Kelet Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-20 / 43. szám

2016. FEBRUÁR 20., SZOMBAT KELET Lech Walesa FOTÓ:AFP Walesa tagadja, hogy ügynök lett volna VARSÓ. Az ügynökmúlttal gya­núsított Lech Walesa volt len­gyel államfő, Nobel-békedíjas lengyel politikus legújabb nyilatkozatában megismé­telte, hogy nem működött együtt a kommunista állam­biztonsággal, soha nem adott szóbeli vagy írásbeli jelen­téseket, és nem fogadott el pénzt ennek fejében, de elis­merte, hogy „hibát követett el”. A hiba mibenlétét nem árulta el. MTI A napi kvóta utánra is van tervük BERLIN. Ausztria a napi belép­tetési kvóta bevezetése után újabb lépéseket tesz majd a közös cél, az illegális migráció leállítása érdekében - mondta Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a ZDF televí­ziónak. Az osztrák kormány továbbra is kiáll Angela Merkel német kancellár mellett, de meggyőződése, hogy csak tag­állami szintű intézkedésekkel lehet eljutni a menekültválság európai megoldásához. mti Vendégkommentár f­Marik Sándor j ^ ä Jif L/z— A A harmadik negyedévben nőtt a foglalkoztatottak szá­ma tavaly az előző negyed­évihez képest az Európai Unióban - közölte pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A har­madik negyedévben 169,6 millióan voltak alkalmazás­ban az Európai Unióban, 1,2 millióval többen, mint a má­sodik negyedévben. Munka nélkül 12,9 millióan voltak. Az Európai Unió vezetői újra Schengent akarják Felgyorsítanák a mene­kültválság megoldásá­ra hozott intézkedések végrehajtását. BRÜSSZEL. Az Európai Uniót sújtó migrációs válság keze­lése során a migránsáradat mielőbbi megfékezésére, az unió külső határainak védel­mére, az illegális migráció csökkentésére és a schengeni térség integritásának védel­mére kell törekedni - áll az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Euró­pai Tanács által pénteken el­fogadott zárónyilatkozatban. Súlyosan aggasztó A dokumentum szerint a nyu­gat-balkáni útvonalon érkező menekültáradat továbbra is súlyosan aggasztó, kezelésé­hez összehangolt fellépésre van szükség, fel kell hagyni a migránsok más uniós orszá­gokba továbbküldésének és a koordinálatlan, egyoldalú intézkedések gyakorlatával. Gyors és összehangolt fellé­pésre van szükség - döntött az Európai Tanács. EU-s vezetők a csúcson A nyilatkozat leszögezi: végre kell hajtani a mene­kültek szétosztásáról hozott döntést, a menedékkérők viszont nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban akarnak mene­déket kérni. Világossá teszi a dokumentum azt is: a külső határokon meg kell tagadni a belépést azoktól, akik nem tesznek eleget a beutazási fel­tételeknek és menedékkérel­met sem akarnak benyújtani az adott országban. A közlemény szerint az EU- török cselekvési terv teljes körű, gyors végrehajtása to­vábbra is elsődleges feladat a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedők és az embercsempész-hálóza­tok felszámolása szempont­jából. Törökország tett ugyan lépéseket az akcióterv vég­rehajtása érdekében, a többi között a szíriai menekültek munkavállalásának lehetővé tétele és az unióval folytatott adatcsere terén, de tovább­ra is túl sok migráns érkezik Törökországból Görögország­ba - állapították meg az EU állam- illetve kormányfői. A Törökországból az unió terü­letére jogellenesen belépők számát csökkenteni kell, ami­hez a török félnek is végre kell hajtania a cselekvési tervet. A tagállamok vezetői leszö­gezik: elkötelezettek, hogy a schengeni övezet valamennyi tagja újra maradéktalanul al­kalmazza a schengeni határ- ellenőrzés szabályait. mti Devizaárfolyam (2016.02.19.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 309,50-0,35 USA dollár 279,21 + 1,02 Svájci frank 280,42 +0,04 Angol font 399,07 + 1,31 Román lej 69,37-0,17 Ukrán hrivnya 10,38-0,26 Horvát kuna 40,64-0,04 Lengyel zloty 70,62 +0,05 <á http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Kitartóak a tárgyalásban A pedagógusok vissza­utasítják a kormányzó párt alaptalan politikai nyilatkozatait. Budapest. A pedagógusok sztrájkbizottsága mindaddig folytatja a tárgyalásokat a kor­mány képviselőivel, ameddig lát reményt a megegyezésre a köznevelés vitás kérdé­seiben, ugyanakkor vissza­utasítja azokat az „alaptalan politikai nyilatkozatokat”, amelyek a kormányzó párt részéről az elmúlt napokban elhangzottak. A sztrájkbi­zottság pénteken az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában kiemelte: ismerik és betart­ják a törvényeket, és elvárják a nyilatkozó politikusoktól, hogy azokat ők is tartsák tisz­teletben. A sztrájkot megelőző tár­gyalások ugyanis törvényből levezethető szakszervezeti jogok, illetőleg kormányzati kötelezettségek - közölték. Rámutattak: tárgyalási készségük fenntartása mel­lett - a leghatározottabban visszautasítják azokat a meg­MTI Röviden jobbik. A Jobbik szerint a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) feladata nem az, hogy intézményvezetőket és pedagógusokat vegzáljon, hanem hogy biztosítsa a nor­mális munkavégzés körülmé­nyeit - mondta Dúró Dóra. lmp. Az LMP szerint ha a je­lenlegi ütemben folytatódik a keresetek növekedése, ak­kor semmi esély a bérfelzár­kózásra, ahhoz igazságosabb adórendszer kell - mondta Szél Bernadett, az LMP társel­nöke. MSZP. Az MSZP alelnöke sze­rint a magyar kormány tagjai fenyegetőzni járnak Salgó­tarjánba, de a salgótarjániak nem kérnek ebből. Az embe­reknek az építkezés, a nyu­godt élet a fontos - mondta Lukács Zoltán. DK. A Demokratikus Koalíció nevében a párt ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne szavazza meg David Cameron brit miniszterelnök követelé­seit, amelyek alapján már nem is csak négy, hanem 13 évig lehetne korlátozni a Nagy-Bri- tanniában munkát vállaló ke­let-európaiak, köztük a ma­gyarok szociális ellátásait. Újra elmondjak: nincs új bérkövetelésük BUDAPEST. A legutóbbi idők kormányzati kommunikáció­jával szemben a Nemzeti Pe­dagógus Karnak nincs újabb bérkövetelése - közölte Hor­váth Péter, a kar elnöke pén­teken az MTI-vel. Az elnök közleményében félrevezető­nek nevezte, hogy a nyilatko­zók 26 kötelező tanítási óráról beszélnek, amit a pedagógu­sok 22-re akarnak csökkente­ni, hiszen a hatályos jogsza­bályok szerint az iskolákban dolgozó tanítók és tanárok a 22 tanítási órával is teljesítik kötelezettségeiket. Remélik, ez nem egy továb­bi óraszám-emelési elképzelés - jegyezte meg Horváth Péter. Rögzítette: mindössze azt sze­retnék elérni, hogy a kormány tartsa és tartassa be a saját hatályos rendeletét, és ennek megfelelően az állami fenn­tartó a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő minimu­ma, azaz heti 22 óra alapján határozza meg a pedagógus­álláshelyeket és tegye lehető­vé a pótlékok differenciálását. Szükségesnek tartják továbbá a pedagógusbérek értékállósá­gának biztosítását. mti A hullámok Budapesten élénk az asztrofizikai ku­tatás, a csillebérci Wigner Intézetben, illetve az ELTE-n, valamint Szegeden. alapozatlan vádaskodásokat, alaptalan politikusi nyilatko­zatokat, amelyek a kormány­zó párt legkülönbözőbb álla­mi, parlamenti tisztségeket betöltő tagjai részéről az el­múlt napokban elhangzottak. A pedagógusok sztrájkbi­zottsága várja, hogy a kor­mány képviselői - ígéretük­nek megfelelően - küldjék meg azt a megállapodáster­vezetet, amely a további tár­gyalások alapjául szolgál, s amelynek elkészítésére feb­ruár 17-ei határidővel vállal­koztak - írták. Sok visszajelzést kaptam a Kelet-Magyarországban múlt pénteken megjelent írásomra, amely a gravitációs hul­lámok létezésének igazolásával foglalkozott, és amelyet egyesek a Holdra szállás jelentőségéhez mérnek. A meg­jegyzések egy része a megjelenés ütemével foglalkozott: olvasóink méltányolták, hogy a Kelet a CNN-nel, a New York Times-szal egy időben - a csütörtöki eseményről a pénteki nyomtatott lapban - tudósított. A további kom­mentárok a szakmai ténnyel foglalkoztak: volt, akinek tetszett a gravitációs hullám, más azt vetette szemünkre, hogy olyan kérdésről van szó - annyi az ilyen-olyan hullám -, hogy a nem szakmabeli hozzá sem tud szólni. Mindkét vélemény reális. Érdemes néhány gondolatot megosztani a történetről. A nyomtatott újságban történő másnapi megjelenés természetes. Annak ellenére, hogy nemcsak kontinensnyi távolságot, hanem hatórás időelto­lódást is le kellett küzdeni - egy Washingtonban (ma­gyar idő szerint) 16 órakor elhangzott bejelenést sikerült egy New Yorkban dolgozó, nyíregyházi születésű tudós­sal megvilágítani, aki részt­vevője volt a nagy kísérleti programnak. Természetesen arról lehetett tudni, hogy lesz bejelentés, mert előre meghirdetett nemzetközi sajtótájékoztatóról volt szó, de arról, hogy pontosan mi, azt nem. Márka Szabolcs, a New York-i Columbia Egyetem professzora, az asztrofizikai kutatócsoport vezetője - korábbi interjúpartnerem - vasár­nap hívta fel a figyelmem a várható csütörtöki bejelentés­re. Elmondott háttér-információkat, de a lényegről szigorú titoktartás kötötte. Én is hozzáláttam az információgyűj­téshez, a másnap megjelenő írás nagy része el is készült. A „zöld fényt” kérésemre - mint utóbb megtudtam - két perccel azelőtt küldte számítógépéről, hogy a Columbia Egyetemen hatszáz érdeklődő előtt fellépett volna a pó­diumra, kommentálni a percekkel azelőtt Washingtonban elhangzott bejelentést. A többi már „ment magától”, a Kelet-Magyarország támogatója volt az ügynek. Más kérdésa szakmai rész. A gravitációs hullámok létezését Einstein már száz éve megjósolta, de közvetlenül bebizonyítani mostanig nem sikerült, holott nagyon sokan megpróbálkoztak vele. Sőt, a közvetett igazolásért - ponto­sabban „egy kettőscsillag-rendszerben lévő pulzár felfede­zéséért, amely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányo­zására (gravitációs hullám)” - két amerikai tudós, Russel Hülse és Joseph Taylor Jr. 1993-ban már fizikai Nobel-díjat kapott. Ezért is forog közszájon szakmai berkekben a prog­nózis, hogy az újonnan bejelentett eredmény is Nobel-dí­jat ér. A szakma máris prognosztizál: a mostani kutatás két-három vezető személyisége fogja megkapni. A kommentek más részében fölvetődött: most akkor mi van, miért jó ez nekünk? Márka Szabolcs azt mondta, kérdések százai vetődnek fel, sok új kutatás indulhat. Más detektorok észlelik a gamma-kitöréseket, a röntgensu­garakat, a látható fényt, a nagy energiájú neutrínókat, a LIGO-ban pedig várják a hozzájuk kapcsolódó gravitációs hullámokat, ők az ilyen információk együttes felhasználá­sát tűzték célul. Újságíróként legfeljebb azt a kérdést tud­nám feltenni: ki gondolta volna a 19-20. századi felfede­zések idején, hogy a rádióhullámok mindennapi társaink lesznek a rádió- és tévéadások, a mobiltelefonok, a wi-fi, a GPS, a mikrohullámú sütő és egyebek révén? A gravitációs hullámok ugyanígy megtalálják majd gyakorlati alkalma­zásukat. A harmadik kérdéscsoport az volt, hogyan is szerepeltek a magyar fizikusok ebben a nagy munkában. A washing­toni bejelentésben elhangzott: több mint ezer kutató az eredmény részese Amerikából, Ausztráliából, Európából - természetesen különböző mértékben. A kutatásokat az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Alapja (NSF) finanszí­rozta, a kulcsfontosságú két obszervatóriumot a pasadenai és a bostoni műszaki egyetemek (a Caltech és a MIT) szak­emberei tervezték, építették és működtetik. A New York-i Columbia Egyetem asztrofizikai kutatócsoportja több mint egy évtizede közvetlen résztvevője a kutatásnak. Szinte mindenütt dolgoznak magyar szakemberek. Amerikában - a kutatás fő helyszínén - például a Columbián riportalanya­ink, a nyíregyházi Márka Szabolcs és Zsuzsa, valamint tanít­ványuk, Bartos Imre, korábban Haiman Zoltán, a Caltechen a Nagykállóból származó Steve Vass, a Princetonon az Eins- tein-ösztöndíjas Kocsis Bence, aki itthoni kutatócsoport ala­kítására készül. Budapesten élénk az asztrofizikai kutatás, a csillebérci Wigner Intézetben, illetve az ELTE-n, valamint Szegeden. Tudósaink ott vannak a kutatások sűrűjében. A hullámok most kezdenek majd új erőre kapni. kelet@kelet.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom