Kelet Magyarország, 2016. május (73. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-20 / 117. szám

2016. MÁJUS 20„ PÉNTEK 6 Hazai tájakon Díszbemutatón csendül fel Nyilas Misi éneke rozsály. A sok-sok gyakorlás, próba után immár felgördül a függöny, s közönség előtt mutathatják be a rozsályi Haj- nalpelika Kisszínpad Kulturá­lis Egyesület kisebb-nagyobb színjátszói a Légy jó mindha­lálig című müsicalt. A díszelőadás május 2l-én 18 órától lesz a helyi művelő­dési házban. A premiert újabb előadások követik majd. Két fellépés már biztos, ugyanis május 27-én a rozsályi és a méhteleid általános iskolás diákok tekinthetik meg az előadást, július 2-án pedig Zajtán a „visszatérés napja” alkalmából rendezendő ün­nepség keretében is bemutat­ják a musicalt Rozsály lelkes amatőr színjátszói. km ■ Virágok Nyírbogdányban Nyírbogdány az elmúlt évi Virágos Magyarországért mozga­lomban szép eredményt ért el, a több száz darab ajándékba kapott cserjét, egy- és többnyári virágot a napokban ültették ki a közhasznú munkások. A település ebben az évben is benevez a környezetszépítési mozgalomba. FOTÓ: ÖNKORMÁNYZAT Nekrológ Immár az égi mezőkről visszhangzik a dudaszó nyíregyháza. Életének 70. évében elhunyt dr. Joób Árpád népzenekutató, a Nyíregyházi Főiskola nyu­galmazott tanszékvezető tanára, a Délibáb népzenei együttes egykori vezetője, a Magyar Kodály Társaság Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei tagcsoportjának elnöke, a Vass Lajos Népzenei Szövet­ség egyik szakmai irányítója. Számunkra, akik régóta ismertük Joób Árpádot és családját, halálának szomorú híre többet jelent. Hiányozni fog társaságunk éléről, mely­nek 2010 óta volt a vezetője. Gazdag népzenei gyűjtőútja- inak gyűjteményes köteteit általában még megjelenésük előtt nekünk is bemutatta. Elkísérhettük őt régi, adat­közlő nótafáihoz, megtapasz­talva, hogy megyeszerte ma is él ezekben a községekben a népzenei kultúra ápolása. Családjával évekig élt és alko­tott, tanított Finnországban is. Ennek az időszaknak gyü­mölcse A magyar népzene rendszere és szelleme című élemzőmunkája. A Magyar Kodály Társaság helyi tagcsoportjának veze­tőjeként sok szép élményhez juttatott bennünket. Kiterjedt ismeretségi köre lehetővé tet­te, hogy sok neves vendég is megforduljon nálunk, akikkel általában Joób Árpád kedvelt hangszerének kíséretével, dudaszó mellett énekelhet­tünk együtt az előadások után. Joób Árpád nyugdíjasévei­ben is sokat dolgozott, sorra jelentek meg könyvei. A kedves dudaszó most már nem úgy hallatszik, mint egy­koron, amikor a zempléni ki­rándulásainkon ébresztgetett bennünket, hanem most már az égi mezőkről visszhangzik, ébren tartva szívünkben örök­ké Joób Árpád emlékét. A MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG HELYI TAGCSOPORTJA ISIIT \ ■■■■■■■■■■NBUMMIHMM Az első tízben a dadai praxis Dr. Laczkó László és Czlhat Sándorné Budapesten az eredményhirdetés­kor FOTÓ: MAGÁNARCHfVUM A háziorvos és asszisz­tense már félszavakból is megértik egymást. TISZADADA. Átadták „Az év praxisa a Kárpát-medencében 2016” elnevezésű díjat a na­pokban Budapesten, az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Államtitkársá­gán. Az országhatáron belüli legjobb tíz praxis között ott ta­lálhatjuk a tiszadadai praxist is. A dadai egészségügyi alap­ellátást Labanczné Kovács Veronika ajánlotta, aki a helyi gondozási központ vezetője­ként nap mint nap találkozik a praxist képviselő orvossal és asszisztensével, közvetlenül | látja, tapasztalja munkájukat. Akár kétszer annyian Dr. Laczkó László vállalko­zó-háziorvost és Czihat Sán- domé asszisztenst éppen | akkor kerestem meg, amikor azon a napon már a 75. beteg köszönt el tőlük. Önként adó­dott a kérdés: hogy lehet bírni ezt a tempót?- Nehezen - válaszolta kis­sé fáradtan a háziorvos, aki Hajdúböszörményből került Tiszadadára. Előtte azonban még végigjárta az akkori lehe­tőségeket, végül úgy döntött, hogy ezt a települést választja.- Előfordul, hogy kétszer ennyien vannak a rendelésen, mint ma, főként az influenzás | időszakokban. Szerencsére ebben a munkában egy kivá­ló, segítőkész asszisztensem akadt, akivel már fél szavak­ból is megértjük egymást ­tette hozzá a hetvenes éveit taposó doktor. Czihat Sándorné, vagy ahogy a helyiek becézik, Ani, Vajon volt-e olyan esete a doktor úrnak, amelyre még ma is jól emlékszik?- Még ma is emlékszem arra a kedves betegemre, akinél a rendelőnk adta technikai lehetőségek igénybevétele mellett hasi verőértágulatot diagnosztizáltam. A tünetek és a tapasztalataim alapján már kora reggel felkeresi a fekvőbetegeket, ellátja őket és csak ezután kezdi az aznapi munkát. - Szeretem csinálni, azonnal kórházba küldtem, ahol még aznap életmentő műtéten esett át - mesélte a szakember. - A legnagyobb elégtétel ilyenkor számomra az, hogy néhány hét eltelté­vel a beteg visszajön hozzám, köszönetét mond és elismeri a munkánkat. Kell-e ennél több egy orvos számára? mindig is szerettem az em­berek ügyes-bajos dolgaival foglalkozni - mondta a min­dig mosolygós asszisztens.- Ezt hamar felismerték a ti- szadadaiak, és ma már sokan keresnek fel egészségügyi problémáikkal is, kíváncsiak a javaslataimra. A napi mun­ka mellett természetesen me­gyünk éjszakai ügyeletbe is, ha hívnak a tiszalöki kollégák. Fontos a mély empátia- Munkámat mindig is igye­keztem a legmagasabb szinten ellátni, s ebben sokat segített a belgyógyászati gyakorlatom, melyet Tiszalökön láttam el hét éven át - kapcsolódott a beszélgetésbe ismét dr. Lacz­kó László. - A településen 1982-től élek, háziorvosi szak­vizsgát 1999-ben szereztem. Az orvos-beteg kapcsolatot mindig nagyon fontosnak tar­tottam, és a mai napig is an­nak tartom, a mély empátia, az empatikus szemlélet ki­alakítása szerintem elenged­hetetlen. Több száz beteget kezelünk ma is magas vér­nyomással, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri megbete­gedésekkel, őket rendszere­sen visszahívjuk rendelése­inkre - tette hozzá a doktor úr. TÁRNÁI LÁSZLÓ Az orvos-be­teg kapcsola­tot mindig nagyon fontosnak tartottam. DR. LACZKÓ LÁSZLÓ Köszönet a doktor úrnak Lágerjárat idézte fel a drámai sorsot ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN Szerencsen vagoníroz- ták be az 1945 januárjá­ban Rakamazról elhur­colt embereket. RAKAMAZ. Nemzetiségi nyelv­ként tanulják a német nyelvet heti öt órában Rakamazon, az Erzsébet Királyné Német Nemzetiségi Általános Isko­la tanulói. Emellett heti egy hon- és népismeret órájuk is van a tanulóknak, ennek keretében ismerkednek a német kultúrával és történe­lemmel, illetve a hagyomá­nyokkal. Az elmúlt napokban rend­hagyó hon- és népismeret órán vettek részt azok a tanu­lók, akik ellátogattak Szeren- í csre, hogy még alaposabban megismerjék a Rakamazról elhurcoltak történetét. Képek és filmek A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszer- munkások emlékéve alkal­mából ugyanis elkészítette a „Lágerjárat” című utazó va­gonkiállítást, amelyet mind­azon vasútállomáson bemu­tatnak, ahonnan a 0060-as parancs alapján elindították az összegyűjtött internáltakat a szovjet lágerekbe. Egy korabeli G típusú te­hervagonban kordokumen­tumok, képek, filmvetítések mutatják a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és A Lágerjárat kiállításának egy részlete kényszermunkások sorsát, tragédiáját az 1944 és 1949 közötti évekből.- Az 1945 januárjában Ra­kamazról elhurcolt embere­ket Szerencsen vagonírozták be. Az egyetlen „bűnük” a német származás vagy a né­met hangzású családi név volt. Férfiak, nők, állapotos anyák, fiatal lányok élték meg (ha túlélték) a „malenkij robot” szörnyűségeit. Raka­maz Német Nemzetiségi Ön- kormányzata és az Erzsébet Királyné Német Nemzetiségi Általános Iskola képvisele­tében tisztelettel adóztunk az elhurcoltak emlékének. A kiállítás megtekintése után a tisztelet virágait helyeztük el az elmúlt évben felszentelt emlékmű előtt - tájékoztatta lapunkat Pergerné Hangácsi Olga német szakos nyelv­tanár. KM TXS Hoflrna iwt TNSj Rádiós hallgatottsági kutatás SHARE (közönség arány) - N=355 Fő - T8-49 évesek - 2015 Szeptember - Hibahatár ~ max. 6,3 % ^ MEDIAMETER HIRDETÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom