Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-17 / 64. szám

2016. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK KELET Üzenet Csáky Antal hűséges olvasónktól: /*-<> A tudományos forradalmak általában pincében kezdődnek; olyan eltemetett helyeken, amelyeket távol tartanak a gondolatok fő sodrától. SIDDHARTHA MUKHERJEE <§> Állati |ól sikerült a jelmezbál A Sóstó-Sóstóhegyi Nyugdíjas Klub idei farsangján zebrával, denevérrel, rabnővel, indiánokkal, spanyol táncossal, cow- boy-jal, sőt, még a nők bálványaként ismert Gedeon bácsival is találkozhattunk a jelmezesek sorában. fotó: lőkűs imréné A nap előfizetője Friss hírekkel indul a nap, egy jó kávé mellett nyíregyháza. Több mint fél­száz esztendeje üdvözölhet­jük előfizetőink táborában a nyíregyházi Becző Pálnét, akit ajándékcsomaggal jutalmaz­tunk a szerkesztőségünkben. Egyúttal arra kértük, meséljen a családjáról és az újságolvasá­si szokásairól.- Egyedül élek, négy éve veszítettem el a férjem, aki­vel 52 évet töltöttünk el bé­kességben, egyetértésben. A mindennapok fénypontja szá­momra, amikor találkozom a lányommal és az unokáimmal.- A kézbesítő már korán reggel hozza a Kelet-Magyar- országot, melynek olvasását hátulról kezdem. Először csak átlapozom, majd egy jó kávé mellett részletesen elolvasok mindent. Tetszenek az utolsó oldalon található színes hírek, a kisállatok és a viccek. Hosz- szan elidőzök á gyászhír olda­lon, általában innen értesülök arról, hogy egy-egy régi szom­szédom, ismerősöm, munka­társam életútja befejeződött. Becző Pálné a szerkesztőségünk­ben FOTÓ: RACSKÓ TIBOR- Szeretem, hogy a napilap mindig tájékoztat a városi, megyei programokról, törté­nésekről és a tévéműsorokról. Az utazási oldalakon gyakran felfedezem azokat a helyeket, ahol valamikor a párommal én is megfordultam. Az élet­móddal és a gasztronómiával foglalkozó írások is nagy ked­venceim - mesélte Becző Pál­né. KM Olvasóink írják Reformkonyha? Inkább éheznek! Sokan panaszkodnak a meg­reformált köz- és szociális étkeztetés miatt. Van olyan idős barátunk, aki többnyire kiönti a kifizetett ételt, holott szinte betegesen spórolós. A szociális otthonok, kórházak bentlakói is hiányolják a sót, a fűszert, a magyaros ízeket, ételeket. Semmi bajom az iskolai ingyenes étkeztetéssel egészen addig, amíg az ebé­dek nem a moslékban végzik. Azzal, hogy a gyerekeknek szinte ehetetlenül sótlan ételt adunk, nem a reform­konyhához szoktatjuk hozzá őket, hanem az éhezéshez! Tudom, dolgoznak a szü­lők, nincs mindig idő főzni odahaza, a pizza és ham­burger pedig valóban nem a legegészségesebb vacsora. Olvastam, hogy Amerikában elegendő, ha a gyerek egy tablettát bekap siettében, amibe már „belefőzték” a szükséges kalóriát. Nálunk mi a cél? Szerintem minden embernek ismernie kell a hazája konyháját, ízvilágát, amit a modernség és egész­ség ürügyén sem szabadna elvenni tőlünk. A kulcs a mértékletességben van! P. JÁNOSNÉ, NYlRBOGDÁNY Szorgalmas gyűjtőmunkába kezdetünk nemrégiben az óvoda szülői és gyermekkö­zösségével, hogy március idusára díszbe öltöztessük az intézményünk tornater­mét. Gyűjtöttük a szülők, nagyszülők, dédszülők birtokában lévő, féltett csalá­di kincseket: a népi motívu­mokkal díszített térítőkét, díszpárnákat, menyasszonyi ruhákat, kötényeket, régi használati tárgyakat, népi mesterségek eszközeit, fotó­kat, kézimunkákat, szakács- könyveket. A mini kiállítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti ünnepünk előtt életközelibb, családi­asabb formában tiszteleg­hessen minden generáció. Örömmel tapasztaljuk, hogy a mai fiatalok, gyerekek érdeklődnek az idősek em­léktárgyai iránt, partnerek az „időutazásban”. Ámulva hallgatták például, hogy annak idején szinte minden családban a lányok és asszo­nyok tömegével hímezték a magyarságunkat jelképező virágmintákat, melyek még ma is óriási nemzeti értéket képviselnek. A tárlatunk, mely minden munkanapon megtekinthető, többek között ezekből is ízelítőt ad. Az ovisok boldogan hoztak egy-egy kis térítőt, díszpár­nát, és büszkén mesélték, hogy a dédi- vagy a nagy­mamájuk hímezte, varrta azokat. így emlékeztünk mi a márciusi ifjakra, és így őrizzük magyarságunk még. meglévő emlékeit a tiszadobi óvodában. A látogatóktól szívesen fogadunk további „kincseket”, amelyekkel gaz­dagíthatjuk a kiállítást. BERTALAN LÁSZLÓNÉ ÓVODAVEZETŐ, NAPSUGÁR ÓVODA, TISZADOB Egy emberként munkálkodtak a kiállítás sikerén a gyerekek és a felnőttek fotó: óvoda „Ezt a dédimamám hímezte” Olvasónk irja Újabb kérdések várnak válaszokra Utólagos értesítés helyett én az előzetes tájékoztatásra „vokso­lok”. nyíregyháza. Február köze­pén a közelgő tisztújításról cikkezett a Kelet-Magyaror- szág a Nyíregyházi Lakásszö­vetkezettel kapcsolatban. Az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai ellentmondani látszanak a cikkben leírt eljá­rásrendnek. A legutóbbi vá­Engem egy­szer sem ke­resett fel egy bizottsági tag sem. DEMETER SÁNDORNÉ lasztásnál például, 2011-ben, csak utólag, az éves beszámo­ló kiküldésekor tudtuk meg, hogy újra megválasztották a jelenlegi ügyvezető elnököt. Olyan küldöttről is tudok, aki a küldöttgyűlésen értesült arról, hogy voksolás lesz. Az én olvasatomban a Lakszöv megint utólag kívánja érte­síteni a tagságot a választá­sokról, holott a lakásszövet­kezetről szóló törvényben tudomásom szerint nem ez szerepel. A bíró szerint mi dönt(het)ünk Az sem mindegy, hogy jól tá­jékozott vagy jól bevált kül­döttekről beszélhetünk-e. Némelyik sem a törvényt, sem az alapszabályt nem is­meri, máskülönben tisztában lennének a feladataikkal. További érdekesség, hogy a felügyelőbiztos 2013 decem­berében lemondott, azóta a helyettese tölti be a feladat­körét. A kialakult helyzetre való tekintettel nem értem, miért nem tartottak időközi választást. A cikkben az is szerepelt, hogy a jelölő bizottsági tagok „nyakukba veszik a várost”, bejárják a körzeteket. Közel 20 évig voltam házbizottsági elnök, engem egyszer sem keresett fel ez ügyben senki! A korábbi tárgyaláson a bíró azt mondta: „önök dön­tenek”, vagyis mi, tagok be­folyásolhatjuk a dolgok ala­kulását. Kérdezem én, mégis hogyan, mikor, miről? Ahhoz, hogy legalább a küldötteken keresztül artikulálhassuk a véleményünket, minimum tudnunk kellene, hogy ki az adott körzet megválasztott küldötte, ám erről átfogó, teljes körű listát nem láttunk még. I Nyitott kérdések Kérdések sokasága merül fel bennem. Kik és mennyien lehetnek elnök-, felügyelő­biztos- és biztoshelyettes-je- löltek? Milyen végzettség, szakmai tapasztalat szüksé­ges hozzá? Mikor tudhatjuk meg a je­löltek neveit? Mikor volt vagy lesz küldöttválasztás, és mi­kor, hogyan kívánják erről a tagságot értesíteni? DEMETERSÁNDORNÉ, NYÍREGYHÁZA Események képekben Szívhez szóló köszöntőkkel, finom ebéddel és élő zenével „ízesített”, vi­dám nőnapi mulatságot rendezett a közelmúltban a Nyírbátori Nyugdíjas Értelmiségiek Egyesülete fotó: tóthné fekete ilona Közgyűlést tartott kedden a A tunyogmatolcsi képviselő-testület tagjai a település Petőfi-emlékművénél helyezték el az emlékezés virágait Magyar Máltai Szeretetszolgálat a szabadságharc évfordulóján. Közreműködtek a Reménység Nyugdíjas Klub, a Szamosmenti Hagyományőrzők Nyíregyházi Csoportja fotó: fb Egyesülete, valamint a helyi ifjúsági egyesület színjátszó és néptánccsoportjának tagjai is fotó: mikes Norbert A Horpácsik János Művelődési Ház adott otthont Ópályiban a március 15-ei megemlékezésnek. Felléptek a Jókai Mór Általános Iskola tanulói, néptán- Látványos előadásban idézték fel 1848 történéseit a baktalórántházi mű­cosai és a Kraszna Népdalkor. Pásziczkiné Tóth Éva igazgatóhelyettes ünnepi beszéde és a kulturális műsorok után a Mesevár Óvodánál lévő emlékosz- velődési központban. A bejáratnál a nyíregyházi 5-ös huszárok álltak őrt, lopot koszorúzták meg a múltidéző emlékezők fotó: erdélyi József ami a legkisebb nézők egyikének, Lucának is tetszett fotó: pusztai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom