Kelet Magyarország, 2016. április (73. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-23 / 95. szám

2016. ÁPRILIS 23., SZOMBAT KELET Mindenfelől 5 A bizalom letéteményesei A családból kiszakadó csöppség további neve­léséhez, gondozásához végtelen szeretet és elhivatottság kell. Mosolygós kitüntetettek, középen Nagy Erzsébet igazgató. A képről hiányzik Fegyver Andrásné, aki nem tudott részt venni az ünnepségen fotók: racskó tibor NYÍREGYHÁZA. Több mint 200 csillogó szempár szegeződött pénteken Hannára és Ricsire, akik a nyíregyházi Aprajafalva Bölcsődéből érkezve versek­kel köszöntötték a bölcsődék napi ünnepség résztvevőit.- A megyeszékhely 9 önkor­mányzati bölcsődéjében 223 dolgozó 716 gyermekről gon­doskodik - sorolta számok­ban a jelent dr. Nagy Erzsébet, a Nyíregyházi Gyermekjóléti Alapellátási Intézmény igaz­gatója, aki a „mi napunknak” nevezte április 21-ét. A múltat pedig Jászai Menyhért alpolgármester idézte meg azzal, hogy felele­venítette: 1852-ben ezen a napon nyílt meg Magyaror­szágon az első bölcsőde. Ami Magyarországon 1852 január­jában bölcsődeegylet alakult Pesten Máj er István püspök és nagyprépost, valamint For- rayné Brunszvik Júlia - Brun- szvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgá­nak - támogatásával. Az első „bölcsőház” fővédnökének olyan magas rangú támogatót 164 év alatt sem változott, a küldetés, melyet ezek az in­tézmények felvállaltak - sze­retettel, figyelemmel nevelni és gondozni a gyermekeket, segíteni a lelki és szellemi fej­lődésüket. is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde. A hosszú elő­készítő munka eredménye­ként 1852. április 21-én Pes­ten megnyílt az ország első bölcsődéje. Ennek emlékére 2010-ben hivatalosan is a bölcsődék napjává nyilvání­tották április 21-ét.- Egy ember életében a szocializáció szempontjá­ból meghatározó az első öt életéve, melyben elsőként a család játszik fontos szere­pet, majd a bölcsőde - fogal­mazott az alpolgármester. A feltétlen bizalom jelének nevezte, amikor a szülők a legnagyobb kincsüket bízzák a bölcsődei dolgozókra, a csa­ládból kiszakadó csöppség to­vábbi gondozásához végtelen szeretet és elhivatottság kell.- Az önkormányzat felada­ta, hogy a működés feltételeit megteremtse, a folyamatos fejlesztésekkel a kiváló ne­velői, gondozói színvonalat megőrizze. Nyíregyházán nem kell a bölcsődékben gon­dozási díjat fizetni. Ez pedig azt jelenti, hogy évente 20 millió forintot hagyunk a csa­ládoknál. Kiállunk emellett, mert tudjuk, a rászoruló csa­ládoknak ez komoly anyagi terhet jelentene - mondta Jászai Menyhért. - Büszkék lehetünk az erős intézmény- rendszerünkre, az abban dolgozók szakmai tudására, gyermekszeretetére, odaadá­sára. KM Oklevelet kaptak Kalánné Szilágyi Henrietta, Tóth Gabriella, Verdes Lászlóné, Fegyver Andrásné, Blazsán Zsoltné, Paál-Ju- hász Éva, Erdei Istvánná, Szakosné Kusnyerik Éva, Pristyákné Magyar Andrea, Hegedűs Józsefné. Bölcsőházzal kezdődött Uniós figyelem megyénkre Seszták Oszkár (j) a brüsszeli tárgyalópartnerekkel fotó: magánarchIvum «Beszélni kell róla! Az Anthropolis Egyesület Csapda című installációjá­nak pénteki bemutatója a modern kori rabszolgaságra hívta fel a figyelmet. Forrásokról és pályázati lehetőségekről egyezte­tett az elnök. Brüsszel. A schengeni előírá­sok betartásáról és a migrá­ciós válságról is egyeztetett Brüsszelben a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke. Lapunkat az EU köz­pontjából tájékoztató Seszták Oszkár az elmúlt napokban az Európai Bizottság Régi­ók Bizottsága meghívásának tett eleget, s vett részt a határ menti térségekkel foglalkozó szakbizottság ülésén. Beszá­molóját a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, Mihajlo Rivisz is megerősítette, s örömmel fogadták hírt, hogy az Eu­rópai Bizottság továbbította az Európai Parlamentnek az Ukrajna vízummentességére vonatkozó javaslatot, km-nyzs A motorostalálkozón a vérünket is adhatjuk nyíregyháza. Tíz évvel ez­előtt született meg a gondolat a motoros-összejöveteleken, hogy minden évben, április második felében, az első mo­torosrendezvényen legyen véradás. A Sóstói Múzeumfaluban április 24-én lesz a jubileu­mi, tizedik találkozó, mely a megyei vöröskereszt legna­gyobb véradó eseménye. A motorosok vasárnap reggel Nyíregyházán, a Kossuth té­ren gyülekeznek, és 8 óra 45 perckor közösen vonulnak ki a múzeumfaluba, ahol üstök­ben fő majd a finom étel, tán­cosok, együttesek lépnek fel, vezetéstechnikai bemutatók, valamint komplex szűrővizs­gálatok is várják az érdeklő­dőket, akiknek ingyenes a belépés. km PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL MSZP.- Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter büszkén jelentette be a napokban a 0,9 százalékos nyugdíjemelést. Azt mondták, azért csak ennyi, mert jövőre olcsóbb lesz a tojás. Ez a kisnyugdíjasoknak biztosan örömteli hír... - je­gyezte meg pénteki sajtótájékoztatóján Halmi József. Az MSZP megyei alelnöke hozzátette: a kormánypárt a nyugdíjasok barátjának hívja magát, miközben nem működteti az Idősügyi Tanácsot, és eltörölte a nyugdíjak felső korlátját, így van­nak, akik havonta több millió forintot kapnak, míg mások alig 50 ezer forintból kénytelenek megélni.- Számolják ki, mennyit jelent nekik a 0,9 százalékos emelés! A Fidesz intézkedé­seivel nem a kis jövedelműeket és a kisnyugdíjasokat, hanem a tehetősebbeket támogatja. A kormány által kommunikált gazdasági növekedésből mi itt a megyében nem sokat érzünk. Az MSZP tiltakozik a 0,9 százalékos emelés ellen, úgy látjuk, hogy a gazdasági növekedés arányában 2-5 százalékos, differenciált nyugdíjemelés lenne a reális - tette hozzá Halmi József. Sün Barnabás várja a megfejtéseket! Az anyák napi ajándé­kok elkészítéséhez is ad ötleteket Sün Barni. NYÍREGYHÁZA. Kedves Sün Bar- nabás-rajongók! Ne feledjé­tek, április 30-áig küldhetitek be szerkesztőségünkbe a ta­vaszi magazin rejtvényeinek, feladatainak megoldásait! A beküldők között értékes nyereményeket, könyvutal­ványokat, és egyéb megle­petéseket sorsolunk ki, a legszerencsésebbek szerkesz­tőségünkben vehetik át a nye­reményeket. Az se keseredjen el, aki még nem vásárolta meg az aktuális gyermekmagazint, mert kapható a kijelölt árushe­lyeken és a szerkesztőségben. Most sem késő elkészíteni az anyák napi kreatív ajándé­kokat, amikhez Barnabás ké­pekkel és leírásokkal illuszt­rált ötleteket ad! km A magazin tavaszi száma A népirtás évfordulóján emlékeznek NYÍREGYHÁZA. Az 1915-ös ör­mény népirtás lOl. évfordu­lóján tart mécsesgyújtással, koszorúzással egybekötött megemlékezést az örmény nemzetiségi önkormányzat és a Nyíregyháza-Örökösföld Görög Katolikus Egyházköz­ség április 23-án, szombat este 8 órától az örmény ke­reszteskőnél (Nyíregyháza, Szentháromság tér 1.). Beszé­det mond Szabó Tamás görög katolikus parókus. km isiül* Tervezett elavulás Kicsit lelassul a kéz, néhány filmkocka akaratlanul lepereg a múltból, amikor a napi rohanásban az anyukától, nagy­mamától megörökölt derelyeszaggató, reszelő, kés kerül elő, hogy immár a harmadik évezredben is kiszolgálja a családot. Kopottak, de máig élesek, és céltalan motívu­maikkal igazán múzeumban lenne a helyük. De a foltok, ütődések ellenére sem válnánk meg az öreg családtagoktól semmiképpen! Morognak is a fiókból a műanyag nyelű, „egyhétigéles” gagyi utódok, mert ezek az ócskaságok nem valók egy modern háztartásba! Még a jövőjüket sem látják pontosan! Az akkori mesteremberek egyszerűen nem tervezték meg az elavulásukat! Bezzeg a szemétre tervezettek jól tudják, hogy néhány hónap, komolyabb háztartási eszköz esetén is legfeljebb 5-10 év lesz majd az élettartamuk... Számos dokumentumfilm leleplezte már az elmúlt száz évben a nagyipar fogyasztásösztönző bűnét, a tervezett elavulást. Mert eldobhatóvá tették és teszik mindenünket: kést, poharat, pelenkát, szatyrot. A haszon gyorsan a tulaj­donos zsebébe kerül, a sze­mét pedig marad az adófizető lakosok és önkormányzatok nyakán. Szennyezi vizeinket, foglalja termőtalajainkat, értékteleníti környezetün­ket. Persze erre is találnak megoldást, hiszen „Tapossa laposra!”. Ám a gondosan szelektíven gyűjtött - ám egyre több hulladék - túl­nyomó része nem anyagában kerül ismét hasznosításra, hanem energetikai céllal egy­szerűen elégetik. Azonban a nagy varázsló kalapjából számos kisnyúl szalad ilyenkor szerte: por, dioxin, nehézfémek, savak, benzol és egyéb gázok formájában. Ezen kibocsátásokkal szembeni teljes körű védelemre, nyomon követésre sajnos sokkal keve­sebb jut, így nem is igazolható, hogy közük van a növekvő számú, rejtélyes betegségek terjedéséhez... Egyre többen van­nak azok, akik felis­merik, hogy a rövid távú, önző gondol­kodásnak véget kell vetni. A civilizált társadalom nem világosodott meg: nem tesz, vagy alig tesz valamit az eldobhatóvá tett világ és értékek ellen. Miközben tanuljuk és tanítják, hogy erőforrásaink fogynak, a tárgyakhoz való ragaszkodás lehetőségét lénye­gében felszámolták: a pozdorjabútor összeroppan, a nad­rágban szakad a cérna, a műanyag szatyor füle örülünk, ha hazáig tart. És megy a „zöldre festés”: a lebomlónak hirdetett szatyor valójában csak ezer darabra esik, az oly praktikus műanyag dobozból már útközben folyik az étel, a védőfasor ötcentis törzsével ötöd részét sem szolgáltatja azoknak a javaknak, melyeket előtte ugyanott a hatvan-, százéves fasor biztosított. Miért csapjuk be magunkat, miért hagyjuk, hogy becsap­janak bennünket? Van egy jó hírünk: egyre többen vannak, akik felismerték a megelőzés fontosságát, és tudatosan csökkentik fogyasztá­sukat, még ha többre is telne. Első lépésként csak gondosan válogatják a különböző, háztartásba kerülő hulladékokat, elcipelik hulladékudvarba, gyűjtőszigetre. Majd rájönnek, hogy mennyire értelmetlen és káros PET-palackokban vizet vásárolni, és a kiürült üvegeket ismét újratöltik. A használt, de jó állapotú ruhát, könyvet segélyszervezetekhez viszik, a használt étolajjal a kerti bútorokat kezelik. Előnyben részesítik a helyi termelőktől származó vegyszermentes élelmiszereket, mi több, nem átallanak nekiállni maguk is kertészkedni. Van, aki arra vetemedik, hogy komposztáljon, és holmi giliszták, pajorok és ászkák életterének javításával foglalatoskodjon, csak azért, hogy a háztartási szerves hulla­dékából néhány vödör komposztot nyerjen ki évente. Nos, az elmúlt hetekben szervezett tanulmányutak, pályázatok számunkra azt igazolták, hogy igen sokan meg­unták már, hogy az ő és unokájuk jövőjét egyes érdekelt­ségek „elavulásra tervezik”. Egyre többen vannak azok, akik felismerik, hogy a rövid távú, önző gondolkodásnak véget kell vetni, hogy mindenki felelős azért a csodálatos bolygóért, mely biztosítja az életfeltéteket számunkra és melyet április 22-én, évtizedek óta meg is ünnepiünk. A Föld napja kiváló alkalom arra, hogy mindenki elmélyül­jön és megvizsgálja az őt körülvevő „tervezett elavulás” kényszerpályáit, mi több, hogy holnaptól akár el is térítse erről az útról életvitelét. Szerzőnk a miskolci Ökológiai Intézet Alapítvány munkatársa kelet@kelet.hu Kvizmegfejtés A településnek 1618-ban kilenc földesuta volt, legnagyobb részét Csomaközy András bírta (15 jobbágy). Az egész faluban összesen 72 lobbágycsalád lakott, a) Tiszadada

Next

/
Oldalképek
Tartalom