Kelet Magyarország, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-22 / 145. szám

2016. JÚNIUS 22-, SZERDA KELET MViMHHHl Fókuszban: a Brexit 7 Röviden figyel az óriás. Kínának csök­kenne a befolyása az EU-ban, ! ha elveszítené támogatóját, mert London távozna az uni­óból. A Kína és Európa kö­zötti kapcsolatokban viszont | a közép- és kelet-európai or- j szágok várhatóan idővel több | szerepet kapnának - vélik a J South China Morning Post j című lap szakértői. MEGFONTOLANDÓ. Soros György szerint meredek ívben gyen­gülne a font, és fekete péntek következhetne a piacokon, ha csütörtökön a britek több­sége a kilépésre szavazna. A magyar-amerikai nagybefek- | tető ábrándnak nevezte azon J brit véleményeket, miszerint j a Brexit nem érintené saját | pénzügyi helyzetüket. KEVESEBB FIATAL? Ha a britek kilépnek, országuk már nem lesz annyira vonzó a fiata­lok számára, hiszen kevés­bé lesznek versenyképesek a fizetések, a font esetleges gyengülése pedig jelentős áremelkedést indíthat el a belső piacokon - erre számít James Hick, a Manpower- Group toborzócég igazgatója. Felhúzták a szemöldöküket? London. Sok uniós vezető biztatja maradásra Nagy-Bri- tanniát, azonban Orbán Vik­tornak a Daily Mailben meg­jelent egész oldalas hirdetése a legszembetűnőbb - írta in­ternetes kiadásában a Finan­cial Times című londoni gaz­dasági napilap. Hozzáteszi: Orbán az első uniós vezető, aki közpénzből hirdet a brit médiában, fizetett politikai hirdetésekben ösztönözve a szavazókat az unióban való maradásra. A napilap szerint Orbán „beavatkozására” töb­ben is „felhúzták a szemöldö­küket”, tekintve, hogy lépése ellentétben áll az otthoni, nyilvánosan és „perzselően euro-szkeptikus” retoriká­jával. Kormánya plakátkam­pányt indított, bírálva az uni­ós menekültpolitikát - tették hozzá. MTI Saját kardjukba dőlnek a britek? Jo Cox, a múlt csütörtökön meggyilkolt brit munkáspárti képviselőnő a maradáspártiak népszerű politikusa volt; halála az uniópártiak táborát erősítette fotó: ben stansall Ha az angolok kilépnek az unióból, az a magyar vendégmunkásokat is érzékenyen érintheti. Budapest. „Foghatják a fejü­ket a magyar melósok; úszik az álomfizetés, ha jön a Bre­xit” - ilyen és hasonló címek­kel „hangolnak” a magyar- országi lapok a csütörtöki angliai népszavazásra, mely­nek nem kevesebb a tétje, mint hogy kilépnek-e az Eu­rópai Unióból a britek, vagy maradnak. A lapunknak nyi­latkozó gazdaságkutató szak­ember és volt jegybankelnök egyetértenek abban, hogy a britek esetleges kilépése a nemzetállamok közösségéből az Európai Unió, Nagy-Britan- nia és Magyarország számára is káros lenne. Évekig elhúzódhat Inotai András, a Magyar Tu­dományos Akadémia Világ- gazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója szerint, ha a britek Tcilépnek, akkor egy hosszú, legalább 2 éves tárgyalási folyamat kez­dődik a kilépés feltételeiről, és az Európai Unióval (EU) való jövőbeni kapcsolatok­ról. Például arról, hogy miben maradnak benne (a szabad kereskedelemben, az egysé­ges belső piacban stb.), és mi­lyen mértékben.- Ezért ma azt megmon­dani, hogy mi lesz ennek a hosszú távú következménye, felelősen nem lehet. Anglia azonban megítélésem sze­rint feltétlenül rosszul jár. Az angolokban látványosan ütközik a nagy nemzeti szu­verenitás táplálta büszkeség és a gazdasági racionalitás. Utóbbi kapcsán muszáj úgy fogalmaznom, hogy a britek mintha nem néztek volna rá a világtérképre, mielőtt a Brexit (kilépés) lehetőségét a saját belső és a nemzetközi közvé­lemény előtt meglebegtették. Gyakorlatilag Anglia részese­dése ma a világ termelésében mindössze 2 százalék, nem 15, mint mondjuk volt a II. világháború után. Egész egy­szerűen nem lehet visszafor­gatni a történelem kerekét. Az ország ipara nemzetközi léptékkel nézve lepusztult, szinte csak a szolgáltató (ezen belül is leginkább a pénzügyi) szektorból él, no meg az uni­A britek mint­ha nem néz­tek volna rá a világtér- ^ ** | képre... Jjg g. INOTAI ANDRÁS (S^rOl ós támogatásokból, melyek legnagyobb haszonélvező­je tudni valóan a brit királyi család - mondta a kutató, aki szerint egy biztos: az angol gazdaságnak akkor is szüksé­ge lesz külföldi munkaerőre, kétkezi munkásokra és maga­san képzett értelmiségiekre egyaránt, ha esetleg kilépnek az Európai Unióból. „Nem igazán értem, hogy az angoloknál miért éppen a magasabb munkakultúrá­val rendelkező magyar, cseh, lengyel vendégmunkások ve­rik ki a biztosítékot, és nem mondjuk a volt gyarmatokról korábban érkezett afrikaiak és ázsiaiak” - fogalmazott ér­deklődésünkre Inotai András. Nem nyernének vele Szerinte egyébként a kilépés­sel a brit gazdaság semmit nem nyer, az unió gazdasága viszont nyerhet. Úgy fogalma­zott, hogy a britek az európai integráció elmélyülését min­dig is inkább visszafogták, mint serkentették; ők ugye szabad kereskedelmet akar­nak, egységes belső piacot, korlátozott munkaerő-ván­dorlással. - Abban a percben, amikor a britek azt mondják, hogy kilépnek, a német-fran­cia tengely mentén létrejön a föderális Európa. Csakhogy ez alapvetően a magorszá­gokra fog vonatkozni, és ke­véssé a nem annyira EU-barát közép- és kelet-európaiakra. Tehát kialakul egy unión be­lüli periféria, és meggyőződé­sem, hogy ez az igazi veszély Magyarország számára. Nem az, hogy a távozó britek a jö­vőben nem fognak befizetni a közös büdzsébe, és így a magyarok is kevesebb pénzt kapnak a brüsszeli kasszából - állítja Inotai András, aki sze­rint ez a felvetés eleve „hü­lyeség”, hiszen legalább két évig tárgyalnak a részletek­ről, addig pedig minden a régi kerékvágásban halad. ­„A Brexitet a nemzetkö­zi pénzpiacok egyelőre nem árazták be, de az biztos, hogy Magyarország meglehetősen nehéz helyzetbe kerülne az­zal, ha az Európai Unió belső perifériájára szorulna” - véli a gazdaságkutató. Mindenkinek káros lenne Surányi György közgazdász professzor, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank ko­rábbi elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a kilépés egyaránt káros lenne az Euró­pai Unió, az Egyesült Király­ság és Magyarország számára.- Az EU szempontjából szimbolikusan is hátrányos az, hogy egy ilyen jelentős tagország kilép belőle, ami esetleg más országokban is felerősítheti az unióelle­nes erőket. Másfelől nagyon fontos az a kiegyensúlyozó szerep, amit Anglia betölt a németek és a franciák között. Jobb, ha egy ilyen jelentős angolszász ország nagyhata­lomként, egyenrangú part­nerként ott van az Európai Unióban, ráadásul az angolok azok, akik a nemzetállamok közösségén belül leginkább a szabadpiaci verseny hívei, meglehétősen liberális gaz­dasági felfogást követnek. Angliában a kilépés befelé fordulást eredményezne, a britek elveszítenék azt a fon­tos kiegyensúlyozó szerepü­ket, amit az EU-ban képesek érvényesíteni. Ma azáltal van Angliának komoly világ- politikai jelentősége, hogy a nemzetközösség meghatáro­zó tagja. A londoni City (mely az angol nemzeti össztermék 8 százalékát állítja elő) jelen­A magyar kormány hónapok­kal ezelőtt programot indított azzal a céllal, hogy vissza­csalogassa Magyarországra a külföldön dolgozó fiataljain­kat. A projekt azonban nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen tős veszteségeket könyvelhet el a Brexit esetén. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ang­liának jelentős folyó fizetési- mérleg-hiánya van, de amíg ők a világ egyik meghatározó pénzügyi centruma, addig ennek a finanszírozása nem jelent különösebb nehézség get. Ha azonban a kiváltságuk megszűnik, ez önmagában ki­igazításra, szigorításra kény­szeríti a briteket. Ráadásul az is benne van a pakliban, hogy ha kilépnek, akkor Skócia kilép az Egyesült Királyság­ból és belép az unióba. Ami (fontos látni) a britek számára további lelki, kulturális, tör­ténelmi, politikai probléma lehet - tekintett előre Surányi György. Lehetőség a tisztes életre A vezető közgazdász véle­kedése szerint Magyaror­szág szempontjából azért (is) lenne káros a Brexit, mert a britek verseny- és piacpárti százmilliós ráfordítással alig több mint száz fiatalt sikerült visszacsábítani. Ezért a jövő évi büdzsé módosításának elfogadása után a nemzetgaz­dasági miniszter bejelentette, hogy jövőre nem folytatják a nagyszabású programot. Bárki is nyer, megváltozik Európa és Anglia a sza­vazás után. SURÁNYI GYÖRGY felfogása közvetve nagyon hasznos a kelet-európai kis országok számára.- Az a tény, hogy Anglia nyi­totta meg legjobban a mun­kaerőpiacát az újonnan csat­lakozott országok polgárai előtt, sok honfitársunk szá­mára hatalmas lehetőséget teremtett a tapasztalatszer­zésre, egyszersmind a tisz­tességes polgári létre. Ezek a fiatalok évente egymilliárd eurót utalnak haza - sorolta a fontosabb érveket Surányi György. Szavai szerint biztos, hogy szigorodnának az ang­liai munkavállalás szabályai, bár a már ott lévők szempont­jából ez nagy változást sze­rinte nem jelentene. Az újak viszont nagyon megéreznék. „Csak remélni merem, hogy a maradáspártiak győznek a népszavazáson, bár mindkét kimenetel benne van a pak­liban” - szögezte le Surányi György, aki szerint aggasztó, hogy egy ilyen kérdés felve­tésével milyen mértékben lehetett megosztani az angol közvéleményt. - Biztos va­gyok benne, hogy bármelyik tábor nyer, akkor is megvál­tozik Európa és Anglia is a re­ferendumot követően. Ezért súlyos felelőtlenség ilyen kérdéseket népszavazásra bo­csátani. Látható, hogy az em­berek jelentős része félinfor­mációkra hagyatkozva járul majd az urnák elé. Az például tényszerűen nem igaz, hogy minden bajnak a forrása az, hogy a sok vendégmunkás elveszi a megélhetést az an­golok elől. Ezzel szemben a valóság az, hogy Angliában a valaha mért legnagyobb fog­lalkoztatási adatot mérték idén, a lakosság 76 százaléka foglalkoztatva van. Ez törté­nelmi rekord... - jelentette ki a közgazdász. PETNEnÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu Nyitón kérdések ■ Mit lépnének a skótok egy ilyen helyzetben? ■ Hogy reagálna a Brexit-re a nemzet­közi tőke? ■ Milyen mértékben hagyná ott a tőke Londont? ■ A brit valuta milyen mértékben értékelődne le? • A hazai termékek árát mennyiben drágítaná meg? • Hogyan viszonyulna Anglia a vendég- munkásokhoz? Kevés fiatal jött haza <§> Fej fej mellett Kedden is országszerte „hirdették az igét” a maradás és a tá­vozás mellett állást foglalók, a legfrissebb közvélemény-ku­tatások szerint az esélyek totálisan kiegyenlítettek. FOTÓ: AFP, JUSTIN TALLIS Róna Péter: a periférián vagyunk A pénzvilág központ­ja a londoni Cityből könnyen Frankfurtba helyeződhet át. BUDAPEST. „Úgy látom, hogy a kilépni szándékozók vezetői felkészületlenek, nem lehet tudni, hogyan képzelik el a kiszállást, illetve a jövőt. Ha ők győznek, akkor a kormány bizonyára lemond, és előreho­zott választások lesznek” - je­lentette ki a hosszú ideig Ang­liában élt Róna Péter bankár. A kilépők érvei A Brexit támogatói három ér­vet hangoztatnak: nem kér­nek a migránsokból, szerin­tük az EU nem működik, és jobb kiszállni belőle, mielőtt összeomlik, valamint, hogy a brit azért mégis a világ ötödik legnagyobb nemzetgazdasá­ga, anyja a nagyvilági nyelv­nek, az angolnak, és része az angol ajkú világközösségnek. Tehát van hová menniük.- Ők otthonosabban érzik magukat az amerikaiak, a kanadaiak, az ausztrálok, az új-zélandiak társaságában, mert úgy gondolják, hogy abban a világban sikeresebb gazdaságot és társadalmat tudnak létrehozni, mint az EU-ban. Azzal egyetértek, hogy az angolok kilépése ese­tén a német-francia tengely mentén létrejönne a föderá­lis Európai Unió, azt viszont nem gondolom, hogy kiszo­rulnánk ennek a perifériá­jára. Mert sajnos jó ideje ott vagyunk. Magyarországról világosan kiderült, hogy po­litikai értékrendjét tekintve nem képes illeszkedni a nyu­gat-európai politikai kultúrá­hoz, sokkal inkább valamiféle keletihez - véli Róna Péter. Német hegemónia? A londoni City pénzügyi köz­pont jellege veszélybe kerül­het a kilépéssel, mivel a Brexit esetén az európai kontinens nagyon britellenes fordulatot vehet - állítja a bankár, aki szerint könnyen előfordul­hat, hogy Európa elindul egy • r Róna Péter fotó: matey istván City-ellenes szabályozás irá­nyába, és Londonból Frank­furtba tevődik át az európai pénzügyi súlypont, hbn-pa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom