Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-20 / 117. szám
2016. MÁJUS 20., PÉNTEK HEBET A garbóid gátszakadás Klsaron is több ház vált a víz martalékává Döbbenetes képek tárulnak elénk, ha kinyitjuk néhai Tar Jánosnak az 1970-es katasztrófáról szóló gyűjteményét. NYÍREGYHÁZA. - Én akkor tizenegy éves voltam - mondja ifj. Tar János s emlékszem, hogy a garbóid gátszakadás után édesapám négy napig le sem hunyta a szemét. Az árvíz sújtotta területre csak engedéllyel lehetett bejutni, édesapám öt szatmári településen - köztük Tivadarban - volt az építőtábor vezetője. Olykor én is vele tartottam. Hát, mit mondjak, nem gyermeknek való látvány volt. Ma is látom azokat az arcokat, szemeket, melyek a maguk mélységében, sokat mondóan fejezték ki az emberi tragédiát.- Édesapáim halála után rendezgettem a hagyatékot, s az igen jelentős könyvtári anyagból akkor került elő ez az album - tette hozzá Tar János. - Tudtam róla, de amint kézbe vettem több mint négy évtized után, szinte kirázott a hideg, hiszen az emberek arckifejezése a régi fotókon is igen sokatmondó. Ezért gondoltam arra, hogy ezt a páratlan dokumentumot megHát, mit mondjak, nem gye- jpfc reknekvaló ▼ látvány volt! it ^ ifj. tar János mmtWM árhullám vonulásának megfelelően egyes részeken fél méterrel (!) is túllépte a töltés koronaszintjét. Az országhatártól 23 kilométer hosszan órák alatt kiépítették a védekezők a nyúlgátat. A rendkívüli erőfeszítések ellenére május 15-én hajnal 2 és 4 óra között a víz előbb Nábrád határában, aztán a bal parton, Tunyogma- tolcsnál szakította át a gátat. Május l6-án este nyolc órakor a viz a védekezési vonalak mögött rázúdult a töltésekkel körülzárt Kishódosra és Nagyhódosra. A két falucskát órák alatt elpusztította az áradás. Negyven község víz alatt- A nábrádi gátszakadás mellett a Tisza-Szamos köz helyzetét döntően a romániai Szamos jobb partján bekövetkezett kilenc gátszakadás miatt az országhatáron átömlő víz határozta meg. A kiömlő víz magyar területen aznap éjjel ll órakor érte el Nagygécet. A gátszakadások következményeként a Tisza-Szamos közön és a Sza- mos-Kraszna közön, összesen 437 négyzetkilométeres területen 40 község került víz alá, az áradás több mint 5000 épületet pusztított el, rongált meg helyreállíthatatlanul. A kiszakadt és a megnyitott töltésszakaszokat egy hónap alatt sikerült helyreállítani, a végleges helyreállítást azonban hátráltatta az erősen átázott talaj, a gyakori 20-30 mm-es csapadék, és a júniusi újabb, harmadik szamosi árhullám. ' KM-GYL Anya és gyermeke Csengersimán osztom a Kelet-Magyarország olvasóival. Az album a maga objektív precizitásával csak helyszíneket, dátumokat, tényeket közöl. Az érzelmi, olykor torokszorító töltetet a régi fekete-fehér fotóktól kapjuk. Tények a szakembertől Bodnár Gáspár, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője így emlékezett az 1970-es árvízre:- 1970. május 4-10. között megszakításokkal újabb jelentős csapadék hullott a Tisza és a Szamos hegyvidéki vízgyűjtőjén, mely a felszínt átáztatta, a folyómedreket feltöltötte. Május 12-én aztán - a Kraszna kivételével - valamennyi folyó vízgyűjtő teFOTÓK: ID. TAR JÁNOS rületén heves, 60 millimétert meghaladó esőzés volt. Minderről az igazgatóság május 13-án délelőtt értesült. Ekkor már egyértelmű volt, hogy egy minden eddigit meghaladó árhullám várható, hiszen a folyómedrek is megteltek.- A Szamos árhulláma Csengéméi május 14-én este nyolc kor tetőzött, 159 cm-rel haladta meg az addig mért legmagasabb vízállást. A víz szintje az Egyértelmű volt, hogy minden eddiginél nagyobb az ár. BODNÁRGÁSPÁR Az évszázad árvize képekben Az album címlapja Értékeiket sirató csengenek Id. Tar János az építőtáborban (deszkával a kezében) A fotó Fehérgyarmaton készült 1970. május 18-án Az ötezer romba dőlt ház egyike Nagyhódos, 1970. május 14.
