Kelet Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-05 / 30. szám

6 Hazai tájakon 2016. FEBRUÁR 5- PÉNTEK KELET Nagyecsed vitte a saját táncát, és hozta a díjat nagyecsed. „Hozd a saját tán­cod!” - ezzel a mottóval várták Solymárra a hagyományőrző­ket az idei Fülöp Ferenc-szó- lótáncversenyre. Az elmúlt hétvégén rendezte meg a Mu- haray Elemér Népművészeti Szövetség ezt a versenyt. A kétévente megrendezett meg­mérettetésen a hagyományőr­zők csak a saját tájegységeik táncait mutathatták be az öt­tagú szakmai zsűri előtt. Az idei versenyen az érdeklődők 84 táncos összesen 43 produk­cióját láthatták, melyből 18 produkció kapott díjat. A Fülöp Ferenc-díj a hazai hagyományőrző táncosok legrangosabb szakmai elis­merése. Megyénknek eddig még nem volt ilyen kitünte­tettje. Elsőként Nagyecsed büszkélkedhet két, Fülöp Fe- renc-díjat kapott táncossal. Tóth Miklós és felesége, Tóth Miklósné közel 35 éve alkot­nak egy párt úgy az életben, mint a táncban is. Tóth Miklós már gyerekko­rában megismerkedett a nép­tánccal, valamint húsz eszten­deje vezeti a „Rákóczi” Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttest. Felesége, Judit óvónőként a legkisebb gene­rációnak próbálja átadni nép­tánctudását. KM A Tóth házaspár az elismeréssel FOTÓ: TÓTH TAMÁS GERGŐ A kisvasút legendás, egykori híres mérnökei nyíregyháza, kemecse. Alapítá­sának no éves jubileumát ün­nepelte tavaly decemberben a nyírvidéki Idsvasút, hiszen 1905 karácsonya előtt indult a teherforgalom, 1906 kora tava­szán pedig a személyszállítás is megkezdődött. A 110 éves évforduló al­kalmából emeljük ki Képes Géza és Szabó Menyhért „A mérnök, aki teljes életet élt - Szesztay László élete és mun­kássága” című könyvét és an­nak mottóját: „Az utókornak kötelessége megemlékezni az úttörő, jelentős elődeikről.” Szesztay László és Kriston Ferenc mérnökök, megyénk szülöttei méltók az utókor tiszteletére, emlékezetére. Szesztay László, az országos tekintélyt szerzett elméleti és gyakorlati tudású szakember 1870. október 31-én Nagykál­***** f.áhtt* Wjió MtH/hrn A mértthk, aU/ tttyg* éUrUi*1» H Szesztay László életéről könyv is készült FOTÓ: KM REPRODUKCIÓ lóban született. Az 1892-es jú­niusi mérnöki diplomaszerzés után vasúttervezési és kivite­lezési munkák sora követke­zett. A nyírvidéki vasút terve­it és költségvetését Szesztay László saját kockázatára vállal­ta elkészíteni, és utólag is csak a mérnökegyleti díjazásban megállapítottra tartott igényt. 1904 szeptember 14-ére a ter­vek elkészültek, a vasút köz- igazgatási bejárása is megtör­tént, s gőzerővel hozzáláttak a vasút megépítéséhez. Kriston Ferenc 1881. január 3-án Kemecsén született. Ele­mi iskoláit Kemecsén, közép­iskolai tanulmányait Egerben végezte. Budapesten a Mű­egyetemen 1903-ban szerzett mérnöki diplomát, majd utá­na Nagy Izsó vállalkozónál dolgozott az Eger-Putnok kö­zötti vasútvonal építésén. Az 1900-as évek elején a mérnök társadalom és a vas­úttal foglalkozó szakemberek figyelme a gazdasági kisva­sutak felé fordult, Kriston Ferenc 1905-ben ezért vállalt munkát a nyírvidéki kisvasút tervezésében, kiépítésében, működtetésében. Szakmai előrelépés, óriási kihívás volt Szesztay László mérnöki iro­dájában dolgoznia. Kiemelke­dő munkájának köszönhető­en üzletvezető, üzemvezető lett a részvénytársaságnál. Bár a kisvasút napjainkban nem működik, az átjárók, a sí­nek, a jelzőtáblák még napja­inkban is hűen őrzik alapítóik emlékét. lucza János Először találkoznak az idén az éremgyűjtők NYÍREGYHÁZA. Az idei eszten­dő első találkozóját rendezi meg az Éremgyűjtők Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete február 7-én, va­sárnap 8 órától ll óráig Nyír­egyházán, a MÁV Vonatkísérő Laktanyában, az állomással szemben. A szervezők min­denkit szeretettel várnak, km mm ■ Telelő hattyúk Tiszadadán A tiszadadai lakosság és főként a gyermekek legnagyobb örömére több hattyú döntött úgy, hogy a telet a Tisza dadai szaka­szán vészeli át. A helyi Nyitnikék Óvodából is ellátogattak a közelmúltban fiatalok a Tisza-partra, és sokáig szemlélték érdeklőd­ve a madarakat. fotó: magánarchIvum Finomságok a fesztiválon A jubileumi mangalica­fesztiválon ott lesz a tiszaeszlári Kocsis­tanya is. TISZAESZLÁR. Egy kis telepü­lésen működő családi vállal­kozás is öregbítheti megyénk hírnevét úgy az országban, mint a határainkon túl. Igaz, ehhez először is kell egy ki­váló ötlet, amire épülhet a vállalkozás, utána már „csak” kitartásra és sok-sok munkára van szükség, hogy egyrészt a termék kiváló minőségű legyen, másrészt érdeklődje­nek iránta a piacon. Minderre jó példa a Tisza- eszláron található Kocsis­tanya, hiszen ma már nincs olyan mangalicafesztivál ha­zánkban, amelyen ne lenné­nek ott a termékeikkel. Szakmai felügyelet A Mangalicatenyésztők Or­szágos Egyesülete február 12. és 14. között rendezi meg a IX. Budapesti Mangalica Fesztivált, ami a székesfehér­vári, szombathelyi és debre­ceni fesztiválokat is beszá­mítva összességében immár a huszonötödik alkalom lesz arra, hogy a gazdák népsze­rűsíthessék termékeiket a vá­sárlók körében. A kilátogató érdeklődők közvetlenül találkozhatnak az A tapasztala­tom szerint fokozódik az érdek­lődés a mangalica­termékek iránt. KOBZOS ISTVÁN feldolgozással. A teljes pa­lettánkat bemutatjuk a friss termékektől a füstölt árukig, a darabolt terméktől az egész sonkáig. A pesti fesztivál a tel­jes családot igényli, azon a né­hány napon nem is tudunk ott lenni a nyíregyházi piacon - mondta el lapunknak Kobzos István családtag arra a kérdé­sünkre, hogyan is készülnek a jövő heti nagyszabású, jubile­umi rendezvényre. Egy korábbi fesztiválon: a termékekért kapott elismerések is elférnek a pulton ARCHÍV FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM ország minden pontjáról érke­ző tenyésztőkkel és ősterme­lőkkel, sok esetben attól veszik meg a terméket, aki maga állí­totta elő, így a kereskedelmi láncok kiiktatásával mindenki jobban jár. A vásárló nem kap hamisítványt, csak a Mangali­catenyésztők Országos Egye­sülete által ellenőrzött állo­mányból kikerült élelmiszer lehet jelen a rendezvényen, melynek szakmai felügyeletét az egyesület garantálja. Friss termékek, füstölt áruk- A budapesti fesztiválon már nyolcadik alkalommal lesz ott a Kocsis-tanya. Amikor először volt ott ez a feszti­vál, még nem foglalkoztunk A fesztiválon díjakat is kap­nak a legjobb termékek. A Kocsis-tanya eddig hat alka­lommal első díjat hozhatott haza, kaptak egy második díjat is, de büszkélkedhetnek egy nagydíjjal is. A napkori böllérversenyen is évek óta a Tiszaeszláron tenyésztett mangalicákat dolgozzák fel a versenyre be­nevezett csapatok, illetve a belőlük készült finomságokat Bemutatók külföldön- A termékek skáláját már nem akarjuk bővíteni, a mi­nőségre fordítunk nagyobb figyelmet. Úgy látom, fokozó­dik az érdeklődés a mangali­catermékek iránt, ami abban is megmutatkozik, hogy egyre több a tenyésztő hazánkban.- A tapasztalatok szerint még több terméket el lehet­ne adni, hiszen külföldön is népszerűek ezek a készítmé­nyek. Erről személyesen is meggyőződhettünk, amikor Spanyolországban, Berlin­ben, valamint Stockholmban voltunk a termékeinkkel be­mutatón. KM-MML kóstolhatják meg a rendez­vényre kilátogató vendégek.- Mivel közétkeztetésről van szó a napkori rendezvé­nyen, olyan állatok kellenek, amelyek szigorú ellenőrzés alatt vannak. Az általunk te­nyésztett mangalicák úgy­nevezett „négyes mentes telepről” származnak, vagyis alkalmasak az ilyen jellegű feldolgozásra - magyarázta befejezésül Kobzos István. Szigorú az ellenőrzés Közösen szavaltak a diákok A sportcsarnokban mondták a verset a fiatalok fotó: tudósítónktól Ebben az évben a leve­leid iskola is bekapcso­lódott a programba. levelek. Rendhagyó módon az idén nem a helyi művelő­dési házban, hanem a sport- csarnokban emlékeztek meg Leveleken a magyar kultúra napjáról. Az internet segítségével Ebben az esztendőben ugyan­is a Gárdonyi Géza Általános Iskola is bekapcsolódott az „Együtt szaval a nemzet” című országos programba. A tanulók az iskola tornacsarno­kában gyülekeztek, ahol kive­títőn az interneten keresztül csatlakoztak az országos meg­emlékezéshez. A világháló­nak köszönhetően bármelyik magyar ember, éljen is bárhol a nagyvilágban, részt tudott venni ebben a mozgalomban. A szavalatokat Jordán Ta­más vezényelte. A résztvevők először a Himnusz első vers­szakát szavalták el, majd a Nemzeti dal következett. Az idén első alkalommal az óvo­dás korosztály is bekapcsoló­dott, a legkisebbek a Szülőföl­dem szép határa című verset mondták el közösen - tájé­koztatta szerkesztőségünket Gyulai Lászlóné. KM Étkezésünk és csontozatunk nyíregyháza. A helyes táplál­kozás kapja a főszerepet az ízületi Betegek Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Egyesüle­te soron következő összejöve­telén, amelyet február 9-én, kedden 14 órakor rendeznek meg a nyíregyházi Jósa And­rás Oktatókórház új onkológi­ai épületének harmadik eme­leti konferenciatermében. Néhányan felkaphatják a fejüket, hogyan is kapcso­lódik össze a táplálkozás a mozgással, az ízületi beteg­ségekkel. Az egészségüket szem előtt tartó olvasóinknak eláruljuk, hogy a meghívott előadó Papp Miklósné diete­tikus lesz, aki a csontritkulás­ban szenvedő betegek helyes táplálkozásáról tart előadást, és hasznos információkra hívja fel az érdeklődők figyel­mét. KM

Next

/
Oldalképek
Tartalom