Kelet Magyarország, 2016. augusztus (73. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-12 / 189. szám

2016. AUGUSZTUS 12.. PÉNTEK PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL MSZP. A vasárnapi munkavégzés volt a témája az MSZP csütörtöki sajtótájékoz­tatójának. - A Fidesz-kormány két ízben is radikálisan beavatkozott a keres­kedelembe, mindkétszer negatív eredménnyel - kezdte mondandóját Csabai Lászlóné. - Az első a boltok hirtelen bevezetett vasárnapi kötelező zárva tartása volt, ami elbocsátásokkal járt. Legalább ilyen átgondolatlan és elkapkodott volt a nyitva tartás újbóli engedélyezése; ez felmondásokat eredményezett, ugyanis nem gondoskodtak a megfelelő pótlékok bevezetéséről - taglalta a párt megyei alelnöke, mielőtt átadta a szót Tukacs Istvánnak. - A Fidesz szívesen avatkozik a versenyszféra ügyeibe, ám szerintünk előbb az állami szektorra kellene sort kerí­teni, ésszerű korlátok közé szorítva a vasárnapi munkát. Nemcsak a kereskedelmi alkalmazottakat, hanem - többek között - az orvosokat, ápolókat, tűzoltókat, rendőröket, tömegközlekedési dolgozókat is megilleti a százszázalékos pótlék, ahogy egy hónapban legalább két szabad szombat-vasárnap - ismertette a szocialisták álláspontját az országgyűlési képviselő. Kvízmegfejtés Cseh husziták elpusztították 1445-ben, de 1556-os adatok szerint már Szabolcs vármegye egyik legnépesebb települése volt a megközelítőleg 450 lakójával. • b) Rakamaz Az idén is kockadinnye termett Mátészalkán A furfangos mestert többnyire kerékpáron látni. MÁTÉSZALKA. Török László házát már messziről meg le­het ismerni: a kerítést maga készítette régi szekéralkat­részekből. Mindenkihez van egy jó szava, és huncut szeme elárulja, a tréfára is hajlamos. Az erőskezű kovácsmester alkotásait, terveit legfeljebb a homokba rajzolja, de soha nem veti papírra. Egyedi térplasztikái szemet gyönyörködtetőek, vasból készült virágainak sok nő örülhetett már. Egy régi gyö­kérben, korhadt fában is meg­látja az alakot. Ezúttal azt vette a fejébe, hogy ismét kockadinnyét termeszt, de nem szegeit ka­lodában idomította a gyümöl­csöt, hanem facsavarokkal rögzítette, ugyanis a dinnye táguláskor képes a kaloda szegeit kinyomni. A tete­jére kerülő vas kéznél volt, így az érés utolsó szakaszá­ban sikerült megint kockára sarkítani a dinnyét, ami meg­vágva harsányan reccsent, je­lezve, az ízére sem lesz panasz. KM Török László büszkén mutatta meg lapunk munkatársának kocka alakú dinnyéjét fotó: pusztai Sándor KELET Megyei tükör 5 Az alkotás egyben terápia is Minden egyes kendő­ben, ékszerben vagy képben benne van a ké­szítője - vallja Molnár Mónika. NYÍREGYHÁZA. Tavaly már­ciusban részt vettem egy kiállításmegnyitón, és bele- szerelmesedtem az egyik alko­tásba. Három kép: zöld, kék és narancsárnyalatban pompázó festett selyem, fehér fa ke­retben. Következett az álmo­dozás kora, majd egy elejtett mondat, és a húgom megvette nekem. így ma már a folyosóm éke, rajta a jellegzetes aláírás: Momo. Azaz Molnár Mónika dekoratőr, lakberendező és művészetterapeuta, akinek munkáit nemrégiben Lissza­bon is megismerhette. Már gyerekként is szeretett kézmű- veskedni - ez nem is csoda, hi­szen a nagymamája kézimun­kát tanított, de a nagypapája és az édesanyja is szépen rajzolt. Miután elvégezte a dekorisko- lát, próbálkozott fazekasság­gal, tűzzománccal és szövéssel is, mígnem másfél évtizeddel ezelőtt rátalált a selyem- és textilfestésre. Nincs két egyforma- Amikor először kért meg egy ismerősöm, hogy fessek neld hernyóselymet, hozzányúlni is alig mertem - mesélte -, de azután megtanultam bánni vele és összebarátkoztunk, a hobbiból pedig szép lassan Hogy ki mi­lyen színeket és formákat használ, sok mindent tükröz. MOLNÁR MÓNIKA Molnár Mónika összebarátkozott a selyemmel munka lett. Kezdetben vá­sárokra jártam a kendőkkel, ruhákkal, de hamar beláttam, hogy ha ez egyik standon a vásárló kolbászt fogdos, utána pedig az én áruimat, az nem tesz jót a selyemnek... - A Kor­zóban lévő Kézműves Portán állandó helyre találtak Móni alkotásai, és aki betér, láthatja, hogy képek és ékszerek is so­rakoznak a polcokon, falakon.- Mindig keresem az újat, és mivel a lakásunk több pontján is ott vannak az eszközeim és a hozzávalók, egyszer csak azt vettem észre, hogy a meg­maradt, kezem ügyébe került anyagokból képek lettek, ké­sőbb nyakláncok, fülbevalók. Amikor alkotok, megszűnik a világ. Nem számít, hogy éj­szaka van vagy hétvége, ha jól haladok, nem veszem észre az idő múlását. Persze vannak kevésbé áldott napok is, ami­kor semmi sem sikerül - az elrontott kendőknek otthon külön dobozuk van -, de sze­rencsére ebből van kevesebb.- Szeretem, hogy nincs két egyforma kép, ékszer vagy ruha, mert mások a színek, a formák, mindig máshogy viselkedik az anyag. Min­den egyes darabban benne vagyok, és elég sok időnek kellett eltelnie, amíg az alko­tásokon keresztül fel mertem vállalni magam. Az óceán szerelmese- Az évek alatt megtapasztal­tam, hogy az alkotás terápia is, ezt a tudást pedig igyekszem átadni. Végzett művészette­rapeutaként olyan módsze­reket kerestem, amelyekkel segíthetek másoknak kilépni a hétköznapokból, megelőzni vagy megoldani a problémái­kat. így akadtam rá a Rajzme­ditációra, amit az országban több helyen is oktatok. Aki rajzol, annyira beleme­rül a munkába, hogy közben Tűz a kórház műhelyében Megakadályozták a feltételezett lángok továbbterjedését. Mátészalka. A mátészalkai hi­vatásos tűzoltók szerdán déle­lőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház mátészalkai te­rületi intézményében tartot­ták gyakorlatukat, amit a hely­szín megismerése előzött meg. A feltételezés szerint a kór­ház asztalosműhelyében ke­letkezett a tűz, amely gyorsan átterjedt az ott tárolt munka­gépekre. A dolgozók az egy­ségek kiérkezése előtt áram- talanították, majd elhagyták a veszélyeztetett épületet. A tűzoltók a kiérkezést köve­tően átnézték a helyiségeket és meggyőződtek az épület kiürítéséről, végül a beavatko­zást végző egységek megaka­dályozták a tűz továbbterjedé­sét, és az oltáshoz több sugarat is szereltek. A gyakorlat végre­hajtását a Mátészalkai Hiva­tásos Tűzoltó-parancsnokság parancsnok-helyettese és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság Katasztrófavé­delmi Műveleti Szolgálata el­lenőrizte. Utóbbi a látottakat megfelelőre értékelte. km FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM eltávolodik a gondjaitól, ké­pes kívülállóként tekintem az életére, és így észreveszi a megoldást. Az, hogy ki mi­lyen színekhez nyúl, vagy hogy milyen formákat hasz­nál, sok mindent tükröz, sok mindent megmutat: olyan élethelyzetekre világít rá, amelyek e nélkül rejtve ma­radnának - meséli Móni, aki­nek számtalan megvalósítás­ra váró ötlete van. Évente kétszer ő is kikap­csol. Az óceán szerelme­se, Portugália pedig a szíve csücske, így nem véletlen, hogy a napokban részt vett egy lisszaboni kortárs művé­szeti fesztiválon. Kiállított munkáit - sálak, övék, karkö­tők, nyakláncok - látva az arra járók azt hitték, hogy ő is por­tugál, mert mint mondták, tökéletesen sikerült visszaad­nia a fado életérzést - ennél nagyobb dicséret pedig arra­felé nemigen létezik, km-sza DIGITALIS KELET A Kelet applikáció most elérhető' okostelefonon, táblagépen és PC-n. Egyszerű használat: » Olvassa be a QR-kódot » Tesztelje ingyen a Digitális Keletet ANDROID APP ON Google play Download on the w AppStore A Kelet arcképcsarnoka: dr. Egri Imre főiskolai tanár Negyven esztendőn át a felsőfokú képzés élvo A rendszerváltás tette lehetővé és sürgette a gazdálkodási tanszék megalakítását. nyíregyháza. Ha csupán annyit mondanánk róla, hogy immár négy évtizede tanít a Nyíregy­házi Egyetemen, önmagában ennyi is indokolná, hogy meg­tudjuk, ki ő, honnan indult, mi áll mögötte. Csakhogy dr. Egri Imre élete, munkássága nem mindennapi, különösen, hogy már a pályakezdésnél is küz­denie kellett.- Püspökladányi földműves családba születtem három lánytestvéremmel, ott is jár­tam iskolába egészen az érett­ségiig, majd szerettem volna megvalósítani orvostan-hall- gatói álmomat. Sajnos oda nem vettek fel, ekkor lettem képesítés nélküli tanító Sár­rétudvariban. Ottlétem alatt ütött be a „cseh helyzet”, s a bevonuló katonák pótlására engem is besoroztak.- Amikor leszerelt, újra ha­talmába kerítette a tanulási vágy, így került a főiskola matematika-fizika szakára, s ott is maradt tanársegédként dolgozni, hogy munka mel­lett - nem mellesleg - ingáz­zon a fővárosba, ahol a szake­gyetemen közgazdász tanári diplomát szerzett. Nem telt el sok idő, s olyan érdeklődés övezte itthoni kollégáival közös mikro- és makrogazdasági kutatásai­kat, előadásaikat, hogy lét­rehozták a gazdálkodási tan­széket, melynek Egri Imre lett a vezetője, aki időközben doktori címet és Kijevben PhD tudományos minősítést is szerzett. Egyesítés után fellendülés- Valójában a rendszervál­tás tette lehetővé és sürgette a gazdálkodási tanszékünk megalakítását, amely idő­közben „keresztelőkön” is átment. Előbb közgazda­ság-tudományi tanszékként működtünk, amit én vezet­tem másfél évtizedig, majd a társadalmi változásokhoz igazodva logisztikai tanszék lettünk, melynek élén 12 évet töltöttem. Tény viszont, hogy a két intézmény, a mezőgaz­dasági és a tanárképző főisko­la egyesítése lendítette fel a közgazdászképzést Nyíregy­házán. Közben családi élete is szé­pen alakult: megnősült, fele­sége szintén pedagógus, fiuk közgazdász, lányuk pszicho­lógus Pesten. Nem véletlenül említette a mikro- és makrogazdaság kifejezéseket: oktatómunká­jukban jelen volt és van a ház­tartási, vállalati és nonprofit szervezetektől az állami, a nemzetközi gazdálkodás megismerésének, hasznosítá­sának kutatása, továbbadása a hallgatóknak. Mindeköz­ben szoros kapcsolatokat te­remtettek külföldi - svájci és amerikai - szervezetekkel, alapítványokkal, részt vettek a hazai, megyei vállalkozások létrehozásában. Többek kö­zött az évek során csaknem másfél ezer szabolcs-szat- már-beregi szakembert ké­peztek ki, akik közül többen ma is felkeresik őket, hogy el­mondják, miként veszik hasz­nát a tanultaknak. „Jól érzem magam itt...” Nem mellesleg Egri Imre ed­dig hatvanhét könyvet, illetve -részletet irt, néhány most is megjelenés előtt áll, és rend­szeres előadója közgazdasági konferenciáknak. A sok ta­nulmány, kutatási eredmény ismertetése mellett tagja az Akadémia köztestületének, a közgazdasági társaság logisz­tikai ágazata elnökségének, a Debreceni Akadémiai Bizott­ság kutatócsoportjának.- A korom miatt már tan­székvezető nem lehetek, de főállású főiskolai tanárként tovább dolgozom a nyug­díjig, mert nagyon jól ér­zem magam itt a 310-es szobában, a kitűnő kollé­gákkal meg a hallgatókkal az előadókban.- Sokat kell még küzdeni a magamfajta közgaz dásztanároknak is, hogy ne a mások vállára felka­paszkodó, a szakmát job­bára csak m a g á z ó emberek legye­nek „ n a - gyök”, h a - nem a jól felké­szült, vállalkozó tehetséggel meg­áldottak lendítsék előre gazdaságun­kat. ANGYALSÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom