Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-25 / 71. szám

2016. MÁRCIUS 25., PÉNTEK A lengyel alma viszi a prímet... Fél hektáron terült el Humicskó József (jobbra) almása. A tiszaberceti gazda nem látott más kiutat: végső elke­seredésében kivágta a fáit fotó: pusztai Sándor A NAK megyei elnöke hivatalos levelet írt Győrffy Balázsnak a helyzet megoldását kérve. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG.- Befektetéssel arányos, tisz- tes'jövedelmet eredményező termelői árakra lenne szük­ség, hogy működjön ez az egész - említett még egy érvet az almafái kivágása mellett a tiszaberceli Humicskó József. Lapunk annak igyekezett utánajárni: valóban annyira nehéz kenyér manapság az almatermesztés, hogy valaki húsz év után azt mondja, neki ebből elege van? Rögtönzött almapiaci kör­képünkből kiderült: jelenleg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a piacot ellep­te a lengyel termesztőknél bennragadt alma, amelyet az orosz embargó okozta veszte­ségeik mérséklése érdekében zúdítottak Európára. Emiatt fordulhatott elő az, hogy a magyarországi piacon a gyü­mölcs ára még a tavalyinál is alacsonyabb szintre került. Nem jöttek be a számítások Az Alma Terméktanács elnö­ke, Takács Ferenc szerint a legtöbben arra számítottak, hogy tavasszal, a tárolás után drágábban tudják majd eladni Jelentős mennyiség­ben áramlik be a lengyel alma. H JL RÁCZIMRE *tar Mk az almát, viszont az olcsóbb lengyel gyümölcs miatt el­tűntek a vevők a magyar hű­tőházakból (egyes becslések szerint februárban mintegy 1,0-1,2 millió tonna alma volt a lengyel tárolókban).- A legnagyobb probléma az, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt az alma tárol­hatósága nagyon rossz, szinte minden fajtán megjelentek bizonyos betegségek, még a köztudottan jól tárolható Idared fajtánál is. Csökkenti a gazdák kárát, hogy április elején lesz olyan ipari feldol­gozó, amely megkezdi a hű­tőházakban bennragadt alma feldolgozását, de a tervezett felvásárlási ár sok esetben a tárolási költségeket sem fe­dezi - tette hozzá lapunknak nyilatkozva Takács Ferenc. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke is tisztában van a fent emlí­tett problémával.- Az utóbbi hetekben egyre több jelzés érkezett hozzám a megyei termesztőktől arról, hogy jelentős mennyiségben érkezik lengyel alma hazánk­ba, illetve rajtunk keresztül Romániába, ezzel komoly pi­aci zavart okozva - mondta el lapunknak a megyei elnök. Rácz Imre arról is beszá­molt, hogy a falugazdászok közreműködésével felmérést készítettek március 19-21-e között.- A megyénkben körülbelül 11 ezer tonna szerződés nél­kül betárolt, még a tárolókban lévő almáról szereztünk tudo­mást. Sajnos olyan jelzést is kaptunk, hogy az iskolagyü­mölcs-programban is megje­lent a lengyel alma, valamint az EKÁER-rendszert kijátsz­va is jelentős mennyiségben érkezik hozzánk külföldről gyümölcs - fogalmazott Rácz Imre, aki szerint egyes term­esztők és szervezetek az évek óta tartó alacsony üzemi jö­vedelem, valamint a tavalyi alacsonyabb termésátlagok, illetve az idei szezon elején felmerülő jelentős költségek kifizetése miatt nehéz, akár kilátástalan anyagi helyzetbe kerültek. Rácz Imre levelét megírta... A Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara megyei elnöke a helyzet rendezése érdekében levelet írt a kamara országos elnökének, Győrffy Balázs­nak. Ebben központi segít­séget kér az értékesítéshez, mivel a fel-felröppenő hírek szerint a lengyel gazdák ismé­telten exporttámogatást kap­nak az ottani kormánytól. Arra is megkértem Győrffy Balázst, hogy kez­deményezzen bizonyos lé­péseket a szakminisztérium agrárpiacokért felelős szer­vezeti egységénél. Szigorúbb közúti és értékesítési elle­nőrzésekre lenne szükség az előrelépéshez - közölte Rácz Imre. km-gb,tg Nincsen elragadtatva A mezőladányi Király Ferenc húsz éve foglalkozik alma­termesztéssel. Még finoman is fogalmazunk akkor, ha azt mondjuk: nincs elragadtatva a mostani almapiaci hely­zettől.- Nem tudom miért, de tele vagyunk lengyel almával, jobb a minősége a magyarnál, mégis olcsóbban tudják adni a lengyelek. Bár azt tudni kell, hogy ott öt százalékos áfa van ezen a gyümölcsön, és a hí­rek szerint a kormányuktól exporttámogatást is kapnak - mondta lapunknak Király Ferenc, akinek jelenleg is 100 tonna almája áll hűtőházban.- Két pályázatot is beadtam a tárcához. Szeretnék saját hűtőházat, illetve korszerű­síteném a gyümölcsösömet. Remélem, sikerül, mert kü­lönben nehéz lesz talpon ma­radni - tette hozzá. Újra magyar tulajdonban a MOM Zrt. A tulajdonosváltás ünnepi tortáját együtt szelték fel fotó: mom Ismét százszázalékos hazai - mondható el az 1876-ban alapított társaságról. Budapest. Hazai befekteté­si csoport vásárolta vissza a német Diehl konszerntől az emblematikus mérőműszer­gyártó vállalatot - jelentették be csütörtökön Budapesten, a MOM Kulturális Központban. A cég eddigi tulajdonosa, a német Diehl (üzleti modell­váltás részeként) felajánlot­ta a lehetőséget a MOM Zrt. menedzsmentjének a tulaj­donszerzésre, menedzsment­kivásárlás keretében. Az ügy­letben kulcsszerepet játszó K&H Bank vállalati üzletágá­nak vezetője, Peter Roebben elmondta: 2002 óta kizáróla­gos pénzügyi partnerként, jó kapcsolatokra építve tudtak banki hitellel hozzájárulni a sikeres tulajdonosváltáshoz. Az okosmérésé a jövő- A szoros együttműködés to­vábbra is megmarad a két cég között: a MOM Zrt. számíthat az eddigi tulajdonos nemzet­közi hátterére, illetve a Diehl Metering divízió kulcspartne­révé válik - hangsúlyozta Me- tens Regis vezérigazgató. A MOM Zrt. kereskedelmi vezetője, Tímár Dávid pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nyugati színvonalon mű­ködtetett, költséghatékonyan üzemelő vállalat került hazai tulajdonba. Elhangzott továb­bá, hogy a MOM Zrt. az egyet­len magyar székhelyű vízmé- rőműszer-gyártó vállalkozás, amely az iparág globális piacán is jelentős üzleti szereplő. Az iparág új, meghatározó trendje egyértelműen az okosmérés. A társaság 1876-os mega­lapítása Süss Nándor, a Ko­lozsvári Műszaki Egyetem tanárának nevéhez kötődik. A mechanikai műszerekkel, optikai lencsékkel foglalkozó cég 1938-ban vette fel a Ma­gyar Optikai Művek Rt. nevet. Fontos mérföldkő a társaság mátészalkai gyárának 1971- es megalapítása, az üzemben szemüveglencsék mellett me­chanikai termékeket, vízmé­rőket is gyártanak. km-nyzs Juhászné Hibján Ildikó FOTÓ: PALICZ ISTVÁN Ajándékot ért a győztes recept NYÍREGYHÁZA. A húsvéti süte­ményes magazinunk olvasó­ink receptjei alapján készült, a hatvan sütileírás egyharma- da Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. A győz­tes recept beküldőjét ezúttal is díjaztuk: Juhászné Hibján Ildikó tegnap vette át ajándé­kát szerkesztőségünkben, km Júdáspénz Almaország városkájának zöldséges bódéjában almák kacsingatnak a vándorra. Szép darabos mindahány, gyönyö­rűen adjusztálva, tükrösen, édes-lédúsan kelleti magát, nem egészen 300-ért. Ahhoz képest, hogy határokon át (regisztrálva vagy anélkül?!) a lengyelektől 50 forint körüli áron kerül hozzánk, igen drá­ga. Ez a magyar kereskedő. Őt aztán nem érdekli, hogy tönk­reteszi a szabolcsi termesztőt, akinek a lengyel dömpinget Európára zúdító orosz embar­gó elmúltával újra a szemébe kéne nézni. Nem érdekli, hogy ma megnyúzza azt a bir­kát, amelyből ha jól tartaná, vele vállvetve holnapután is tisztességesen meg lehetne élni. Á, dehogy! Itt a pillanat megfogni az isten lábát, s ha a saját keresztapja betárolt - tény, hogy aszály sanyar­gatta - almája rohad is rá a kedves rokonra, neki akkor is kell a váratlanul ölébe hulló extraprofit és a júdáspénzből vásárolt új „merdzsó”. Azért a honi termelő sem „ostya”. Tisztelet a céltudatos, szak­mailag törekvő kivételnek, az átlaggazda mindent, minden „gyüttment” mérnöktől jobban tud, a legmegalapo- zottabb szaktanácsra is csak húzza a száját. Magából indul ki, zsigerből bizalmatlan. A legokosabb javaslatra is legyint, mert hát befektetésbe kerülne a megvalósítás. A lengyelek egyébként összefogtak, náluk az egyik gazdaszövetkezet 18 ezer hektár almaültetvény termé­sét tárolja, készíti ki és - ha kell -, önti önköltségen a piacra. Ők jól csinálják. No de nem is velük van a bajunk... bela.galambos@kelet.hu Égett a hűtőolaj nyírtelek. Kigyulladt egy vil­lanymozdony transzformá­torának hűtőolaja csütörtök reggel Nyírtelek-Görögszállás vasútállomáson. A szerelvé­nyen 180-an utaztak, senki sem sérült meg. km Kelet kvíz A települést 1629-ben Mellth Péter kls- várdai földesúr és szatmári várkapitány katonái pusztították el. a) Tiszabezdéd b) Kék c) Nyírkércs d) Dögé A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük ön milyen gyakran eszik almát? FUTÓ DÓRA: Azt DOZSNYÁK ÁBRAHÁM: BARNA KATALIN: Jobb eszem, ami az adott Finom süteményeket a magyar alma, mint évszakban kapható. sütünk belőlük. külföldről behozott. GÉMES PÉTER: Mindig NAGY ADRIÁN: A bolti RÓKA ZITA: Csak a megeszem a menzán alma minősége nem hazai gyümölcsöt kapott almát. olyan jó. eszem meg. A nyíregyházi Futó Dóra ha te­heti, eszik almát, de ez függ a termék árától is. - Nálam évszakfüggő, milyen gyü­mölcsöt fogyasztok szívesen, általában azt eszem, aminek éppen szezonja van - tette hozzá a fiatal lány. Dozsnyák Ábrahám azt mondja a banán minden évszakban megvásá­rolható, így azt eszik rendsze­resen, az almát pedig inkább sütemények készítéséhez használják fel a családban. - Naponta igyekszem egy al­mát megenni, mert nagyon egészséges. Van néhány al­mafánk saját fogyasztásra, de a permetezésük túlságosan drága - mondta Barna Katalin, aki szerint a magyar almafaj­ták jobbak, mint a külföldről behozottak. A megyeszékhe­lyen élő Gémes Péter mindig elfogyasztja a menzán ka­pott almát, mert tudja, hogy magyar terméket eszik és szerinte ennek á minősége a legkiválóbb. - Nem sűrűn szoktam almát enni, mivel amit a boltokban vásárolok, elég puha és fonnyadt, így in­kább a külföldről beszállított gyümölcsöket veszem meg - jegyezte meg Nagy Adrián. Róka Zita kétnaponta fogyaszt almát, és inkább a hazai mellett dönt. - Édesapám rendszeresen hoz haza almát, így nem kérdés, hogy nálunk ez a legnépszerűbb gyümölcs. KM-PB, MA ■ Ökumenikus istentiszteletet tartottak Családi körben vehettek részt a tiszalöki büntetés-végrehajtá­si intézet fogvatartottjai azon az ökumenikus istentiszteleten, amelyet nagycsütörtökön tartottak. fotó: pusztai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom