Kelet Magyarország, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-10 / 135. szám

2016. JÚNIUS 10., PÉNTEK KELET Háttér 3 A nyomtatott könyv illata... Nézőpont Györke László Könyvheti program Június 10., péntek Kossuth tér 15 óra: Nyolc év - négy kontinens: közönségtalálkozó Trembácz Éva Zsu­zsával - a szerzővel Erdei-Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget 16 óra: Ésik Sándor: Tárcán kínálom című blogjának felolvasó órája. Vendé­gek: Ésik Sándor, Husztiné Hajdú Erika, Kulcsár Attila, M. Szlávik Tünde, Ozs- váth Sándor, Vaskó Ilona - házigazda: Bihari Atbertné egyesületi titkár 17 óra: Közönségtalálkozó Nemere Istvánnal - az íróval Erdei-Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélget 18 óra: Az Artézis együttes műsora 18.30: A Milord együttes koncertje Amnesztiahét NYÍREGYHÁZA. A könyvhéten ingyenes könyvtár-beiratko­zással és kuponokkal, amnesz­tiahéttel, Tegyél egyet, vegyél egyet! könyvcsereakcióval, népi játszóházzal, könyvkí­gyóval várják az olvasás sze­relmeseit. KM Az ünnepi könyvhét az évtizedek alatt sokat változott, de a lényeg ugyanaz maradt. nyíregyháza. Zvara István közismert a megyeszékhely könyvbarát közönségének körében. Több mint 30 éve dolgozik a kereskedelem­ben; manapság főleg hasz­nált kötetekkel foglalkozik, pályakezdőként viszont az ünnepi könyvhét sűrűjében találta magát.- Valaha a könyvkereskedő- akkori kifejezéssel terjesztő- szakma szervezte a könyv­hetet, de nem a bevételre koncentráltak, úgy tekintet­tek rá, mint egy kulturális misszióra. A ’80-as éves má­sodik felében kiemelt ese­mény volt, amihez a legjobb hely dukált: a Kossuth térre települtünk ki a sátrainkkal.- Akkoriban a könyvhét nem az olvasást, hanem a ma­gas irodalmat népszerűsítette, azon belül is a kortárs magyar szerzőkre fókuszált. Egy friss Nobel-díjas kötete befért az al­kalomra kiadott művek közé, de elképzelhetetlen volt, hogy krimivel vagy ismeretterjesz­téssel hígítsák a kínálatot.- Az olvasók egy kiadvány­ból előre tájékozódhattak a könyvhét alkalmából megje­Soha nem U volt ilyen könnyű írónak lenni, mint ma. DARVASI LÁSZLÓ laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet-kvíz Hol született Móricz Zsigmond? a) Tiszabecs b) Tiszabezdéd c) Tiszacsécse d) Tiszabercel A helyes választ lapunk szombati számában találják. Antikvárium - a régi könyvek birodalma (Is) olvasásra csábit FOTÓK: SIPEKI PÉTER lenő művekről, és alig várták, hogy megvehessék az újdon­ságokat - ráadásul némelyiket fél áron. Például a kor legnép­szerűbb magyar írója, Mol­dova György új könyvének megjelenését a könyvhétre időzítették, korábban tilos volt kihozni a'raktárakból - érzékeltette a kontrasztot az akkori és a mostani rendezvé­nyek között az István Antik­várium tulajdonosa. Ami a vásárlókat illeti, há­rom csoportra osztja fel őket, amelyek között akadnak átfe­dések. - Vannak az olvasók, a könyvgyűjtők, és azok, aki­nek a munkához, tanuláshoz szükségük van egy „szer­számszerű” kötetre, mint pél­dául egy szótár.- Vevőim között üdvözöl­hettem Polgár Lászlót, de a legismertebbek a színház közelsége miatt tértek be hoz­zám: Bárány Frigyes és Vere­bes István mellett kedves tör­zsvásárlóm volt Rékasi Károly, aki Mensáros Lászlót is elhozta az üzletbe. Papíron, e-bookon, cédán- Az írók, költők bemutatói, előadásai és a dedikálások után a könyvhét közönsége gyakran keresi a testközelbe- Egymásra vagyunk utalva: az író és az olvasó - ezzel kezdte és ezzel is zárta köszöntőjét az ünnepi könyvhét nyíregyházi nyitórendezvényének dísz­vendége, Darvasi László József Attila-díjas író. - Soha nem volt ilyen bonyolult olvasónak lenni és soha nem volt ilyen könnyű írónak lenni, mint ma. Elképzelem, hogy a színpadon áll a rengeteg író (csak férfiak), velük szemben az egyetlen olvasó, aki pedig nő. De ne nevessenek, hiszen a helyzet került szerzők köteteit. Több olyan állandó vásárlónk van, aki maga is ír: Kováts Judit és Ferenczik Adrienne sokszor megfordul nálunk - mond­ta el érdeklődésünkre Sza­bó Szilvia, a belvárosi Libri könyvesbolt helyettes veze­tője. - Bár sokan áttértek az nem mulatságos - mondta Dar­vasi László, aki két jelenségről beszélt. - Az egyik az olvasó befolyásolására irányul, és po­litikailag kifizetődik, a másik pedig az a versenyistállós he­vület, ami a szerzőket sporto­lókká teszi és marketingfogá­sokkal igyekszik felkelteni az érdeklődést az irodalom iránt. A helyesen viselkedő író nem törődik az olvasóval, ám mi­után elkészült a mű, elkezdi a kegyeit keresni - és vagy meg­találja, vagy nem. Önök, akik olcsóbb e-bookokra és egy- egy hosszabb autóút során jó, ha a gyerekeket lekötik a hangoskönyvek, a nyomta­tott kötetek illatától azonban nehéz elszakadni. Megnyug­tató, ha az éjjeliszekrényen ott pihennek, és elalvás előtt belelapozhatunk a kedvenc írónk regényeibe.- Ma már anélkül is választ­hatunk olvasnivalót, hogy kimozdulnánk az otthonunk­ból. Az online akciók során sokszor lényegesen olcsóbban juthatnak hozzá az áhított kö­tethez az internetes rendelők. Persze van, hogy szükség van a személyes segítségre - mo­solygott Szilvia. - Néha fej­törést okoz egy-egy vásárló: volt, hogy Cujo új regényét keresték, akiről kiderült, hogy Coelho, de kérték már a Zab­hegyező helyett a Zabpelyhet, az Egy ropi naplója helyett a Perecet, kerestek olyan köte­tet, aminek a borítóján bajusz van... Ilyenkor jól jön, hogy ismerjük a kínálatunkat, km itt ülnek, régimódi emberek, mert olvasók maradtak, olya­nok, mint Beckett Godot-ja: mi önökre várunk - mondta. Bajnay Kornél önkormány­zati képviselő arról beszélt, ha jó a könyv, mindegy, hogy milyen formában olvassuk, Tomasovszki Anita, a megyei könyvtár igazgatója azt mond­ta, kezdetben a könyvhét célja a magyar könyvek védelme volt, ma pedig az is fontos, hogy felhívják a figyelmet az olvasás fontosságára. Az író elkezdi az olvasó kegyét keresni » Dedikálás és kötetbemutató A könyvhét nyitónap­ján Bodnár István, lapunk egykori mun­katársa is dedikálta köteteit a Kossuth téren, és jutott egy kis idő a kötetlen beszélgetésre is az olvasókkal. Az érdek­lődők ma a főtéren és szombaton a könyv­tár előtt több íróval is találkozhatnak. ife Ex libris Állítom, a könyvvel való találkozás szerencse dolga is. Hiszen minden nebuló jár - legalábbis kis hazánkban - iskolába, de azt már nem merném állítani, hogy min­den nebuló szereti a könyvet. Jómagam is úgy voltam, hogy bizony az általános iskola alsó tagozatán valahogy nem fűlt a fogam az olvasáshoz, írni még csak-csak..., de olvasni!... Különösen az egy oldalnál hosszabbakat... Brrr! Aztán gyökeresen meg­változott a helyzet ötödik osztálytól. Egy végtelenül jó pedagógiai érzékkel megál­dott magyartanárt „kaptunk”, aki nemcsak a nyelvtant (még azt is!) és az irodalmat adta úgy elő, hogy tátva maradt a szánk, hanem szerette is a ta­nítványait. Mi csak „pulyám” voltunk Gizi néninek, aki már csak azért volt roppant „szim- pi” számunkra, mert nem kellett Gizella Joszipovnának szólítani. Ő adta a kezembe A Pál utcai fiúk-at, ő szerettette meg velem Móriczot, Adyt, József Attilát, Nagy Lászlót, Váci Mihályt. Mindehhez még hozzájött, hogy barátnőjével, a messze földön híressé vált Horváth Anna grafikus- és szobrászművésszel szinte napi kapcsolatban voltunk. Anna linómetszettel, ex lib­risszel kedveskedett nekünk. Kamaszként ez nagy meg­tiszteltetés volt, s nyomtuk is egyre gyarapodó könyvtárunk minden kötetébe. Míg el nem kopott... Persze, a könyv azóta is varázslatos valami számomra, ha már nem is nyomom néhai Horváth Anna linómetszetét a kötetekbe. Bár ma már számos egyéb olvasási lehetőség van, én vallom: a könyv az igazi, még ha nem is nagyon van már hol tárolni... Kollégáink vallanak arról, melyik íróval találkoznának szívesen Bednárik Mónika Magányról és szerelemről Tizennyolc, mindenkitől el­zárva töltött hónap alatt írta meg a Nobel-díjas könyvet, mely öt generáción át viszi az olvasót lebilincselő idő­utazásra. A valóság és mese szőtte történet megteremtett egy kicsit bolond, érzelmek­től túlfűtött, mégis magá­nyos családot. Nincs egyetlen olyan tagja sem, érjen bár vé­get az élete hirtelen halállal, vagy évszázadnyi lét után las­sú elmúlással, hogy megtalál­ja a helyét a világban. Gabriel García Márquezzel százévnyi magányról, szerelemről (de nem kolera idején) beszélget­nék Mexikóban. Csáki Alexandra A múlt valósága és a mágia világa Végh Antal Imádság a vadli­bákért című novellás kötetét édesapám adta a kezembe 14 éves koromban. Azóta gyak­ran előkerül a könyv, melynek történetei más-más értelmet nyernek, ahogy múlik az idő. Szívesen leülnék borozgatni a szerzővel egy kis, falusi kocs­mában, ahogy J. K. Rowlinggal, a Harry Potter regénysorozat, egyben egy lélegzetelállítóan emberközeli és részletgazdag varázsvilág megalkotójával egy pohár habos kakaó mellé. Egyikük gyermekként enge­dett bepillantást a felnőttek életébe, másikuk felnőttként a mágia birodalmába. Matyasovszki József Belesni a létezés függönye mögé Ha létezne időgép, első utam Szepes Máriához vezetne, s bekéredzkednék a köreibe, hogy magamba szívhassak valamit az ő egyetemes tudá­sából. A vörös oroszlán című művét - amit valóban soha nem lehet elfelejteni - a sok lesajnáló kritika hatására ol­vastam el, s beleborzongtam a dimenzióiba. Eliphas Levy szavait kölcsönvéve valóban ez az a könyv, ami „ha tiszta vagy, fáklya lesz előtted”. De a reformkor nagyjaival, Jóka­ival, Madáchcsal vagy Katona Józseffel is szívesen kvater- káznék. Volna tőlük is mit ta­nulni a világról. Palicz István Éppen azon filóztam... Mindig is érdekelt a filozófia, nagy gondolkodók eszme- futtatása életről, halálról, az ember(i)ségről, de a száraz tankönyvek és a Biblia-vas­tagságú alapművek elolvasá­sához sosem fűlt a fogam. És akkor került a kezembe Jostein Gaarder 1991-ben megjelent különleges regénye, a Sofie világa, amely a főszereplőt és az olvasót egyaránt tanulságos és kalandos szellemi utazásra invitálja. Személyesen is szí­vesen szemügyre venném a 65 éves norvég szerző „írói vé­náját”, kifaggatnám, hogyan képes máig gyermekszemmel lát(tat)ni az élet nagy dolgait. Pusztai Sándor Betűbe öntött vágyak Aki elolvas 50 könyvet, meg­írhat egy 5l.-et, mondta egy­kori munkatársam. Több száz könyv olvasása után sem ér­zem, hogy erre megérett az idő, de az írók közül szeret­tem volna találkozni Lőrincz L. Lászlóval, Nemere István­nal, vagy Egely Györggyel. Szerencsém volt, tavaly a tá­vol-kelet kutatójával, az idén a sci-fik mesterével beszélhet­tem, a sorból már csak Egely György hiányzik. Felemelő ér­zés a kalandok, élmények, tu­dományos újdonságok meg- örökítőit hallgatni, ahogy az alkotásról, élménygyűjtésről, feldolgozásukról vallanak. Száraz Ancsa Irány Oslo, Harry Hole otthona! Évekkel ezelőtt, egy klasz- szikus korszak után kezembe került egy skandináv krimi - a szoros kapcsolat a hűvös svéd, dán és norvég nyomozókkal azóta is tart. Gyakran töltjük együtt az estét, a vacsoraasz­tal mellől sem hiányoznak, és útitársnak is kiválóak. Stieg Larsson hirtelen és furcsa ha­lála után Jo Nesbo, a futballis­taként és zenészként is neves író lett a kedvencem, aki úgy alkotta meg a különc Harry Hole-t, hogy csak szeretni le­het. És mivel Oslóban vezetett Nesbo-túrán lehet végigjárni a könyvei fontos helyszíneit, akár már holnap elindulnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom