Kelet Magyarország, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-09 / 134. szám

2016. JÚNIUS 9.. CSÜTÖRTÖK 6 Kiskert KELET ■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■ A rózsák helyes öntözése Fontos tudni, hogy a rózsák mélyen gyökereznek, ezért nem kell túl gyak­ran öntözni őket. Csak a hosszarrtartó száraz időszakokban, és különösen a forró napok után szükséges bőségesen meglocsolni a növényeinket. A rózsa gyökerei körülbelül 15-30 centiméter mélységben nyerik ki a tápanyagot a talajból, ezért egy felszíni öntözés nem használ. Csak a talajt öntözzük, lehetőleg öntözőkannával. Nagyobb rózsaágyásban megéri a vezetékes öntözőrendszer beszerzése, amellyel Időről időre eláraszthatjuk a töveket. Fogadjuk meg a tanácsot: Inkább Rózsa FOTÓ: INTERNET ritkábban Itassuk át teljesen a talajt vízzel, minthogy többször is csak a felszínét nedvesítsük be. Ha a rózsaágyat sekélyen megkapáljuk, lassabban párolog el a nedvesség a talajból, és ezt a vizet a növények fel tudják venni. Van más lehetőség is arra, hogy hosszabb Ideig megtartsuk a talaj víztartalmát, méghozzá úgy, hogy a tövek közé mulcsot (például lenylrt füvet) terítünk. Trágyázás után Is ajánlott a kiadós öntözés, mert így a gyökerek könnyebben fel tudják venni a tápanyagokat. Egy Idő után minden gazda észreveszi azokat a Jeleket, amelyek arra utalnak, hogy öntözni kellene a növényeket. A talaj és a növények állapota egyértelműen jelzi a vízhiányt. Ha a talaj golyóvá gyúrható anélkül, hogy szétesne, meg­felelő a nedvességtartalma. Ha száraz morzsákká esik szét, vagy ellenkező­leg, kemény rögökké áll össze, eljött az ideje az alapos öntözésnek. Figyeljünk rá, hogy locsoláskor a víz ne fusson ki a növény alól, hanem annak a tövénél szívódjon be. Ezért a növény töve körül alakítsunk ki egy kis tölcsért, amely­ben majd megáll a víz. Ez különösen fontos akkor, ha a növényeket lejtőre, rézsűre ültettük. A futórózsák vízigé- nyesebbek, mint az ágyásrózsák, ezért többet kell őket öntöznünk. hónapjának tekinthető nyíregyháza. A korán vetett borsót, salátát, zöldhagymát vagy a hónapos retket az év ezen szakaszára többnyire már felszedtük, helyükre más növények kerülhetnek ked­vezőbb területhasznosítási elgondolással. Szóba jöhet például a cékla, mert a re­tek kivételével a legkisebb a kockázata, hogy a felszedett növényekkel azonos kártevő­je, kórokozója lenne. Ennek pedig fontos szempontnak kell lennie az újra hasznosí­tott veteményes területen, mert igen sok bosszúságtól, növényvédelmi kezeléstől kí­mélhetjük meg magunkat. Júniusban vethetünk még babot, csemegekukoricát, de sárgarépát, petrezselymet is, vagy új-zélandi spenótot, esetleg cukkinit, patisszont, és még spárgatökkel is siker­rel próbálkozhatunk. km Megbújnak a lombozatban A levéltetvek veszélyes növényi vírusokat is hordoznak. nyíregyháza. A kártevők elle­ni küzdelem is hozzá tartozik egy kertészkedő életéhez.- Ha időben észrevesszük az árulkodó jeleket, tünete­ket, akkor hatékonyabban és gyorsabban tudunk fellépni a kár- és kórokozókkal szem­ben - vélekedik Kohán Márk, a nyíregyházi Klorofill Kerté­szeti Áruda vezetője, aki az egyik leggyakoribb kártevőt, a levéltetűt vette górcső alá. Mindenki Ismeri őket- Nem hiszem, hogy találhat­nánk olyan kertbarátot, aki ne ismerné ezt az 1-2 millimé­ter nagyságú, szárnyas vagy szárny nélküli rovart - fogal­mazott lapunknak a szakem­ber, aki hozzátette: a „városi” emberek is ismerhetik a levél- tetveket, mivel sárga pólókra, autókra előszeretettel tele­pednek le.- Ezt a tulajdonságukat a védekezésben is hatásosan fel tudjuk használni ellenük, mivel a sárga, ragacsos szín­csapdával már akkor ki tud­juk mutatni a jelenlétüket, amikor még nem mutatkozik jelentős kártétel - közölte Ko­hán Márk. Minden ker- w tészkedő em­ber találkozott már levéltetvekkel. KOHÁN MÁRK ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN A Klorofill Kertészeti Áruda vezetője szerint a különbö­ző levéltetvek azért tudnak komolyabb károkat okozni, mert mindig a növények friss hajtásait, leveleit szívogatják: ennek következtében a leve­lek eltorzulnak, illetve jelen­tősen lecsökken a növények kondíciója is. Kohán Márk arról is beszélt, hogy a levéltetvek színe fa­jonként változó, de gyakran zöld színűek, mert így kevés­bé feltűnőek a zöld lombozat­ban. Kora tavasszal az áttelelő alakok létrehozzák a szárnyas nemzedéket, amely feladata a levéltetvek szétterjesztése, a növényeken pedig már a szár­nyatlan nemzedékek egész sora jelenik meg. Általában telepekben élnek a levelek há­toldalán, és ott is maradnak. Táplálkozásuk során mézhar­matot választanak ki, melyet a hangyák előszeretettel fo­gyasztanak. Ha egy növényen sok hangyát látunk, az levél­tetvek jelenlétére is utal. A mézharmaton megtelepedhet a fekete színű korompenész is.- A levéltetvek jelentős kárt okoznak azzal is, hogy veszé­lyes növényi vírusokat hor­dozhatnak - említett még egy negatív tulajdonságot Kohán Márk. KM-TG Hatékony permetezés- A levéltetvekkel szembeni védekezés csak az időben el­végzett permetezéssel lesz hatékony. Ezek a tetvek, ahogy már említettem, a leve­lek hátoldalán tartózkodnak, így a permetszert is oda kell juttatni. Növényvédő szere­ket forgalmazó boltokban kü­lönböző kontakt és felszívódó szer közül érdemes választa­ni, ehhez pedig célszerű szak­ember segítségét kérni - hívja fel a figyelmet Kohán Márk. Meglepheti a szürke penész A sokak által kedvelt szamócának júniusban van a szezonja. NYÍREGYHÁZA. A szamócabok- rokat naponta, alaposan meg kell nézni, az érett gyümöl­csöket pedig a rövid kocsány- nyal együtt kell leszedni. Gyorsan rothadhat Az öntözővíztől vagy az eső­től nedves gyümölcs, külö­nösen, ha kocsány nélkül vá­lasztják le a bokorról, nagyon gyorsan rothad. A szamóca nem utóérő, tehát csak a tö­kéletesen beérett gyümölcsöt érdemes leszedni, viszont a teljesen megérett ne marad­Szamócabokor fotó: internet jón a bokron, mert gyorsan meglepi a szürke penész, amely azután gyorsan terjed. A betakarítás után is szük­ség van a szamócabokrok gondozására; ahhoz, hogy jövőre is gazdag termést taka­rítsunk be, az idén öntözni és táplálni kell a bokrocskákat, hogy a nyári, egészséges lom­bozatuk elegendő tápanya­got tudjon felhalmozni a ter­mőrügyek kifejlesztéséhez. Ha a leveleken egy betegség kerek, sötét foltjait észlel­jük, akkor permetezzük meg a szamócaágyást gombaölő szerrel. Kedvező időjárás ese­tén már júniusban elkezdő­dik az indák fejlődése; ezek legyökerezését elősegíti, ha az inda szárát kevés földdel a talajhoz rögzítjük. A gyökeres szamócapalántákat augusz­tusban telepíthetjük az új ágyásba. km Júniusi teendők a kertben fűnyírás. A gyepet most a csapadékmennyiségtől füg­gően hetente nyírjuk, és megfelelően öntözzük. Ha rendszeresen nyírjuk a füvet, akkor erősebbek és egészsé­gesebbek lesznek a fűszálak, amelyek azután a gyomnö­vényeket is elnyomják. A fűnyesedék mulcsozáshoz is felhasználható. visszavágás. A szarkaláb a jú­niusi fővirágzása után szep­temberben másodszor is hoz virágot, de csak akkor, ha az elöregedett hajtásokat tövig visszavágjuk. EGYNYÁRI VIRÁGOK. Ezek sok vizet és trágyázást igényel­nek, főként a virágládákban. Az elnyílt növényeket távo­lítsuk el, így több erejük ma­rad a további virágzáshoz. Az egynyári virágokat egész nyá­ron ültethetjük, sőt, előnyös, ha fokozatosan ültetünk, mert ősszel tovább lesz virág­szőnyegünk. nyaralás. A vakáció idejére a támasztékot igénylő vagy kú­szónövényeket elutazás előtt még egyszer kötözzük fel. A gyepet már ne trágyázzuk, mert fokozza a növekedést: a következő nyírás ugyanis csak nyaralás után esedékes. szabadba. Az összes szoba­növényt és edényes növényt legkésőbb júniusban vigyük a szabadba. Sövényvágás illusztráció: internet Most kell először nyírni a sövényt NYÍREGYHÁZA. A sövények júniusban teljes növekedé­si fázisukban vannak, ezért ilyenkor kell őket először megnyírni. Egy spárga mel­lett még a tömött sövényt is egyenesre vághatjuk. A visz- szavágással ne késlekedjünk, mert a csupasz ágak csak erő­teljes visszavágás után hajta­nak ki ismét. km Biosarok a Kelet-Magyarországban A biotermesztésben a megelőzésre és a fajtaválasztásra helyezik a fő hangsúlyt Egy-egy ág eltávolítása növényvédelmi szempontból hatékony lehet ILLUSZTRÁCIÓ: KM A növénybetegségek elleni védekezés nagy szakértelmet igényel. NYÍREGYHÁZA. A biotermékek előállításának talán legne­hezebb része a növényvé­delem. Fokozottan igaz ez a kiskertekre, ahol számos növényfaj él együtt a maga betegségeivel, kártevőivel, gyomnövényeivel. A hagyo­mányos kertészeti termesztés és a biotermesztés növényvé­delme között a legnagyobb különbség az, hogy az előbbi­eknél a kemikáliák használata a meghatározó, a biotermesz­tésben viszont a megelőzés­nek, a fajtaválasztásnak van nagyobb jelentősége, mert a terápia alkalmazása megle­hetősen korlátozott. A bio­kertésznek fel kell készülni sajnos a kudarcra is, mert bármikor bekövetkezhet egy károsító tömeges fellépése, ami ellen nem tud védekezni. Gyomszabályozás A növényvédelmi problémák közül talán a gyomszabályo­zás a legkönnyebben megold­ható. Nagyon fáradtságos do­log a gyomlálás és a kapálás, de néhány veszélyes gyom (tarackbúza, aprószulák, par­lagfű) ellen ez a legjobb meg­oldás. A gyümölcsültetvényekben a gyomok jelenléte nem fel­tétlenül káros, mert élőhelyet biztosítanak a hasznos élőlé­nyeknek. A növénybetegségek elleni védekezés mindenkor nagy szakértelmet igényel. Ha egy ágat vagy hajtást kellő időben távolítunk el, megelőzhetjük a bajt (almatűzelhalás), máskor egy rossz időben végzett met­szés megpecsételheti egy fa sorsát (kajszigutaütés). Nehezen megoldható prob­lémát jelentenek a vírusok, melyek ellen csak a meg­előzés hatásos. A biokerté­szek számára a betegségek elleni védekezés leghatéko­nyabb eszköze a genetikai ellenálló képességgel ren­delkező fajták termesztése. Ezeknek az íze általában eltér a hagyományos fajtákétól, de termésük mentes a fertőzé­sek tüneteitől és a kórokozók termelte egészségkárosító toxinoktól. Az állati kártevők elleni védekezést régen biológiai növényvédelemnek nevez­ték. Ennek lényege az, hogy a károsító szervezetek ellen an­nak természetes ellenségét, tehát egy másik élő szerveze­tet használtak fel. Ezt a mód­szert 1929 óta alkalmazzák si­keresen, amikor az üvegházi molytetű ellen először véde­keztek fürkészdarazsakkal. DR.VÁGVÖLGYI SÁNDOR TANSZÉKVEZETŐ, FŐISKOLAI TANÁR Hasznos élőlények a kertben Napjainkban a biológiai növényvédelem jól használható technológiává fejlődött, és felhasználása kiszélesedett. A természetben megtalálható hasznos élőlények között számos rovarfaj (katicabogár, fátyolka) mellett igen fontosak a madarak, békák, a vakond és a sün. Egy cinegepár költés és fiókanevelés idején naponta 300-400 hernyót is összefog, míg fiókái kirepülnek. Hasonlóan sok kártevőt elpusztít a házi veréb és a feketerigó is. Alkonyat után indul táplálékszerző útra a sün: sok lótücsök, meztelen csiga, fiatal egér és pocok kerül a gyomrába, míg hajnalban visszatér rejtekhelyére. A ta­lajlakó kártevők gyérítésében felbecsülhetetlen hasznot hajt a vakond; nagy kár, hogy túrásával néha kárt is okoz. A hasznos élőlények csak akkor költöznek a biokertbe, ha ott biztonságos élőhelyet találnak. A biokertész tudja, hogy a madaraknak fészkelőhely, a sünnek, varangynak búvóhely kell. A vakond­nak pedig el kell nézni, ha kidönt néhány palántát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom