy óriásiak a szakadékok ember és ember, település és település között. Nem hiszem, hogy a politikával való kötélhúzás kellene, hogy a célja legyen egy ilyen összcsaládi hazai látleletnek. Sokkal inkább annak az ismerete, hogy hol is tartunk, milyen gondolkodásmódú és életszemléletű felnőttek lesznek a mai gyerekekből, és ha nagyok a szakadékok, mi az a mód, amivel mégis csak lehet hidakat építeni. Rengeteg olyan kezdeményezést látok, amelyeknek a jó szándékát nem lehet vitatni, de nem eredményesek, mert a megcélzott réteg, családok életének gondolkodásmódjának abszolút ismeretlenségére épülnek, vaktában lőnek egy elképzelt célpontra. Egy világbanki tanulmány azt állítja, hogy országunknak egyetlen esélye a hosszabb távú gazdasági gyarapodásra ha „nem hagyunk senkit az út mellett”, azaz nem hagyjuk, hogy legyenek totálisan leszakadt rétegek. Egyszerűen nincs annyi ember, munkás kéz, hogy ezt meg lehessen tenni. De az eredményességhez nagyon kellene tudni, mi is történik a mélyben, a családok szintjén, úgy igazán, valójában. Hátha egyszer valakinek eszébe jut és megírja. kelet@kelet.hu Kelet kvíz A településhez tartozott még Bajnokfölde is, melyet egy ideig Ónodi Czudar Péter birtokaként említenek az oklevelek. a) Rohodhoz b) Tyúkodhoz c) Szakolyhoz d) Köleséhez A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el «Iskolakezdő börze Megtelt a Continental Aréna küzdőtere vasárnap, ahol a csa­ládok a bolti ár töredékéért szerezhették be az őszi ruhákat, cipőket, tanszereket. fotó: racskó tibor ... nagyon kellene tudni, mi is történik a mélyben, a családok szintjén, úgy igazán. * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom