Kelet Magyarország, 2016. április (73. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-09 / 83. szám

2016. ÁPRILIS 9., SZOMBAT 2 Mindenfelől laET MHHMH Novák Katalin fotó: mti A csők iránt óriási az érdeklődés Budapest. Óriási az érdeklődés a családok otthonteremtési támogatása (csők) iránt - mondta a család- és ifjúság­ügyért felelős államtitkár. Novák Katalin szerint mind a Construma szakkiállításon lévő standnál, mind a pénzin­tézeteknél „érdeklődési döm- ping” van az otthonteremtési támogatások iránt, mindenkit arra biztatott, hogy érdeklőd­jön a különböző támogatási formákról. mti Az együttélés záloga a reális kép alkotása BUDAPEST. Ha azt akarjuk, hogy a magyarországi cigá­nyok, romák részei tudjanak lenni a magyar társadalom­nak és jövőnek, akkor az egyik legfontosabb feladat, hogy megismerjük egymást - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere pén­teken, a nemzetközi roma­napon. Balog Zoltán hangsú­lyozta: a reális kép alkotása, a megismerés az együttélés fontos záloga. mti w írni iTi i'1 11 i nmnni m—i n n—iiin 11 ni Kevesebb élelmiszer menjen kárba! Budapest. Magyarország kü­lönösen elkötelezett az élel­miszer-veszteség csökken­tése mellett - hangsúlyozta Nagy István, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtitká­ra a Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mezőgazdaságért fe­lelős minisztereinek párizsi értekezletén. Kifejtette, a je­lenlegi agrártámogatási rend­szer helyett új agrárpolitikai megközelítés szükséges, mti Vendégkommentár Radnóti Zoltán A szabadság ünnepe Pészáh, a zsidó húsvét évezredek óta emlékeztet bennün­ket, hogy Izrael gyermekei a több mint két évszázados egyiptomi rabság után tömegesen kivonultak Egyiptom­ból, a szolgaságból a szabadságba. Ha nem elég a rendőrség, bevethetnék a katonákat Az egyeztető felek fotó: mti A terrorellenes intézke­désekről egyeztetett a kormány a pártok kép­viselőivel pénteken. Budapest. Egyetértettek a pár­tok a pénteki egyeztetésen, hogy szükséges az alaptör­vény módosítása a terrorelle­nes intézkedések keretében - jelentette ki a megbeszélés után tartott budapesti sajtó- tájékoztatóján a honvédelmi miniszter. Készek a kompromisszumra Simicskó István, folytatva a januári egyeztetést, a parla­menti frakcióval rendelkező pártok képviselőit hívta meg, hogy egyeztessenek az alap­törvény módosítását célzó javaslatról, amely lehetővé tenné a Magyar Honvédség bevetését terrorhelyzetben. Az MSZP, csakúgy, mint az év elején, nem vett részt a meg­beszélésen, amit a miniszter sajnálatosnak nevezett. Simicskó István a tanácsko­zást konstruktívnak nevez­ve elmondta: a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség esetén, ha a rend­őrség ereje nem elegendő, a hadsereget is be lehessen vet­ni a biztonság garantálásának érdekében. A honvédelmi miniszter el­mondta: továbbra is vita van arról, hogy a terrorveszély­helyzet új különleges jogren­di elemként kerüljön az alap­törvénybe, vagy valamelyik meglévő különleges jogrendi elemet egészítsék ki. A kor­mány a terrorveszélyhelyze­tet önálló jogrendi elemként rögzítené, de Simicskó István közlése szerint más megol­dásra is nyitott. A tárgyaláson kompromisszumkészek vol­tak a felek. Megállapodtak, hogy a megbeszélés folytató­dik. A kormány várja az ellen­zéki javaslatokat is - mondta Simicskó István. Az MSZP azért nem vett részt a megbeszélésen, mert- szerdai közleménye szerint- „a javaslat nem a magyar emberek biztonságáról, nem a terrorizmus elleni harcról, ha­nem pusztán a Fidesz korlát­lan hatalmáról, a polgárok jog­fosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól”. Ne legyen túlhatalom A megbeszélés után Mirkócz- ki Ádám, a Jobbik részéről egyebek között azt mondta: pártja nem ellenzi az alkot­mány terrorveszély-helyzet- tel kapcsolatos módosítását, ugyanakkor nem enged a kormány azon „túlhatalmi tö­rekvéseinek”, amelyek nem a magyar emberek biztonságát, hanem pártpolitikai célokat szolgálnak. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint leke­rült a tárgyalóasztalról a kor­mány eredeti tervezete a ter­rorveszélyhelyzetről, mivel az ellenzék kijelentette, nem lesz partner abban, hogy a miniszterelnök és a kormány „bemondásra azt csináljon, amit akar”. MTI Vasárnapi munka, a kabinet asztalán is Devizaárfolyam (2016.04.08.) . PÉNZNEM árfolyam változás Euró 312,67 +0,83 USA dollár 274,63 +0,77 Svájci frank 287,09 +0,60 Angol font 387,42 + 1,61 Román lej 70,02 +0,21 Ukrán hrivnya 10,72 +0,11 Horvát kuna 41,74 +0,20 Lengyel zloty 72,85-0,36 & http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB BUDAPEST. A kormány hétfőn áttekinti a vasárnapi munka­végzés tilalmáról szóló törvény egyéves tapasztalatait, majd azok szélesebb körű megvita­tása után dönt a további lépé­sekről - számolt be Orbán Vik­tor pénteki rádióinterjújában. A miniszterelnök hozzátette: nyilvánosságra hozzák a jelen­tést, amely tartalmazza mind a szakszervezetek, a munka- vállalók álláspontját, mind az arra vonatkozó adatokat, hogy csökkent-e a forgalom a kiskereskedelemben, illetve átterelődött-e a nagyobb áru­házaktól a kisebbekhez. Emlékeztetett: a kormány nem szeretné megfosztani az embereket a lehetőségtől, hogy vasárnap otthon lehes­senek a családjukkal, de attól sem, hogy munkát végezhes­senek, ugyanakkor ez utóbbit semmiképp sem tennék kény­szerré. Közölte: a kabinet az el­múlt egy évben egyeztetéseket folytatott arról, hogy a vasár­napi szabadnap elve hogyan terjeszthető ki a kereskedel­men kívül más szektorokra, mti Miből fizeti vissza a pénzt? BUDAPEST. Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt az Együtt - a Korszakváltók Pártja felje­lentést tesz ismeretlen tettes ellen, mert a párt szerint Ha- bony Árpádnak nincs olyan törvényes jövedelme, amely­ből visszafizethette volna azo­kat a korábbi kölcsöneit, ame­lyekről a sajtó számolt be. A 444.hu írt arról, hogy információik szerint a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal 2015 tavaszán vizsgálatot indí­tott Habony Árpád ellen, aki együttműködött a hatósággal, és jövedelmei között több köl­csönt is megemlitett. mti Hány iskola legyen nyitva a sztrájk idején? BUDAPEST. A pedagógusok sztrájkbizottsága nem osztja az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma álláspontját az esetleges munkabeszüntetés idejére a még elégséges szol­gáltatásról. A sztrájkbizottság elfogadja a tárgyalások idő­pontjáuljavasolt hétfői napot. A Pedagógusok Szakszerve­zete mint a sztrájkbizottság tagja rámutatott: a még elég­séges szolgáltatások megha­tározásánál a sztrájkbizottság az eddigi sztrájkügyekben meghozott fővárosi törvény- széki végzésekből indult ki: tankerületenként a Klik egy, szükség esetén több in­tézményt jelöl ki a tanulók felügyeletére. De a miniszté­rium úgy ítéli, hogy minden iskolában gondoskodni kell a tanulók felügyeletének meg­szervezéséről. A sztrájkbi­zottság nem osztja ezt, tekin­tettel arra, hogy az említett végzésekből kiolvasható: a sztrájk joga nem üresíthető ki úgy, hogy a még elégséges szolgáltatás követelménye címén teljesíteni kell a majd­nem teljes szolgáltatásokat - közölték. mti <§> Nagyra értékelt jelen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken amerikai kongresszusi képviselőkből álló kétpárti delegációt fogadott Budapesten, és az eseményen azt mondta, hogy Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolat- rendszere soha nem volt olyan fejlett, mint most. fotó: mti A történetet - amely Izrael elnyomatását és mérhetetlen szenvedését, Mózes és testvére, Áron isteni küldetését, a nép megszabadításáért végzett fáradhatatlan tevékenysé­güket, az egyiptomi fáraó csökönyös kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte katasztrófák sorozatát, majd a fáraó meg­változását és az izraeliták menekülését beszéli el - Mózes második könyve írja le. Ez az esemény a zsidó történelem egyik legfontosabb pontja, mert ebben kristályosodik ki a zsidó nemzeti azonosság, ezáltal született meg a zsidóság mint szabad nép, és ezután tudott kialakulni a zsidó hit és a törvények, amelyek megóvták Izrael népét annyi évezreden keresztül. Az ünnep legelterjedtebb elnevezése, a „peszách”, aminek jelentése: az elke­rülés ünnepe, a Tórából ered. Ezen események arra utalnak, hogy a zsidó törzsek egyiptomi kivonulását meg­előzően a tizedik csapás (az elsőszülöttek halála) elkerül­te (héberül: pászáh) a zsidó házakat. Ez volt az utolsó csapás, mely után engedé­lyezte a fáraó, hogy elhagyja országát az ingyen munka­erő, a rabszolgasorsba kényszerített zsidóság. A pészach a világtörténelem egyik legrégibb szabadságünnepe. A Tóra emellett még „a kovásztalan kenyér ünnepének” nevezi a peszáchot, legfontosabb megkülönböztetőjegyét határozva meg ezzel, azaz a zsidó emberek 8 napig kenyér helyett pászkát (kovásztalan, meg nem kelt kenyeret) fogyasztanak, illetve nem esznek semmilyen erjedőt (pl. kovászos uborka, sör, tészta stb.). Peszáchnak a mezőgaz­daságban is van jelentősége: a korai aratás idejét jelzi Izrael földjén. Emellett pészáh hónapja a bibliai időszámítás kezdete is volt. A zsidó húsvét a zsidók egyiptomi szolgaságából történt megszabadulásának ünnepe, a szabadulás oly gyorsan kö­vetkezett be - noha hosszú és kínos várakozás előzte meg -, hogy a szabadulás utánra előkészített kenyér már nem kelhetett meg, így lett a keletien kenyér, vagy ahogy mi is hívjuk: pászka, ami a pészáh szó arameus változata. Az ünnepet - a zsidó liturgiában megfelelő istentiszte­leteken ülik meg, míg egyedülálló családi vagy közösségi és egyben szeretetlakomával (vacsorával) egybekötött ünnepi est, amelyen az ünnep történetét a hozzá fűződő, imádságokat és elmélkedéseket elmondják, ennek a vacso­rának a neve: „széder est”. A szó jelentése: „rend”. Az egyiptomi kivonulásról beszélni mindennapos kötelezettség, tórái utasítás: „Életed minden napján emlékezz az egyiptomi kivonulás napjára”. „És beszéld el gyermekeidnek azon a napon, mondván: Ez azért van, amit az Örökkévaló velem cselekedett, midőn kivonultam Egyiptomból”. A széder estén, hogy mindenki egyformán eleget tudjon tenni kötelességének, bölcseink megszer­kesztették a Peszáhi hágádát (elbeszélést), mely egyben az est forgatókönyve is. A vacsora adott keretek között történik, melyben jelképes dolgok, ételek, tárgyak fognak szerepelni az előírt sorrendben. A széder-est lényege: az elbeszélés és a hagyomány továbbadása. A hágádában tradicionális sorrendben van leírva, hogy mikor és mit kell mondani, cselekedni. Elmondjuk a zsidók néppé, nem­zetté válásának történetét, a Tóra elfogadását megelőző eseményeket. Ezek mellett tudatosítjuk önmagunkban: „Minden nem­zedékben köteles az ember úgy tekinteni magát, mintha ő maga jött volna ki Egyiptomból!” Tehát mindenkinek személyesen kell megélni a szabad­ság, a megszabadulás élményét, erre hivatott ez az este. A hágádának nincs írója, vagyis több írója van, hiszen az évszázadok folyamán alakult ki és még ma is alakul. A hágádá fő célja, hogy alkalmat adjon a beszélgetésre, a továbbgondolásra, így az egyes részekhez mindenki hozzá­teheti saját magyarázatait. Az est végén így köszönünk el egymástól: Lásáná hábáá birusálájim! A jövő évben Jeruzsálemben! Szerzőnk a magyar rabbi tanács elnöke kelet@kelet.hu A zsidó húsvét a zsidók egyiptomi szolgaságából történt megszabadulásának ünnepe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom