Kelet Magyarország, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-20 / 143. szám

2016. JÚNIUS 20., HÉTFŐ REDET * mm mm mm Ifi »ff ffJg­mmmwm ntfíf In { '-'--5^ t. 4 111 "" 11 Interjú: Geszti Péterrel Nem gazdag akar lenni, hanem boldog Amit a politika állít és amit a valóság mu­tat, aközött őrületes különbség van-véli Geszti Péter. Debrecen. A nyomtatott saj­tó jelen formájában letűnik, az újságírás veszélyes úton halad, a gyerekek esetében nagyon észnél kell lenni, mit engedünk számukra a virtuá­lis világból, és soha nem késő ahhoz, hogy azzá váljunk, akivé lehetünk: a népszerű reklámszakemberrel, szöveg­íróval, rapperrel beszélget­tünk. Sok éve Jár vállalatokhoz tré­ningezni, - miben várnak segít­séget Öntől, s milyen általános problémákat érzékel? GESZTI PÉTER: Középvezetők­höz, dolgozókhoz, marketin­gesekhez, kis- és középvállal­kozókhoz egyaránt hívnak az üzleti élet minden területén. Inspirációs előadásokat tar­tok, amelyek arról szólnak, hogy milyen értékek, elvek és gyakorlat szerint dolgo­zom, hogyan menedzseltem a bukásaimat, milyen tanul­ságokat vontam le belő­lük, hiszen ezeken átjutva lehet fejlődni. Vagy miként egyeztetem össze a vezetői egót a közösségi szellemmel, amiben egyébként nagyon hiszek. Például a Nemzeti Vágta történetét szoktam elmesélni, ami életem leg­nagyobb buktájának indult, aztán mégis sikerült felránta­ni a mélyből, és sikerre vinni. Ilyen értelemben magán hordja Magyarország sok kis üzleti és közéleti kínját. Jó minta, hiszen innovatív termékként, kvázi projekt­fejlesztési feladatként lehet céges közönség elé vinni, s elmondani, miért lett volna okosabb előbb kicsiben meg­csinálni, nem pedig fordítva. Nem muszáj első nekifutásra megépíteni az atombombát, lehet kicsiben is gyorsítani a részecskéket. Mit szól ehhez a tréninghez az az egyszeri magyar munkavál­laló, aki szeret mindent alapból leszólni? geszti PÉTER: Minden ilyen meghívás előtt leülök a megrendelővel, aki beavat a problémáikba. Volt, ahol elbocsátások előtt álló dolgozóknak kellett beszél­nem, másutt az innovációs hajlandóságot, az ötletek iránti nyitottságot növelni. Vagy arról beszélni, hogy használjanak új eszközöket, például biztosító társaságok­nál, ahol elöregedőben van az a fajta ügynöki rendszer, amivel dolgoznak. Azt látom, hogy a nagyvállalatok gyak­ran ugyanazzal küzdenek: az emberek elfásulnak, tartanak egymástól, a középvezetők egyszerre félnek a saját főnökeiktől és a beosztott­jaiktól. A társadalmunkra jellemző negatív szemlélet szépen beszivárog a multi­hoz is, és ez élesen szemben áll azzal, amit egyébként a hatékonyság érdekében látni szeretnének a dolgo­zók között. Mi kifejezetten tartunk a változásoktól, talán az elmúlt, nem túl sikeres ötszáz éves történelmünk okán. A változásban veszélyt látunk lehetőségek helyett. Kedvező visszajelzéseket kapok, de tényleg őszintén is beszélek azokról a dolgokról, amiket elszúrtam, nem azért megyek, hogy polírozzam a sikereimet. Érdekesnek tart­ják, hogy miként küzd meg a problémákkal az az ember, aki új dolgokat akar kitalálni, aki azt szeretné, hogy holnap jobban menjenek a dolgok, mint ma. Mindezt pedig a gazdasági logika és a ver­senyszemlélet elve szerint, nem pedig az uram-bátyám elv alapján. Honnan merít, amikor az inspi­ráció és a megújulás fontossá­gát hangsúlyozza? GESZTI PÉTER: Szerintem az embert genetikailag alap­vetően meghatározza, hogy mikor, hová, milyen családba születik. De tíz százalék az, amit nevelésben kap, illetve tanulásban, a saját maga által kialakított szemléletben hozzátesz önnön karakteré­hez - és ezzel változtathat az életén. Egyik kulcsmonda­tom úgy hangzik: Soha nem késő, hogy azzá válj, akivé lehetsz. Nagy olvasmányél­ményem Mario Vargas Llosa Édenkert a sarkon túl című regénye, amely a francia Paul Gauguinről szól. Aki 35 évesen tőzsdeügynökből lett festő. Ha neki lehetett ekkorát váltani, mindenki­nek lehet! Itt jön a tudatosság és a pozitív lélektan. Én az összes sikeremet csapatban dolgozva éltem át, és közben soha nem löktem el senkit semmilyen lehetőségtől. Helyette próbáltam beemel­ni a sikerbe, aminek lehet, hogy én álltam a fókuszában, Nincs a világon még egy olyan mű, amelyben a szerző meg meri ölni a gyerek főhősét, majd még azt is elveszi, amiért az áldoza­tot hozta. Molnár Ferenc mintha előre megírta volna az ország 20. századi történetét - mondja fotó: molnár Péter A Pál utcai létvágyról Geszti Péter Létvágy címmel márciusban adta ki új albu­mát, amivel a nyáron indul turnéra. A Vígszínházban pe­dig már próbálják a Dés Lász­lóval és Grecsó Krisztiánnal írt, A dzsungel könyve után sokak által várt zenés játékát, a Pál utcai fiúkat. - Szerény­telenség lenne az mondani, hogy igen, butaság azt, hogy nem - válaszolta, amikor azt kérdeztük, benne van-e a most formálódó musicalben A dzsungel könyvének párat­lan sikere, hiszen ez már az ezeregyszázadik (!) előadáson is túl van.- A főpróba most júniusban lesz, a közönség pedig majd ősztől láthatja. Ha az ember tudná, hogyan kell slágert írni, minden nap írna egyet. Egyet tudok, nagyon élvez­tem és nagyon büszke vagyok arra, hogy ez az először 2005- ben megálmodott színpadi mű végre összeállt. Nagyon hosszú ideje dolgozunk rajta, ennyit arról, hogy a Gesztinek mindig minden olyan köny- nyen sikerül. Nem igaz!(ne- vet) Nincs a világon még egy olyan mű, amelyben a szerző meg meri ölni a gyerek főhő­sét a darab végén, majd még azt is elveszi, amiért az áldo­zatot hozta. Molnár Ferenc mintha előre megírta volna Magyarország 20. század századi történetét. De hát a zsenik ilyenek, Adyval együtt elég durván beleláttak a jövő­be. Az a csodálatos a Pál utcai fiúkban, hogy nagyon ide szól ma is, egyszerű eszközökkel fest pontos lélektani képet ró­lunk, és azt jeleníti meg, ami­lyennek lenni szeretnénk, de csak ritkán vagyunk. Mi kifejezet­ten tartunk a változásoktól, talán az elmúlt, nem túl sikeres ötszáz éves történelmünk okán. GESZTI PÉTER de megosztottam azt mind pénzben, mind presztízs­ben. Tettem ezt azért, mert megtanultam, hogy meny­nyivel jobb közösen csinálni valamit. Én nem gazdag akarok lenni, hanem boldog. Csak pénzért igazából nem érdemes csinálni semmit, muszáj, hogy az ember jól érezze magát a munkájában. Volt kitől tanulnia egy olyan időszakban, amikor az ország még csak tanulta a reklámszak­mát? geszti Péter: Az én gene­rációmban, a ’90-es évek elején mindenki hályogko­vács volt. Aki tehetséges hályogkovácsnak bizonyult, és nem vesztette el az első két év alatt az ügyfélkörét, az elkezdte megtanulni a szakmát. A multik megérke­zésével gyorsan, négy-öt év alatt kiépült a teljes ma­gyarországi reklámszakma. A profik képesek voltak alkalmazkodni a változások­hoz, megértették, hogyan lehet a reklámot beleoltani a magyar kultúrába. Hiszen az 1989 előtti világ teljesen más volt, piacgazdaság hiányában a szakma előképekkel sem rendelkezett, nem volt ösz- szehasonlítási alap. Viszont a ’90-es évek reklámja sokkal érdekesebb volt, többről szólt, mint ma, amikor pusz­tán a fegyelmezett eladási mechanizmus része. Akkor sok, önmagán túlmutató önkifejezési lehetőséget rejtett, megkockáztatom, jóval inkább kapcsolódott a magyar kultúráihoz. Hogyan látja a nyomtatott sajtó jövőjét? Milyen veszélye­ket rejthet, ha az olvasók nem hajlandóak fizetni a tartalo­mért? S milyeneket az, hogy a tényújságírás mintha kezdene alulmaradni a vélemény-újság­írással szemben. geszti Péter: Azzal nincs baj, ha a nyomtatott sajtó meg­szűnik, pontosabban elfoglal­ja a jövőbeli helyét. Amikor a gőzhajó leváltotta a vitorlást, utóbbi eltűnt a kereskedelmi és hadiflottákból, maradt neki a sport... ez vár a nyom­tatott sajtóra is. A zenéért és a filmekért sem szeretnek fizetni az emberek, főleg a magyarok. Nemzet­közi összehasonlítá­sokból kitűnik, hogy nálunk szinte Elmúlt 50 éves, foglalkoztatja az öregedés? geszti Péter: Aki nem veszíti el a fejét negyven éves kora után, bár ez sokaknak már előtte is sikerül, az sokkal élesebben képes meglátni az élet mélységeit, érzékeli a vi­lág addig nem feltétlenül ész­lelt összefüggéseit. Bennem ráadásul nem csökkent az alkotói, önkifejezési vágy. És hogy az öregedés sok­féle értelemben megérint nap mint nap, az termé­szetes. Ez is felfogható inspirációként. Jelen pillanatban a legnagyobb élményem az, hogy a gyerekeim napról napra nőnek,okosodnak, szépülnek. Az ő fej­lődésük számomra a legjobb óramutató. RATALICS LÁSZLÓ laszlo.ratalics@naplo.hu nincs is értéke ezeknek, ami szerintem gond, nem elsősorban gazdasági, mint inkább kulturális értelemben (bár a kettő szorosan össze­függ). Ami az újságírást illeti, szinte minden elbulvároso- dott. Ennek több oka is lehet. Egy friss felmérés szerint a munkára és a családunkra fordított idő egyensúlya ná­lunk a legrosszabbak között van az európai országok közül. Emiatt információ­hoz jutni is kevesebb időnk van, így nagyon felületesen tesszük ezt. Másrészt a kereskedelmi tévézésnek nem alakult ki ellensúlya a hazai médiában, ez pedig megteremtette a maga bulvár univerzumát a sajtóban is. Aztán a közélet abszurditása, az újságírók anyagi és jogi ki­szolgáltatottsága is hozzájá­rul a bulvarizálódáshoz. Amit ugyanis a politika állít, és amit a valóság mutat, aközött őrületes különbség van. Elég összehasonlítani a közmédia párthíradóját mondjuk a hvg. hu-val vagy az emberek face- bookos kommunikációjával. Az online térben a vélemé­nyét megírhatja bárki, akár újságíró, akár nem. Mindenki bloggerként tekint magára, és a közéleten túl másra is áthúzódott a vélemény-új­ságírás hangütése, megy az adok-kapok - csak az elemző gondolkodás tűnt el teljesen. A vélemény-újságírás szub­jektivitása olyan közösségi homokozóvá változtatta a sajtót, ahol mindent szabad. Azért, mert nem akar felelős­séget vállalni, mint a klasszi­kus sajtó. Hiszen a hír szent, a vélemény szabad. A májusi debreceni PlayIT-en, ami egy számítógépes játé­kosok, vloggerek, youtuberek köré szerveződött rendezvény, százával tűntek fel tíz év alatti gyerekek és ezrével kiskama­szok. Hét éves a nagyobb lánya, tiltja vagy engedi a mobiltele­fonozást, számítógépezést? GESZTI PÉTER: Itt is az egyen­súly, az arány a fő kérdés. Azt tudomásul kell venni, hogy a világ e felé megy, és a válto­zás elsöpri azt, aki nem haj­landó részt venni benne. Egy jó gyerek-szülő viszonyban a feltétlen bizalom és őszinte­ség a meghatározó, márpedig ily módon meg lehet beszél­ni, hogy merre meddig és merre ne tovább. A nagyob­bik és a kisebbik gyerekem is szokott játszani tableten és mesefilmeket is néznek. Ma sokkal gyorsabban törté­nik minden, meghatározó információk jóval hamarabb jutnak el a mi gyerekeinkhez, mint korábban hozzánk. Szerintem nekik nehezebb is ezért, mint nekünk volt. A kérdésre visszatérve, mi engedjük, de egy óra múl­tán a tévé elől is el szoktuk „kergetni” őket, inkább beszélgetünk, rajzolunk, társasozunk, járunk egyet, a virtuális valóság mellett adunk esélyt a valódi való­ságnak is. Legyünk őszinték, ezek a kütyük arra nagyon jók, hogy ne kelljen foglal­kozni a gyerekkel, oda adod neki, és elvan vele 3-4 órán keresztül, be is zombisodhat tőle rendesen. Mi igyekszünk vigyázni az arányokra, ha­gyatkozunk a megérzéseink­Névjegy Geszti Péter dalszövegíró, énekes, reklámszakember ■ 1964. május 9-én született Buda­pesten ■ az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának magyar-történelem szakán szerzett diplomát ■ legismertebb televíziós műsorai az Ász, a Megáll az ész és a Gesztiméter ■ a Rapülők (1992-1994,2006) és a Jazz+Az (1997-2000) együttesek tagjaként sikeres zenei karriert futott be, majd megalakította a Gringo Sztárt (2011) ■ A dzsungel könyve magyar musical dalszövegírója (szöveg: Békés Pál, zene: Dés László); a darabot 1996-os bemutatója óta több, mint 1000 alkalommal játszották • társ-forgatókönyvlró, zeneszerző, (ró, producer a Kalózok (1999) dmű magyar filmben ■ 2002-ben vállalt az SZDSZ választási kampányában • létrehozója a Nemzeti Vágta nevű országimázs-fesztiválnak, amelyet 2008-tól évente megrendeznek a Hősök terén • fontosabb elismerései: Huszka Jenő-díj (1994), Déri János-dlj (1995), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005) • nős, felesége Ditz Edit, két lánya van • Mézga Aladár hangja a Vakáción a Mézga család (1978) dmű rajzfilmso­rozatban re, és keressük a természetes élet és viselkedés formáit. Megjegyzem, nagyszerű játékok is léteznek, amelyek fejlesztik a logikai, esztétikai képességeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom