Kelet Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-01 / 26. szám
2016. FEBRUÁRI., HÉTFŐ KELET Üzenet Szőke Sándor, nyíregyházi olvasónktól: A nő, akár az erdei gomba, minél szebb, annál mérgesebb l-SZABÓ ANDRÁS <§> Emléklap és virágcsokor A teremi Csák Józsefné a napokban ünnepelte kilencvenedik születésnapját. A jeles eseményen Csák István, a település polgármestere és dr. Kerekes Imre jegyző a miniszterelnök kézjegyével ellátott emléklappal és virágcsokorral köszöntötték a családi körben ünneplő, szépkorú nyugdíjast. FOTÓ: ÖNKORMÁNYZAT Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Olvasóink írják Útakadály Nemrégiben Szabolcsveres- martra mentünk. A főúton egyszer csak szembe találtuk magunkat egy, az út közepén álló hótolóvaí. Csak néztünk egymásra, vajon mi történt, esetleg elromlott? Előttünk két autó „bizonytalankodott”. Végül valamennyien megfordultunk, és más irányból közelítettük meg a települést. Mint később kiderült, egy temetés miatt zárták le az utat. Megértem én, de szerintem ki kellett volna táblázni az elkerülőt, esetleg kiállítani egy forgalom- irányítót, így nem okoztak volna ilyen bizonytalanságot az arra közlekedők körében. TÓTHNÉ, KISVÁRDA Szakmájuk igazi gyöngyszemei ők Január 22-én megcsúsztam az úton, ezért vizsgálatra be kellett mennem Nyíregyházára. Mentő jött értem Balkány- ból. Szerencsére nem tört el semmim. Viszont nagyon jól esett a két mentős, Horváth és Takács urak magatartása: igazán figyelmesek, tisztelet- tudóak voltak velem. Isten áldja meg őket, szakmájuk igazi gyöngyszemei ők! CSORDÁSNÉ, KÁLLÓSEMJÉN Lássunk tisztán! Annyi mindent olvasni mostanában is a Quaestor -ügyről. Csak arról hallgat mindenki, mi van a cégvezetéssel. Kik voltak a cinkosok, akik idejuttatták a szegény embereket? Mikor fizetik már ki a teljes befizetett összeget? Közös fotó készült a Művészbejáró előtt fotó: olvasónktól Bemutatkoztunk a szemlén A vidéki, amatőr „színház- csinálók” örömünnepe lett a - magyar kultúra napja alkalmából Budapesten, a Nemzeti Színház stúdió- színpadain hagyományteremtő szándékkal megrendezett - Pajtaszínházi Szemle, melynek két napja alatt több mint 350 színjátszó lépett a világot jelentő deszkákra. A Nemzeti Művelődési Intézet hat megye (Baranya, Hajdú-Bihar, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Tolna) huszonnégy településén (köztük Tiszabezdéden is) életre hívott, illetve támogatott helyi műkedvelő színtársulatokat. A szemlén mi is részt vettünk. A megnyitó után a Gobbi Hilda színpadon és a Kaszás Attila teremben, a stúdiószínpadokon párhuzamosan zajlottak a bemutatók, a színjátszó csoportok csodálatos bemutatói. A Magyar Teátrumi Társaság és a Nemzeti Színház meglepetéssel kedveskedett a színjátszóknak: Vidnyánsz- ky Attila kaposvári osztályának színészhallgatói minden előadást végignéztek, s arról formált szakmai méltatásukat oklevélkeretbe foglalva nyújtották át ünnepélyesen a csoportoknak a január 23-24-én rendezett szemle végén. DAKU ATTILA Lehet jogszabályokra, rendeletekre hivatkozni, de azzal mi nem megyünk semmire! Végre fehéren-feketén szeretnénk arról hallani, olvasni, mikor láthatjuk a pénzünket. Nem törődik senki sem azokkal, akik élete emiatt tönkre ment? Mi lakásra spóroltunk, szerettünk volna a családunkon segíteni, most várhatunk, ki tudja meddig, de nagyon bízom benne, hogy nem hiába. EGY NAGYAPA Drágult a tüzelő Nemrégiben vásároltam az egyik fatelepen tűzifát. Tavaly egy mázsa 2800 forintba került, most már 3500 forintra emelték fel az árát. A szállítással együtt így eléri az 5000 forintot. Hajói gondolom, ez nincs összhangban a kormány rezsicsökkentő politikájával. Mi nem részesülhetünk tűzifa-támogatásban sem, ez így méltánytalan a kiskeresetűekkel és a kisnyugdíjasokkal szemben. Évente lakásonként közel 50-60 ezer forintos többlettel jár mindez. H. ANDRÁS Lakóhelyem: Ön is lehet szerkesztő! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit”, akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. A pozitív tényezőket is vegyék figyelembe! Minden megkeresett forint után nyugdíjjárulékot fizettem. NYÍREGYHÁZA. Az utóbbi időben egyre többet haliam arról, hogy mivel a nők 40 éves munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, jó lenne, ha a férfiak is részesülhetnének ebben az előnyben. Vannak akik támogatják, vannak, akik ellenzik a felmentést. A négy évtized valójában mennyi jogviszonyt takar? Ugyanis a nevezett évekből •különböző jogcímen időket törölnek, de semmilyen plusz ledolgozott időt nem számítanak bele! Ez korábban is így volt, de más-más számítás alapján. így történhet meg, hogy a nyugdíjba vonuló a saját számítása szerint jóval túlhaladta a jogos időalapot, mégis rá kell dolgoznia. A hetvenes években, még jócskán aktív dolgozó koromban, több munkatársam is szembesült e ténnyel annak ■ Az én számításom szerint 30 éven át napi 12 órát dolgoztam. HUCZ1K LAJOS ellenére, hogy akkor a jogviszonyt másként számolták. Akkoriban egy levelet juttattam el a Kelethez, amelyben arról érdeklődtem, hogy ha az idő kiszámításánál a törvények napi 8 órát vesznek figyelembe, a kiesett órákat levonják, a számtalan túlórát, a plusz napokat miért nem kezelik emelő tényezőként?. Igazságtalan időszámítás Most is ez a helyzet, de sokkal rosszabb formában. Mert a törvényes munkaidő 8 óra, de ha őszinték akarunk lenni, tudjuk, ez sokszor 10-12 órát jelent. A plusz napokat nem is számolom. A saját jogú nyugdíjalapomat az intézet 42 évben igazolta vissza. Ebből 30 évet úgy dolgoztam, hogy napi 12-16 órát, olykor 24-et, legtöbbször a szabadnapokat, a vasárnapokat bent töltöttem, szinte egybefolytak a napok. Ezen felül 1984-1988 között, négy éven át GMK-ba tevékenykedtem, amely kb. az éves törvényes munkaidőm 50 százaléka volt. Tehát, az én egyszerű számításom szerint 30 éven át napi 12 órát dolgoztam. Ez 30+15 év. Minden megkeresett forint után nyugdíjjárulékot fizettem, ahogy mások is, de a pluszt figyelmen kívül hagyták. Érdeklődésemre, hogy legalább a GMK-jövedelmünket miért nem vették számításba, az volt a válasz, hogy a törvények nem teszik lehetővé. Jó lenne, ha az illetékesek az „időszámításánál” nem csak a negatív, hanem a pozitív, javító tényezőket is figyelembe vennék! HUCZIK LAJOS A túlóra miért nem számít? illusztrációs fotó: internet @ Virágzott a jókedv a Margaréta klub farsangján A nyíregyházi Abigél Többcélú intézmény ünneplőbe öltöztetett ebédlőjében tartott jó hangulatú, vidám farsangi mulatságot január utolsó szombatján a Borbányai Margaréta Nyugdíjas Egyesület. FOTÓ: LOVASSNÉ ERZSIKÉ Vendégsorok Angyal Sándor Nem fognak filléreskedni A legutóbbi kormányülésen egyesek szavakban Lázár miniszterre támadtak, amikor jelezte, hogy bizony-bizony eljött a takarékosság ideje, ezért megszüntetnek vagy egyes tárcákba integrálnak ma még önálló állami intézményeket. Mindez 73 cégnél csaknem félszázezer közalkalmazottat jelent, akik közül többen már tavasz elején szedhetik a sátorfájukat, le is út, fel is út. Nyilván észlelte ezt Lázár főnöke, a miniszterelnök is, aki talán vigaszként azzal nyugtatta a menni kényszerülőket, hogy nem fognak filléreskedni a végkielégítéssel, sokan milliókhoz jutnak, de a legkisbb végkielégítés is eléri a 600 ezer forintot. No ugye, nem hagynak senkit az út szélén, bizonyára lesz miből fizetni, hiszen közismert, hogy hazánk jól teljesít. Volt idő, amikor a pofátlan végkielégítéseket becsületesen megnyirbálták, s tegyük hozzá, joggal, mert azt hitelből sikerült elutalni a rendszerváltás környékén. Most viszont nem ez körvonalazódik. Milliók ide, százezrek oda. Az az állami intézményvezető, akit kirúgnak majd az igazgatói rangból, aligha dörzsöli a markában a pár millióját, miután csak hatalmas bankkölcsön felvételével kezdhet új vállalkozásba a versenyszférában. De piac híján annál biztosabban halad majd a csőd felé egyikük-másikuk. Emlékszünk még rá, hogy a szocialista kormány idején tele volt hazánk közalkalmazottak felesleges ezreivel, és reméltük - mert a hatalom komoly várományosai megígérték -, hogy az ország méretéhez igazítva, csökkentik a bürokráciát: kevesebb minisztérium, csak az indokolt létszám. Mintha nem ez történt volna. Persze, a miniszterek csak tárgyaltak erről, de nem határoztak. Állítólag ők ott csupán a véleményüket mondhatják el. A szavazás az más... sandor.angyal@kelet.hu No ugye, nem hagynak senkit az út szélén! Bizonyára lész miből fizetni, hiszen közismert, hogy ■ hazánk jól teljesít.
