Kelet Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-27 / 49. szám

2016. FEBRUÁR 27., SZOMBAT Háttér 3 KELET Úgy tűnik, közel harmincezer diák nem megy suliba hétfőn Gerda és Gábor komoly döntést hoztak pénteken suli után: ők is csatlakoznak hétfőn a tiltakozó diákokhoz FOTÓ: RACSKÓ TIBOR A szülők és a tanulók azt szeretnék, hogy a lexikális tudást gyakor­latias, szabad gondol­kodás váltsa fel. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. „Tisztelt pedagógusok! Gyer­mekeim február 29-én, hét­főn nem mennek iskolába. Ennek indoka a következő: protestálás a magyar okta­tási rendszerben tapasztal­ható anarchikus állapotok, az oktatáspolitika csődje, úttévesztése miatt, illetve a szolidaritásunk a mindezek ellen tiltakozó pedagógusok­kal - polgári engedetlenség. A fentiek alapján a hiány­zás oka tehát nem magán-, hanem közügy, közérdek: egy közmegegyezésen alapuló, működőképes, hatékony és eredményes közoktatás meg­teremtésének igénye, azaz a jelenlegi ellentéte. Ezért kérem, hogy a hiányzás mi­nősítése - amint azt egy digi­tális ellenőrzőnél opcióként láttam - iskolaérdekű távoliét legyen. Támogatásomat és szolidaritásomat kifejezve, üdvözlettel: M. András, egy gyermekei jövőjéért aggódó szülő.” Lényegüljenek vissza! És ez csak egy a sok ezer, hét­főre megírt igazolásból, mely- lyel a szülők felvállalják, hogy csatlakoznak az országos „Nem leszek suliban” kezde­ményezéshez. Az akciónak saját Face- book-oldala is van, ahol a megmozdulásba bevont 195 ezer általános és középiskolás diák közül több mint 27 ezren jelezték: a suli közelébe sem mennek a hét első napján.- Egyik délután a tizedik osztályos lányom azt kérdez­te tőlem, adok-e neki igazo­lást február 29-ére, mert nem menne iskolába, ha egyet­értek vele. Még nem tudta, hogy közös családi progra­mot szerveztem arra a napra. Úgy döntöttem, kirándulunk, csavargunk egyet, csak vár­tam, ő hozza szóba - árulta el lapunknak Tünde, akinek a hetedikes csemetéje sem megy a hónap utolsó hétfőjén iskolába.- A kisebbik még nem telje­sen értette, mi miért történik, de leültünk a konyhaasztal­hoz és egy órán át beszél­gettünk. Elmondtam nekik, miért állok a tanárok köve­telése mellé, s miért hiszem, hogy a jelenlegi oktatási rendszer rossz. Elmeséltem, miért szerettem én iskolába járni, és miért nem tetszik az, amit most átélünk. A lényeg az volt: szeretném, ha lenne gyerekkoruk, ha nem a túl­terheltség és a teljesítmény­kényszer határozná meg a mindennapjaikat, ha a lexiká­lis tudást gyakorlatias, szabad gondolkodás váltaná fel, hogy önálló, életrevaló felnőttekké váljanak. Olyan pedagóguso­kat szeretnék mellettük lát­ni, akik ebben segítik őket. Nem frusztrált, dokumentá­cióba fulladt, kiégett, hanem a gyermeket értő tanárokká „lényegüljenek” vissza, akik- Bevallom, meglepődtem azon, hogy immár országos engedetlenségi mozgalom­má nőtte ki magát a miskolci kollégáim kiállása - mesélte lapunknak egy állását féltő, s ennek okán neve elhallgatá­sát kérő nyíregyházi pedagó­gus, aki maximálisan egyetért a magyar oktatás reformjának a tanítást, a diákokkal töltött idő minden percét élvezik, és nem kényszerből ülnek velük a suliban délután is - jegyezte meg a nyíregyházi anyuka. Nehéz terhet cipelnek A neve elhallgatását kérő di­ákparlamenti képviselő kö­rülbelül háromszáz társával együtt vállalta, hogy bár a vidéki gimnázium közelében lesznek, nem mennek be a ta­nítási órákra hétfőn. szükségességével. - A diákok egynapos tüntető távolmara­dásával is, hiszen jó ügy mel­lett állnak ki, de remélem, eb­ből nem csinálnak rendszert.- Nem tudom, hogy hét­főn üres tantermek várnak-e minket, vagy csak a diákok fele, harmada marad távol, egy azonban biztos: mi, peda­- Iskolai szinten én indítvá­nyoztam, hogy csatlakozzunk a megmozduláshoz, a diák­önkormányzat pedig azon­nal mellém állt. Nem azért nem megyünk suliba, mert lógni akarunk, hanem hogy támogatásunkról biztosítsuk a tanárainkat. Mindannyiunk érdeke, hogy alapjaiban vál­tozzon meg a jelenlegi oktatá­si rendszer, hiszen nemcsak a pedagógusokra, a tanulókra is nagy teher nehezedik. Hogy csak egy példát mondjak: az elmúlt húsz évben rengeteget változtak az érettségi követel­mények. Nekünk már sokkal nehezebb lesz bejutnunk egy felsőoktatási intézménybe, mint az előző generációnak, pedig a tananyag mennyisége nem, csak az elvárások nőttek - adott hangot véleményének a 17 éves gimnazista, áld sze­rint azok, akik most a diákok jövőjéről döntenek, legfel­jebb mikroszkóp alatt láttak gyereket.- Ötszáz pontot kell elér­nünk az érettségin ahhoz, hogy bejussunk egy rendes főiskolára vagy egyetemre. A tanultak nagy részét azonban soha nem fogjuk hasznosíta­ni. Ésszerűsíteni kellene ezt is, és az életre felkészíteni minket. km gógusok bejövünk dolgozni. Ha „tömeges” lesz a hiány­zás egy-egy osztályban, ott nem fogok új anyagot venni a gyerekekkel, és a beígért dolgozatot sem íratom meg. Mindkettő pótolható, a szoli­daritásból fakadó kiállás lehe­tősége azonban nem - vélte a nemzet napszámosa. Az anyag pótolható, a lehetőség nem Versek, esszék, novellák a diktatúra áldozatairól Pethő Kincső nyertes írását la­punkban is olvashatják majd FOTÓ: RACSKÓ TIBOR A fiatalok műveikben tisztelegnek a diktatú­ra áldozatai előtt, vagy megtörtént eseménye­ket dolgoztak fel. nyíregyháza. - Kiskorom óta sokat írok és nagyon szere­tem a történelmet, ezért is örültem ennek a pályázatnak. Amikor kigondoltam, hogy mi lesz a történet, sokat be­szélgettem a szüleimmel és a nagyszüleimmel - árulta el lapunknak Pethő Kincső, aki Málenkij levelek című művé­vel első helyezést ért el a 6. al­kalommal, a kommunizmus áldozatainak emléknapjára kiírt középiskolásoknak szóló irodalmi pályázaton. Az Eötvös-gimnázium diák­ja azt mondta, nem akart „erős dolgokról írni”, azt szerette volna, hogy az olvasó maga ta­lálja meg az érzelmeket a tör­ténetben. A 16 éves diáklány úgy véli, muszáj beszélni erről a korszakról, ismernünk kell a múltunkat, mert csak így le­het jelenünk és jövőnk. Emlékeznünk kell! A pályázatot kiíró nyíregyhá­zi önkormányzat nevében dr. Ulrich Attila alpolgármester elismeréssel szólt a beérke­zett versek, esszék és novel­lák magas színvonaláról, a fiatalok tehetségéről. Beszé­dében hangsúlyozta: emlé­keznünk kell a kommunista diktatúra borzalmaira, és ten­ni azért, hogy ez soha többé ne ismétlődhessen meg. A dr. Reszler Gábor tan­székvezető főiskolai tanár vezette zsűri 48 pályaműből választotta ki a legjobbakat. A díjátadó ünnepséget a Szé- chenyi-középiskola diákja­inak drámai erejű előadása zárta. km Az irodalmi pályázat díjazottjai 1. helyezett: Pethő Kincső (Eötvös-gyakorlóiskola és gimnázium, felkészítő­tanára: Cseh Sándorné), 2. helyezett: Leveteki Lívia (Krúdy-gimnázium, Bányai Zoltán), 3. helyezett: Grenczel Natália (Kölcsey-gimnázium, Mező János) Különdíjat kaptak: Szántai Marianna (Lippai-szakképzőiskola, Kondor Margit és Kiss Andrea), Vadász Dávid (Bánki-középiskola, Szemerszkiné Takács Tün­de), Szilágyi Boglárka (ÉVISZ - Vásárhelyi Pál-szakközépiskola, Léskovicsné Farkas Mónika), Horváth Cintla (Zay Anna-szakközépiskola, Szűcs Tünde). Nézőpont Palicz István Igazoltan távol Azon gondolkodtam, hogyan viszonyulnék a hétfői „Nem leszek suliban” kezdemé­nyezéshez, ha szülő lennék. Először is igyekeznék nem meggyőzni, de mindenkép­pen megértetni a gyerme­kemmel, miért jött hirtelen újra divatba a kockás ing, és mi a február 29-ei „meg nem mozdulás” oka, célja. Csak az egyetértésével találkozva lennék a cinkostársa - igazo­lást író felnőttként. Bár - és most a pedagógus szól belőlem - nem vagyok híve annak, hogy a diákok akár csak egy napot is indo­kolatlanul hiányozzanak a suliból, úgy vélem, ez most nem ilyen szitu. Szó szerint jelzésértékű lesz/lehet a tüntető távolmaradásuk: kiállás valamiért, valakikért, önmagukért. Persze, biztosan akadnak majd olyanok, aki­ket nem érdekelnek, hidegen hagynak a háttérben megbújó okok, és csak annyit vesznek le az egészből, hogy szüleik­től zöld utat kaptak a lógásra. Ahogy olyanokkal is talál­kozhatunk majd, akik szívük szerint az iskola közelébe sem mentek volna a hét első napján, de anyuka, apuka a tanterem küszöbéig „rugdalta őket”, mert önkormányzati vagy ne adj’ Isten, Klik-es dolgozóként kínos lett volna magyarázkodniuk a gyerme­kük „lázadása” miatt. Kérdéses tehát, hogy mennyien fognak iskolapad­ba ülni hétfőn az általános és középsulikban, ahogy az se tudható, hogy a távol maradó diákoknak valójá­ban hány százaléka lelkes „mozgalmár”, betegágy- ' ban fekvő táppénzes vagy alkalom szülte iskolakerülő. Az viszont kétségtelen, hogy az akció intő jel a politikai, oktatásügyi döntéshozók­nak mindazoktól, akik most megúszhatják intő nélkül. istvan.palicz@kelet.hu Kelet kvíz A település címere közepén látható egy gólya, csőrében siklóval. Ez az ábra egy 1821-ből származó, köz­ségre vonatkozó pecsétlenyomat, a) Papos b) Komoró c) Tiszaadony d) Mérk A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön tud arról, hogy mi ellen tüntettek a pedagógusok? SIMON ÁKOS: Értbe- VARGA EDINA: Több DEÁK VINCE: Engem tetlen, hogy régi taná- dologban egyetértek a most csak az érettségi rok óráját is ellenőrzik, pedagógusokkal. érdekel. BIHARI ÁDÁM: Örülök, DANKÓ ZSUZSANNA: KISS DÁVID: Én a ha a diákokért is tilta- A mi iskolánkban nem rádióban hallottam a koznak. sokat beszéltek erről, tüntetésekről. Simon Ákos a részletekről ke­veset tud, de örül, hogy a tan­anyagmennyiség miatt is tün­tettek. - Halottunk a suliban, hogy még a legtapasztaltabb tanárok óráját is ellenőrzik, ami érthetetlen - nyilatkoz­ta. Varga Edina több dologban egyetért a tanárokkal, de úgy gondolja, másoknak is van­nak problémáik. - A nyári szünetért egy kicsit mindenki irigyli őket, s a bérkövetelést nem értem, mert úgy tudom, nemrég nőtt a bérük - sorolta. Deák Vince nemsokára érettsé­gizik, s ezen kívül más nem is nagyon érdekli. - Semmit nem tudok erről, ezért az elégedet­lenségük jogosságát se tudom megítélni - ismerte el. Bihari Ádám a Vasváriban tanul, hal­lott az ügyről, de fogalma sincs a részletekről. - Ha igaz, akkor a diákok leterheltsége miatt is tiltakoztak, amivel mélysége­sen egyetértek - jelentette ki. Dankó Zsuzsanna örül, ha ér­tük, diákokért is kiállnak a ta­nárok, mivel tényleg magas az óraszám. Neki például hétfőn 9 órája is van. - A mi iskolánk­ban egyébként senki nem fog­lalkozott ezzel látványosan - árulta el. Kiss Dávid testnevelés tagozatos, s Zsuzsát hallgatva serényen bólogatott, mivel neki még teniszedzésekre is járnia kell az órák után. - Én a rádióból hallottam a tüntetés­ről, s egyetértek a tanárokkal - adta tudtuk km-mj ■> Farsang a képeken Pálfy Julianna festőművész, író és Pálfy István (Putyu) festőművész, grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás „Farsang” címmel az EASTART Galériában. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom