Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-24 / 70. szám

2016. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK Terror Brüsszelben 7 KELET Fivérek robbantották fel magukat A „Sátán anyjából” 15 kilónyit találtak a támadóknál tartott házkutatások során. Brüsszel, nyíregyháza. Meg­erősítette az előző napi brüsz- szeli terrortámadások elköve­tőinek személyazonosságát szerdai sajtótájékoztatóján a belga szövetségi főügyész, aki szerint valóban az el-Bakraoui néven ismert fivérekről van szó. Ibrahim el-Bakraoui, aki a repülőtéren robbantott, vég­rendeletet hagyott egy később megtalált laptopon. Fivére, Khalid a brüsszeli Maelbeek metróállomáson robbantotta fel magát egy szerelvényben. A testvérpár különböző bűncselekmények miatt már korábban is ismert volt a rend­őrség előtt. Egyikük bérelte hamis papírokkal a belga fő­városban azt a lakást, amely feltehetőleg a novemberi pári­zsi terrortámadások főszerve­zője, a múlt pénteken elfogott Salah Abdeslam rejtekhelyéül szolgált az utóbbi hónapok­ban. Az egyik szökésben A hatóságoknak még nem sikerült azonosítaniuk az Ib­rahim el-Bakraouival együtt érkezett, a repülőtér kamerái A maelbeeki metróállomásnál szerdán; kedden húszán vesztették életüket odalent fotó: afp, thierry roge által rögzített másik két em­bert, akik közül az egyik fel­robbantotta magát, a másik pedig feltehetőleg elbizonyta­lanodott és elmenekült. Sajtóértesülések szerint a korábbi hírekkel ellentétben a belga rendőrök szerdán még­sem a harmadik, még szökés­ben lévő merénylőt fogták el, aki a gyanú szerint előző nap részt vett a brüsszeli Zaven- tem nemzetközi repülőtér elleni terrortámadásban. A helyi média korábban azt kö­zölte, hogy a keresett férfi Na- jim Laachraoui, ezt azonban egyelőre nem erősítették meg hivatalosan. A szövetségi ügyészség ve­zetője elmondta, hogy a fővá­ros Schaerbeek nevű negyedé­ben a merényleteket követően végrehajtott házkutatás során mintegy 15 kilogramm TATP-t, vagyis triaceton-triperoxidot, 150 liter acetont, valamint 30 liter hidrogén-peroxidot talál­tak. A lakásban emellett meg­találták az Iszlám Állam dzsi- hadista szervezet zászlóját, illetve egy szögekkel és csa­varokkal teli robbanószerke­zetet. A biztonsági körökben „Sátán anyjaként” is neve­zett TATP alapvető háztartási anyagokból előállítható, ezt használták a tavalyi párizsi terrortámadások elkövetői is. Régiónk számos cége, vállal­kozója várja aggódva a híreket Belgiumból, hiszen sok part­nert nyertek a PLATO prog­ramnak köszönhetően. Nem mertek munkába menni- Remélem, ez a támadás nem töri meg a közel másfél évtizedes együttműködést - fogalmazott a program hazai koordinátora, Nagyné Var­ga Katalin. A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Kereske­delmi és Iparkamara főtitkára a belga-magyar kapcsolat ki­építése révén maga is rend­szeresen megfordult a Zaven- tem nemzetközi repülőtéren, amelyet abszolút biztonsá­gosnak hitt - egészen keddig. Az országos kamara brüsz- szeli képviseletének munka­társaitól hallotta: most sokkal szigorúbb keretek közé szorul az élet a belga fővárosban, ahol nagyon sok ember nem mert munkába menni szer­dán. ÉKN.MTI Sok ember w t nem mert munkába menni NAGYNÉ VARGA KATALIN Röviden baljós jelzés. Az Európai Unió vezetése nem tudja ellenőrzése alatt tartani a ter­rorveszélyt, különös tekin­tettel arra, hogy a brüsszeli terrortámadás nem sokkal a párizsi után történt. A me­rényletek várhatóan még to­vább erősítik a menekültvál­ság miatt egyébként is terjedő idegengyűlölő és bevándor­lás-ellenes érzelmeket - álla­pította meg az Eurasia Group nevű globális politikai-gazda­sági kockázatelemző csoport. MÁS világ. Egy más élet, egy keményebb, zártabb, kevésbé gondtalan és talán gyűlölettel telibb társadalom kezdetét jelentik a brüsszeli terrortá­madások, ennek kialakulása ellen azonban minden esz­közzel küzdeni kell - figyel­meztetett szerdai írásában a Le Soir című belga napilap, hozzátéve: a lakosság a vál­ságos órákban megmutatta, hogy mennyire emberséges. A kevesebb több. Hazaküldték a Doel és Tihange települé­sek melletti atomerőművek működéséhez nem nélkülöz­hetetlen dolgozókat a belga hatóságok kérésére, így azok gyakorlatilag a hétvégi mű­szaknak megfelelő létszám­mal üzemelnek a jogosulatlan személyek esetleges bejutá­sát akadályozandó. <§> Minden gyanús.. A keddi, 31 halálos áldozattal járó merényletek után átvizs­gálják az utasok csomagjait a brüsszeli központi vasútállo­máson. FOTÓ: AFP, PATRIK STOLIARZ A fegyver közelsége gondolkodtat el „Teljen más a hírekből követni az eseménye­ket, mint megélni.” NYÍREGYHÁZA. - Eddig kétszer jártam Brüsszelben, először még évekkel ezelőtt, akkor sehol nem láttam katonákat, rendőrautókat és a BBC sem a migrációról és a terrorizmus­ról szólt - mondta el érdeklő­désünkre Jeki Gabriella, a So­mogyi Hírlap újságírója. Ő több vidéki szerkesztőség munkatársával tavaly decem­berben, már a párizsi terror- támadások után járt Brüsszel­ben, hogy az Európai Bizottság munkájával ismerkedjenek (az újságírók közül többen vissza­léptek a látogatástól).- Mi, akik a támadások elle­nére elmentünk, nem retteg­tünk, holott rengeteg bizton­sági ember állt készenlétben. Megszoktuk őket. Miként el is hangzott, a fiatalokat el­sősorban a kiábrándultság, az unalom, a kalandvágy és a céltalanság sodorja a ter­rorizmusba. A megelőzésre kellene fókuszálni, olyan egészséges felnőtteket ne­velve, akiket nem csábít bru­tális, kegyetlen ideológia - vélekedett. Arany Gábor, a Zalai Hír­lap munkatársa szerint nem lehet félelemben élni. - A hasonló támadások nem aka­dályozhatok meg teljesen, ezzel a tudattal kell és lehet együtt élni. A földrengések, szökőárak sem szokták az embereket rábírni arra, hogy odahagyjanak mindent - rea­gált. ...és jön a következő Marosréti Ervin, az Észak-Ma- gyarország munkatársa több­ször megfordult Brüsszelben.- Decemberben az Euró­pai Bizottság székháza előtt és a metróban is találkoztam gépfegyveres őrökkel, ek­kor azért elgondolkodtam az egész helyzeten. Teljesen más a hírekből követni az eseményeket, mint megélni. Januárban ugyanezt éreztem Rómában és a Vatikán kör­nyékén, szintén lépten-nyo- mon a fegyveres őrökbe bot­lottunk. Sehol nem vagyunk biztonságban. A támadások kivédhetetlenek, a terroristák akkor és ott csapnak le, ami­kor és ahol senki nem számít rá.- Hiába emelnek a készült­ségen, eltelik néhány hét, hónap, és jön a következő. Nyáron megyünk a labdarú­gó Európa-bajnokságra, csak bízni tudok benne, hogy a franciák jól felkészülnek. LADÁNYI TÓTH LAJOS ladanyi@kelet.hu Interjú Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel Az öreg kontinens országai nem bírnak az Iszlám Állammal A szakértő felsorolta a szerinte potenciális célpontnak számító európai országokat. BUDAPEST, DEBRECEN. „Azt ed­dig is tudtuk, hogy Európa és az USA sincs abban a helyzet­ben, hogy megsemmisítse az Iszlám Államot, a brüsszeli tragikus események azonban minden korábbinál élesebben világítottak rá Nyugat-Euró- pa, az Európai Unió felkészü­letlenségére” - jelentette ki a lapunknak adott exkluzív in­terjúban Nógrádi György biz­tonságpolitikai szakértő. Az iszlám terroristák kedden „bevették” Európa fővárosát. Ezzel a világtérképen új frontot nyitottak, vagy pusztán arról van szó, hogy bosszút álltak a minap letartóztatott társuk miatt? NÓGRÁDI GYÖRGY: Meggyőző­désem szerint mindkettő. Az Iszlám Állam alapvető célja az volt, ne azzal foglalkozzon a világsajtó, hogy Európa egyik legkeresettebb terro­ristája végre rendőrkézre került, hanem azzal, hogy az Iszlám Állam újra offen­zívába ment át. A keddi nap történéseiben egyébként szá­momra nem az volt a megle­pő, hogy „Európa fővárosa” ellen irányult, hanem az a totális káosz, amit a ható­ságok részéről a történtek kezelésében a híradókban bárki láthatott. A világ globális erőközpontjai­nak a terrorkészültség fokozása helyett nem arra kellene inkább törekedniük, hogy a migrá­ció valódi okát jelentő helyi katonai, vallási konfliktusok felszámolásában játsszanak (diplomáciai vagy akár katonai eszközökkel) meghatározó szerepet? NÓGRÁDI GYÖRGY: Elméleti­leg igen, csakhogy a világ globális erőközpontjainak mindegyike másként áll hozzá ehhez. Kínába migráns nem tud (és döntően nem is akar) menni, Oroszország kőkeményen zárja a határait és zéró toleranciát hirdet a területére mégis belépők­kel szemben, az Amerikai Egyesült Államok is herme­tikusan zárja a határait. Európa (benne az unióval) pedig nem számít globális erőközpontnak a világpoli­tikai térképen. Ráadásul a migránskérdésben az euró­pai államok képtelenek egy szelet fújni, így aztán szinte reménytelen helyzetbe kor­mányozták magukat. Rövid válaszom a kérdésre: papíron igen, a valóságban nem. Az a laikus számára is nyilván­való, hogy a párizsihoz vagy a brüsszelihez hasonló terrorcse­lekményeket intézményesen egyetlen állami erőszakszerve­zet sem képes száz százalékban megakadályozni. De mégis, mi az, amit például Magyarország tehet a polgárai védelmében? NÓGRÁDI GYÖRGY: Európán I belül a fő terrorveszély azokban az orszá­gokban van (Fran­ciaország, Belgium, Németország és I Nagy-Britannia), ahol a legtöbb szélsőséges muzulmán él, tehát leginkább ezeken a helyeken lehet számítani további terrorcselekmények­re. Magyarország ebből a szempontból nincs kiemelt helyen, ráadásul úgy látom, hogy a magyar titkosszolgá­latok, a rendőrség és a politi­kai döntéshozók a szükséges biztonsági intézkedéseket megtették. Ez persze nem je­lenti azt, hogy hazánkban az Iszlám Állam terrorja teljes bizonyossággal kizárható. A megnyugtató megoldás az Iszlám Állam elpusztítása lenne, közös amerikai, euró­pai és orosz erőkkel, ennek azonban jelenleg (éppen a korábban említettek miatt) sajnos semmi­féle realitása nem látszik. Meglepte a káosz FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN Az EU-török megállapodás következtében kialakult új geopolitikai helyzet, az államhatárok hermetikus lezárása, a migránstömegek „beszorulása” okot adhat-e egyes szélsőséges csoportok­nak arra, hogy a térségünkben terrorcselekményeket köves­senek el? nógrádi GYÖRGY: Jelenleg ebben a térségben komoly feszültség egyedül a görög­macedón határon van. Az embercsempészek a határzá­rak láttán nyilván nem adják fel a számukra busás hasznot hozó tevékenységüket, a me­nekültek pedig a végletekig elcsigázottak, ezért abban a térségben bármi elkép­zelhető. A politika minden országban elsődlegesen meg akarja előzni az erősza­kot, ha viszont nem megy, akkor az erőszak ellen csak erőszakkal lehet hathatósan fellépni. A migránsoknak folyamatosan küzdeniük kell azzal a kihívás­sal, hogy a közvélemény össze­mossa őket a terroristákkal. A szakértő számít-e arra, hogy a brüsszelihez hasonló tragikus események miatt ártatlan migránsokat érhetnek durva atrocitások, akár Magyarorszá­gon is? NÓGRÁDI GYÖRGY: Magyar- országra aki bejön, az már törvénysértést követ el, mert átvágja a drótkerítést, figyelmen kívül hagyja a műszaki határzárat. In­nentől kezdve viszont már nem ártatlan migráns. Azt kell látni, hogy az európai közvélemény döntően nem általában a migránsok ellen van, hanem azt szeretnék, ha ez a folyamat ellenőrzött kö­rülmények között, a gyanús alakok kiszűrésével menne végbe. Politikai fronton ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy mind több vezető európai országban jönnek létre olyan radikális politikai alakzatok (lásd az Alternatíva Németországért legutóbbi választási sikerét), amelyek egyértelműen és vállaltan a migránsok ellen uszítanak. Nem is sikerte­lenül, hiszen egyre-másra érnek el olyan választási eredményeket, amivel jelentősen átrajzolják Európa politikai térképét. PETNEHÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom