Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-26 / 72. szám

2016. MÁRCIUS 26., SZOMBAT RÉCÉT Nincs húsvét nélkülük Sokan már megvásárol­ták az ünnepi menühöz valókat, de ma még hatalmas roham várha­tó az üzletekben. nyíregyháza, tiszaeszlár. A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb eseménye, Krisztus feltámadásának ün­nepe. A magyar és az európai keresztény hagyományban a húsvéti időszak alatt kiemelt jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mi kerül az ünne­pi asztalra. Ma már ezeket az ételeket, alapanyagokat (bá­rány, tojás, sonka) a szimboli­kájuk mellett a legtöbben a ha­gyományok miatt fogyasztják. A jó sonka titka Ami karácsonykor a hal, szil­veszterkor a virsli, az húsvét- kor a sonka, vagyis az ünnepi asztal elmaradhatatlan gaszt­ronómiai kelléke. De vajon milyen a jó sonka? Ahány ház, annyi szokás - felelhetnénk erre, éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, vajon a mangalica tenyésztésével és feldolgo­zásával foglalkozó tiszaesz- lári Kocsistanya munkatársa, Kobzos István szerint mikor a legjobb ez a népszerű húsvéti alapanyag.- Először is fontos, hogy ellenőrzött állományból ké­szüljön. Lényeges az is, hogy legalább hat hétig sózzuk ki a combhúst, amit azt köve­tően esztétikusán „formára” igazítunk, végül jöhet a füs­tölés. Mindezek a munkák öt hónapig is eltarthatnak egy Az igazi sonka annál értékesebb, minél idő­sebb. KOBZOS ISTVÁN Ünnepi dilemma: melyiket válasszam? fotó: sipeki Péter jó sonka esetében. Igaz, a mi termékeink házi készítésű, adalékanyagtól és tartósí­tószertől mentes kézműves termékek, míg a nagyipari feldolgozású sonkák pácolt és fiatal áruk. Amit ugyanis megnyomok és puha, az fia­tal termék. A nagyipari hús- feldolgozóknak nincs annyi tárolóhelyük, hogy a kész termékeket sokáig Őrizzék - magyarázta Kobzos István, aki immár tíz éve mozog ott­honosan ebben a világban. Füstölt, főtt csülök az asztalon- A sonka annál értékesebb, minél idősebb. Igény esetén a vevőket 2 és 4 éves sonkával is ki tudjuk szolgálni, de azók már jóval drágábbak. Termé­szetesen két-három hóna­ponként átvizsgáljuk azokat a termékeket is. S vajon mi kerül az ünnepi asztalra azoknál a családok­nál, amelyek húsfeldolgozás­sal foglalkoznak? - Hagyo­mány már a Kocsis, a Kander és a Kobzos családnál, hogy az ünnepi asztalon füstölt, főtt csülök van, a hidegtálon pedig töltött dagadó és rán­tott szűzérme. A mama készít még töltött káposztát és pofa­húst fokhagymásán lesütve - árulta el Kobzos István. Nézzük meg, mit „tojt a nyúl”!- Inkább legyen kisebb, de fi­nomabb a húsvéti csokinyúl és -tojás! - vallja a nyíregyházi Harman Ildikó, aki évtizede­ken át dolgozott a kereskede­lemben.- Amikor a vásárlók taná­csot kértek tőlem, ugyanazt javasoltam nekik, ami alap­ján én is dönteni szoktam az édességek kiválasztásakor: jó áron minőségi termék kerül­jön a kosárba! Érdemes né­hány pillantást vetni az áru­címkékre, amikből világosan kiderül, hogy kakaós tejmasz- szát vagy valódi tej-, illetve étcsokoládét „tojt-e a nyúl”.- Tapasztalataim szerint az édességek szavatossági idejével ritkán akad problé­ma ilyenkor a boltokban, ha küszöbön a lejárati dátum, leakciózzák a termékeket. Az viszont előfordult már velem, hogy a pénztárnál magasabb árat számoltak fel a polcon feltüntetettnél.- Jó hír, hogy a nagyáruhá­zak sajátmárkás vagy kizáró­lagos forgalmazású édességei között jó néhány olyat ter­mékcsaládot találni, amelyek egyszerre finomak és meg­fizethetőek - mesélte a két­gyermekes édesanya, majd hozzátette: bölcsen tesszük, ha megőrizzük a pénztárnál kapott blokkot, mert csak így érvényesíthetjük a jogos rek­lamációinkat! KM-MML, Pl A sajátmár­kás termékek között sok a minőségi, jó áron kínált. HARMAN ILDIKÓ Kelet kviz A község északkeleti részén található a polgármesteri hivatal, melynek a XX. század elején épített Madarassy-kúria ad otthont. a) Penyige b) Gyű re c) Érpatak d) Gacsály A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük ön hogyan ünnepli a húsvétot? BAGAMÉRI ANTAL: ENYEDI PÉTER: SZABÓ ZSÓFIA: Tipl­A családommal és a barátaimmal leszek. Tiszteletben tartom a hagyományokat. kus húsvéti ételeket készítünk. CSÖMÖR ATTILA: A KOMLÓSI TAMÁS: VANGOR ALEXANDRA: sonka és sárgatúró a Kirándulunk, meglátó- Nagymamámnál kedvenceim. gátjuk a rokonokat. várjuk a locsolókat. A nyíregyházi Bagaméri Antal a családjával és barátaival tölti a húsvétot, szerinte ez a legal­kalmasabb idő arra, hogy el­menjenek a hegyekbe. - Nem igazán készülök a húsvétra, ettől függetlenül a hagyomá­nyokat tiszteletben tartom - árulta el lapunknak Enyedi Pé­ter. - A családhoz készülünk, ott pedig együtt készítjük el a szokásos, hagyományos étele­ket - tette hozzá a barátnője, Szabó Zsófia. Csömör Attila sze­rint a húsvétok már nem olya­nok, mint régen, ezért nem is készül különösebben rá, de a megszokott sonka és sárgatú­ró még mindig nagy kedven­ce. - A családdal kirándulni megyünk, vagy meglátogat­juk a rokonokat, éppen ezért nem készülök rá különöseb­ben - mondta a megyeszékhe­lyen élő Komlósi Tamás. Vangor Alexandra szerint ez a legjobb alkalom a tavaszi nagytakarí­tásra. - Nagymamámhoz szok­tunk elmenni, nála készítjük el a tradicionális ételeket, az­után pedig együtt várjuk a lo- csolkodókat. km Ünnepi ajánlatunk Füstölt sonka bormártásban Hozzávalók: 50 dkg sovány főtt-füstölt sonka, 4 dkg vaj, 2 dl fehérbor, 2 dl tejszín, 1 evőkanál liszt, 2 kis fej hagyma, 5 szem borókabogyó, 1 evőkanál szárított tárkonylevél, 1 dl borecet, őrölt bors, só. Elkészítés: Az apróra vágott hagymát és a borókát addig főzzük a borecetben, amíg a leve kétharmadára apad. A vaj feléből és a lisztből rántást készítünk. A tűzről lehúzva felengedjük a borral. Sózzuk, majd összefőzzük. Rászűrjük a borecetes levet, hozzáadjuk a tejszínt, és elkeverjük. A maradék vajon megsütjük a sonkaszeleteket. Tálra fektetjük, meglocsoljuk a mártással, és tárkonnyal megszórva tálaljuk. (mindmegette.hu) Sonkakrémes tekercs sajtmártással Hozzávalók: A tésztához: 4 ek liszt, 4 dl tej, vaj, 4 tojás, só. A töltelékhez: 30 dkg füstölt sonka vagy tarja, tejföl, só, bors, mustár. A sajtmártáshoz: 3 dkg vaj, 4-5 dkg liszt, 1 pohár tejföl, 15 dkg trappista sajt. Elkészítés: A tésztához 4 evőkanál lisztet 4 dl tejben simára főzünk, diónyi vajat adunk hozzá. Kihűtjük, majd 4 tojás sárgáját beledolgozzuk. Csipet sóval ízesítjük, majd a 4 tojás kemény habját is beleforgatjuk. Forró sütőben aranysárgára sütjük, majd összetekerjük. A töltelékhez 30 dkg sonkát vagy tarját ledarálunk, kevés mustárral, borssal Ízesítjük, tejfölt adunk hozzá. A kihűlt tésztát ezzel megtöltjük. A tetejére olvasztott vajat locso­lunk, reszelt sajttal megszórjuk és 15 percre meleg sütőbe toljuk. A sajtmártáshoz 3 dkg vajból, 4-5 dkg lisztből rántást készítünk, megsózzuk, és 1 pohár tejföllel felengedjük. 15 dkg trappista sajttal és kevés forró vízzel összekeverve mártássá főzzük. Ezzel öntjük le a tekercset. (mindmegette.hu) Sárgatúró Hozzávalók: 1 liter tej, 10 egész tojás, 10 ek kristálycukor, mazsola, vaníliacukor Elkészítés: A hozzávalókat addig főzzük, míg a tojás kicsapó­dik. Mazsolával, vaníliás cukorral ízesítjük, majd leszűrjük. A leszűrt anyagot tiszta fogóruhába rakjuk. A fogóruhát össze­fogva felkötjük, és ha a felesleges lé kicsöpögött, szeleteljük és tálaljuk. (Baksiné Horváth Judit) Nyuszi-pogácsa g Hozzávalók: 30 dkg liszt, 25 dkg puha margarin, 6 ek víz, 1 ek ecet, 1 tk só, 8-10 dkg reszelt sajt. A díszítéshez: tojás, naprafor­gó mag, szezámmag Elkészítés: A hozzávalókat összegyúrjuk, fóliába csomagoljuk, és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap vékonyra nyújtjuk, kiszaggatjuk. A nyuszi fejét közepes pogácsaszaggatóval, az arcát a linzerszaggató közepével, a füleket kicsi pogácsa- szaggatóval kiszaggatjuk. Felvert tojással összeragasztjuk a részeket, az egészet lekenjük, majd napraforgómagot rakunk rá szemnek és fognak, az arcát megszórjuk szezámmaggal, alacsony lángon megsütjük. (Juhászné Hibján Ildikó) ennyi hozzávalóból 28-: Diós golyók (cukorbetegek is fogyaszthatják) Hozzávalók: 20 dkg darált dió, 20 dkg porcukor vagy 10 dkg glukonon, 20 dkg főtt, áttört burgonya, rumos meggy, kristály- cukor vagy glukonon Elkészítés: A darált diót a porcukorral vagy az édesítővel és az áttört burgonyával összegyúrjuk és kis golyókat formálunk úgy, hogy mindegyik közepére egy-egy kimagozott rumos meggy kerüljön. Kristálycukorba vagy glukononba hempergetjük, 30 golyó lesz. (Czene Sándorné) Vendégkommentár Dr. Ternyák Csaba Az élet győzelme Istennek mindenkire gondja van, nem csak azokkal törő­dik, akik hisznek benne, akik imádkoznak hozzá, hanem mindenkit meghív az örök életre, függetlenül vallásától, nemétől, nyelvétől, bőrszínétől. Csák egyetlen feltétel van, el kell fogadni a meghívást és új életet kell kezdem. Ez örömre gyújtja az ember szívét. Ezt az örömet fejezte ki Ferenc pápa 2013-ban, röviddel megválasztása után, amikor az irgalom nyelvén szólt első húsvéti üzenetében: „Jézus feltámadt, van remény a számodra, többé már nem állsz a bűn, a rossz ural­ma alatt! Győzött a szeretet, győzött az irgalom! Mindig győz Isten irgalmassága!” Szent Ireneus püspök, a második ke­resztény század egyik legnagyobb teológusa írta: „Isten nem azért teremtett, mert szüksége volt az emberre, hanem azért, hogy legyen valaki, akit elhalmozhat jótéteményeivel.” Isten tehát azért alkotott minket, hogy boldogítson bennünket világosságának fénye által. Istennek ez az egyetemes szeretete kiárad az emberi­ségre és az egész teremtett világra. Valóban, nem Isten­nek van szüksége ránk, hanem nekünk őrá. A bűn annyira behálózza az emberiség életét, hogy magunktól nem tudunk szabadulni tőle. Isten azonban segítségünkre siet. Hasonlóan, mint a tékozló fiúról szóló példabeszédben, aki még apja életében kikérte az örökségét. Majd amikor mindent eltéko- zolt, hazatért. Apja annyira várta fia visszatérését, hogy már akkor meglátta, amikor még messze volt. Mintha állandóan a távoli tájat fürkészte volna, hogy mikor bukkan fel a fia... Az irgalmas Isten is így várja vissza tékozló gyermekeit. Jézus Krisztus szen­vedése, halála és feltámadása együtt alkotják a húsvéti eseményt. Ez a hit központi magja. „Az irgalomban gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat” (Ef 2,4). Isten tehát Szent Pál szerint nem egyszerűen irgalmas, hanem gazdag az irgalomban, és ez a gazdagsága azt jelenti, hogy nem takarékoskodik, nem méricskél vagy fukarkodik irgalmával, hanem bőke­zűen árasztja ránk. A teremtésben az Atya azáltal mutatta meg végtelen szeretetét, hogy életet adott nekünk, Fiának szenvedésében és a halálában még a teremtésnél is erősebb bizonyítékot tárt elénk: meghalt értünk. Ilyen nagy Isten irgalmas szeretete! Világos, hogy Jézus saját magáról is szólt, amikor így tanította követőit: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Isten nemcsak meghal értünk, nem csupán megbocsát, nemcsak elengedi a bűneinkért járó büntetést, hanem még ennél is to­vább megy: a holtak feltámadása által örök életében részesít, gyermekeivé fogad minket. A húsvéti esemény csúcspontja ezért nem nagypénteken, hanem húsvétvasárnap hajnalban van, amikor a Jézus sírjához látogató asszonyok meghozzák a feltámadás örömhírét. Jézus Krisztus szenvedése, halála és feltámadása együtt alkotják a húsvéti eseményt. Ez a hit központi magja. Aki ezt nem fogadja el, az nem lehet keresz­tény. Szent Pál szerint „Ha Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem” (lKor 15,14). Ha viszont feltámadt, akkor van feltáma­dás és akkor Krisztussal együtt mi is feltámadunk, ezért ke­ressük azt, ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján (vő. Kol 3,1). Akkor nem élhetünk úgy, mintha nem lenne örök élet, mintha tetteinknek nem lenne következménye. Az egyház Krisztus Szendéikének erejében ezért vállalja fel nemzedékről nemzedékre, hogy az emberiség lelkiis­merete legyen és folytassa az ő művét, a világ megszen­telését. AII. vatikáni zsinat tanítása szerint a feltámadás „nemcsak a Krisztus-hívőkre érvényes, hanem minden jóakaratú emberre is, kiknek szívében láthatatlanul mun­kálkodik a kegyelem. Mivel ugyanis Krisztus mindenkiért meghalt, s minden ember végső hivatása azonos, tudniillik isteni hivatás, vallanunk kell, hogy a Szentlélek minden­kinek fölkínálja a lehetőséget, hogy csak Isten előtt ismert módon csatlakozhassanak e húsvéti misztériumhoz”. Szerzőnk egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke kelet@kelet.hu ■» Éljen a tavaszi szünet! Hanna, Márkó és Bálint mindent kipróbáltak a kondiparkban, a legjobban a sok mozgást igénylő eszközöket élvezték. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom