Kelet Magyarország, 2016. április (73. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-28 / 99. szám

2016. ÁPRILIS 28.. CSÜTÖRTÖK KELET Folyamatosan változik az előadás koreográfiája nyíregyháza. Különleges pro­dukció érkezik Nyíregyházá­ra: a Kecskemét City Balett és az Esszencia Zenekar közös, élőzenével előadott táncszín­házi előadását május 23-án 19 órától a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán lát­hatja a közönség. A Kecskemét City Balett célja az élőben játszott dalok Májusban láthatjuk a produkciót FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM mélységének bemutatása sajá­tos szempontból. Koreográfiá­juk ugyanis nem a néptáncból indul ki, hanem az ősi zene alapjaira koncentrál, képeket | és hangulatokat ragad meg, megszüntetve ezzel a koncert­jelleget. A koreográfus-ren­dező Barta Dóra és társulata éppen ezért nem szokványos módon készül a bemutatóra: a koreográfia folyamatosan változik aszerint, hogy a pró­bák során a táncosok milyen impulzusokat élnek át a zene hatására. így aztán az, amit a művészek „önmagukban je­lentenek”, kiegészíti egymást, | hogy közös mű születhessen: a Szárnyalás című produkció.- Az ember különleges adottsága, hogy bármikor képes szárnyalni: a legboldo- | gabb és a legnehezebb pilla­natokban egyaránt. Hívhatjuk bárhogy: ihletnek, szabadság­nak, alkotásnak..., számom­ra ezt jelenti a szárnyalás - mondja Barta Dóra. km Kisvárdai ősök, emlékek KISVÁRDA. Rendhagyó tárlat nyílik május 4-én 17 órakor a Várday István könyvtárban: a Kisvárdai ősök - kisvárdai értékek kiállítás az épület egykori tulajdonosainak és leszármazottaiknak állít em­léket. Grósz Benő maradandó épületekkel írta be nevét Kis­várda és több hazai település történetébe. Fia, Géza, ismert autótervező és -gyártó volt a két világháború közötti idő­szakban, testvére, Ibolya pe­dig a fotózás mellett kötelezte el magát, és nagy hírnévre tett szert Magyarországon és Fran­ciaországban. KM Gogol és Andy Vájná randevúja Hargitai Iván „pörgős” rendezése a vázolt problémák színét és fonákját egyszerre mutatja meg. nyíregyháza. Siam poetrybe oltott Moliere? Moliere-rel (fel)tuningolt slam poetry? Avítt mese (poszt)modern környezetben? Ez is, az is. Vagy egyik sem? - töpreng­hetünk a Móricz Zsigmond Színház új premierje kapcsán. Merthogy - a mester Tudós nők című komédiájának Peer Krisztián és Naszlady Éva ál­tali átirata nyomán színpadra állított előadása - a nézőben meglehetősen sok kérdőjelet hagy maga után. Sikerre vágyó slammerek Tény, hogy Moliere vígjátéka számos, napjainkban is érvé­nyes szituációt tartogat. De az is tény, hogy a terjengős francia alexandrinusok ma már előadhatatlanok. így hát marad az átdolgozás. Az alapprobléma az: mikor jobb a nőnek? Ha házasság­ban él, vagy ha egyedül ma­rad; ha van családja, vagy ha nincs? Képes-e karriert csi­nálni vagy sem? Hogyan él­jen, ha tudós? S ha sznob? És megtalálja-e a párját? Ma ezek a kérdések épp­oly elevenek, mint hajdan. Csak hát a forma! A slam poetry-versenyek világá­ba transzponált mesében a Az alakok előbb-utóbb önmaguk paródiájává válnak feltűnő fiatal férfiak sikerre vágyó slammerek, a nők pe­dig inkább kéjsóvárak, mint tudósak... így idővel minden figura elrajzolódik: az alakok előbb-utóbb önmaguk paró­diájává válnak. Fiatal célközönség A bemutató megtartja a mo- liere-i verses darabkezdetet. A tovagördülő események azonban nemcsak a rímeket sodorják le, hanem magát az előadást is elviszik a slam irá­nyába. A fiatal célközönség meg­nyerése érdekében a mű nyel­vezetében nem csak a névelő­vel ellátott személynevek sokasodnak meg („az Ari”, „az Ottó”, „a Lizi”), a durva szleng sem ritka. A színház, mint számtalan látványelem­mel dolgozó intermediális közeg azonban sokat elárul az alkotók mögöttes gondolata­iról: Bátonyi György (többek között) könyvfalakat imitá­ló díszlettervében például a könyvespolcok csaknem teljesen üresek. A slamme­rek sorait projektor vetíti rá a játéktérre: a figurák benne él­nek a (néhol elég közhelyes) szövegekben. Hargitai Iván „pörgős” ren­dezése (dramaturg: Szokolai Brigitta, zene: Kazár Pál) így a vázolt problémáknak színét FOTÓ: RACSKÓ TIBOR és fonákját egyszerre mutatja meg (a szövegben Gogol, Jó­zsef Attila és Andy Vájná ad egymásnak randevút...). A színészi játék most is élményszerű: Széles Zita, Nyomtató Enikő, Kuthy Pat­rícia, Horváth Réka, Éry-Ko- vács Zsanna, illetve Horváth Sebestyén Sándor, Gulácsi Ta­más, továbbá Horváth László Attila, Lakatos Máté, Feliinger Domonkos és Varga Norbert kiváló alakítása azok számára is élvezetessé teszik az estét, akik a slam poetry értékeiben nem elég járatosak, vagy ne­tán a műfaj hidegen hagyja, esetleg idegesíti őket... KARÁDI ZSOLT Hosszú élet és tehetség adatott meg neki A napkori művésztelep tagjaival 2011-ben (középen Petkes József) FOTÓ: ARCHIV Petkes József Szatmár megye legterméke­nyebb alkotói közé tartozott, tisztelet és megbecsülés övezte. NYÍREGYHÁZA. „Boldog ember vagyok, megáldva ,erővel s egészséggel, így aztán örök­ké úton szeretek lenni, hogy eljuthassak a számomra, s né­pem számára kedves helyek­re. Nincs is annál nagyobb boldogság, ha az ember adhat és segíthet, mikor felkelthe­ted a közelállókban a hitet és a reményt egy képpel vagy Kiállítások Nyíregyházán húsz év alatt hatszor, Budapesten tízszer mutathatta be műveit, az országban számos helyen volt rendszeresen kiállítása. Egyéni és csoportos tárlatai voltak Svájcban, Németországban, Ausztri­ában, Franciaországban, Lengyelor­szágban. Művei hazai és külföldi múzeumokban láthatók. szoborral, hogy tudatosodjon benne saját értékeink megbe­csülése vagy teszem mind ezt egy meleg baráti szóval...” - ezt vallotta Petkes József, a napokban 88 évesen elhunyt festő és grafikus. Megérdemelt elismerés S valóban: hosszú élet és te­hetség adatott meg neki, bol­dog embernek ismerhettük meg. Az 1928-ban Tasnádon született művész tanulmánya­it a kolozsvári Képzőművé­szeti Főiskolán és a bukaresti Képzőművészeti Akadémián végezte. Képei az 1950-es évek közepétől szerepelnek kiállí­tásokon, Tasnádon 1959-ben egyéni tárlaton mutatkozha­tott be. Szatmár megye leg­termékenyebb alkotói közé tartozott, tisztelet és megbe­csülés övezte, akvarelljei meg­érdemelt elismerést kaptak. Tudását szívesen továbbadta, 1963-tól Szatmárnémetiben folytatta tanári pályáját. Sokat foglalkozott néprajzzal, cikke­ket írt a népművészet kallódó értékeiről és kincseiről. Az erdélyi táj szelleme Családegyesítés miatt 1986- ban Magyarországra települt, több évtizedig Nyíregyházán élt. Rajztanári állást vállalt, majd a múzeumfaluban ka­pott munkát, és eközben is alkotott. Áttelepülése utáni első kiállítását Nyíregyházán felfokozott érdeklődés és siker övezte. Szembetűnő volt lírai alkata, meggyőződhettünk arról, milyen változatossá, korszerűvé tudta tenni az ak- varellfestészetet. Legtöbb táj­képe a Szilágyságot, a havasok világát, a szatmári táj hangula­tát, Székelyföld varázsát idéz­te. A zsennyei, a hortobágyi és a szigligeti alkotótáborok rendszeres résztvevője volt, a vasfüggöny leomlása után megnyílt előtte az út, több or­szágból is kapott meghívást. Többször a lakasaban látogat­tam meg. Otthonában is, akár a festészetében, az erdélyi táj szelleme és öröksége sugár­zott. A polcokon erdélyi kor­sók és tányérok gyűjteménye, a könyvespolcokon csaknem a teljes magyar irodalom. Ki­tárulkozó, őszinte beszélge­tőpartner volt. „Jó családban születni, jó iskolába járni, magas életkort megérni - isteni ajándék. Iste­ni ajándék a művészi hajlam éppúgy, mint a lehetőség an­nak kibontakoztatására, az erő a küldetéshez, akaratunk érvényesítéséhez” - nyilat­kozta három éve. Köszönjük, hogy küldeté­sed megvalósítottad és sok gyönyörű képpel ajándékoz­tál meg minket. Műveid, em­léked megőrizzük... Petkes József temetése április 29-én 13 órától lesz a nyíregyházi Északi temető fő­bejárati ravatalozójában. BODNÁR ISTVÁN ■ Zárás előtt Lukács Gábor debreceni festőművész kiállítása ezen a héten még megte­kinthető Nyíregyházán, a Pál Gyula teremben. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Tisztelt Olvasóink! 2016 márciustól minden hónap utolsó csütörtöki napján megjelentetjük KELET-APRÓ magazinunkat, a Kelet-Magyarország mellékleteként A/4-es méretben. A magazinban kedvezményes hirdetési lehetőséget kínálunk olvasóinknak és partnereinknek. Apróhirdetések bruttó 1015 Ft keretes hirdetések bruttó 5080 Ft ártól érhetők el.* *Az árak álláshirdetésre nem vonatkoznak. Egyéb felülettel kapcsolatban kérje egyedi árajánlatunkat. Lakossági hirdetésekkel kapcsolatban keres­sék ügyfélszolgálatunkat a Dózsa Gy. u. 4-6. szám alatt a Kelet-székházban, közületek szá­mára értékesítőink állnak rendelkezésre ó KELET-APRÓ ■ruwmcDi» tormák MAGYARORSZÁG Jenei Csilla +36 (70) 686-6132 csilla.jenei@kelet.hu Szásiné Tünde +36 (30J 543-6414 tunde.szaszne0kelet.hu Homonyik Tibor +36 |30| 903-4045 tibor.homonyik0kelet.hu László Nikolett +36 f30| 564-5919 nikolett.laszlo0kelet.hu Tóthné László Orsolya +36 (20) 579-9250 orsolya.laszlo0kel9t.hu Pálfi Mónika +36 (20) 346-3710 monika.palfiSkelet.hu HIRDETÉS Versek játékosan és komolyan A költészet napjára emlékeztek civil egye­sületek. NYÍREGYHÁZA, TISZABERCEL. Immár harmadszor emléke­zett meg a költészet napjá­ról a Nyírségi Látássérültek Egyesületének kultúrcsoport- ja. Proksa Jánosné elmondta: ezúttal Vörösmarty Mihály és a reformkor állt a közép­pontban, az egyórás program főként az idősebb korosztályt érintette meg.- Az arcokon látható volt a mély megrendülés, ami fokoz­ta a narrátor lelkesedését is. Szó esett a versek történelmi hátteréről, megírásuk körül­ményeiről, s arról a féltésről, szeretetről, ami áthatotta a hazafias verseket. Felidéztük azokat az ódákat, eposzokat, amelyek felrázták a reformkor nagyjait, és amelyekre az or­szágnak ma is szüksége len­ne, de nemcsak beszéltünk a művekről, hanem idéztünk is belőlük egy-két sort. El­hangzott: a történelmi múltat nem szabad hagyni feledésbe merülni, a hazaszeretet pedig nem közhely! A műsor végén mindenki együtt, meghatód­va énekelte a Szózatot, és azt hiszem, a műsor sikerét leg­inkább a vastaps jelzi. Bízunk benne, hogy akik jelen voltak, olvasni fogják a Szózat költő­jének műveit. Szókereső, puzzle, totó Az Együtt Tiszabercelért Egyesület és a községi könyv­tár évről évre méltó módon emlékezik meg a költészet napjáról és József Attiláról ­nem volt ez másként az idén sem. Tihor Józsefnétől megtud­tuk: az iskolások szavalóver­senyen mérték össze tudásu­kat, este pedig felnőttekkel telt meg a könyvtár. A beve­zető után a költő Születésna­pomra című verse hangzott el, majd szebbnél szebb szavala­tok emelték az ünnep fényét. Nem hiányozhatott a kvízjá­ték sem, amelyben érdekes feladványok kaptak helyet, volt totó, anagramma, szóke­reső, versfelismerés. Száraz Lászlóné egyesületi elnök nagy hozzáértéssel válogatta össze az izgalmas feladatsoro­kat, a játék közben pedig kive­títőn neves előadókat láthat­tunk verset mondani. Remek este volt, kellemes élmények­kel gazdagodtunk. km

Next

/
Oldalképek
Tartalom