Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-08 / 6. szám

2016. JANUÁR 8., PÉNTEK 6 Interjúrészletek 2015-böl Az igazság lehetőségei A társadalom igazság- érzetére mindig figye­lemmel kell lenni. NYÍREGYHÁZA, BUDAPEST. Az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét 2015. február 25- étől tölti be Lenkovics Bar­nabás, aki szorosan kötődik megyénkhez. Interjúnk már az Alkotmánybíróság elnöke­ként készült vele. Hogyan ítéli meg a jog helyét, szerepét, megítélését a társada­lomban? Sokak szerint a jogszol­gáltatás olykor nem esik egybe az igazságszolgáltatással. LENKOVICS BARNABÁS: Arisz- totelésztől tudjuk, hogy a tisztesség és az igazságosság a legfőbb emberi erények közé tartoznak. A legjobb és legésszerűbb törvény is csak akkor számíthat tömeges elfogadásra és önkéntes követésre, ha tisztességes is és igazságos is. Másfelől viszont a legtisztességesebb és legigazságosabh törvény sem sokat ér, ha a mindenna­pi emberi életviszonyokban nem érvényesítik. Figyelemmel lehet-e lenni a társadalom igazságérzetére? LENKOVICS BARNABÁS: A társa­dalom igazságérzetére mindig figyelemmel kell lenni, kü­lönösen, ha a törvény súlyos társadalmi sérelmeket kíván orvosolni. Ilyenek voltak a rendszerváltást követő úgyne­vezett igazságtételi és kárpót­lási törvények, vagy legutóbb a devizaalapú kölcsönök adósain segítő törvények is. A nagy igazságtalanságok felbo­rítják a társadalmi békét és a rendet, holott a jog elsődleges célja ezek fenntartása. Lenkovics Barnabás Örök dilemma: a jog eszközeivel lehet-e abszolút értelemben vett jó döntéseket hozni? LENKOVICS BARNABÁS: Minden ember a saját életének fontos kérdéseiben, sőt a mindenna­pi életvitelének apró dönté­sei során is arra törekszik, hogy jó döntéseket hozzon. Gyakran csak később derül ki, hogy valóban jól döntött-e. Nincs ez másként a jogalkotói döntések terén sem. Alapos előkészítés, különböző szem­pontok és eltérő érdekek mér­legelése után a legjobbnak tűnő megoldást kell választa­ni. A gyakorlati tapasztalatok birtokában utólagos hatás- vizsgálat is szükséges, és a nem kívánt mellékhatásokat korrigálni kell, a hiányokat ki kell küszöbölni, a változó életviszonyokhoz igazodva a jogszabályt módosítani kell. Az alkotmányossági kérdések megítélésének legfelsőbb szintje az AB, amelyen belül is olykor eltérnek az álláspontok. FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Ezekből mi olvasható ki, mi az üzenetük, jelentőségük? LENKOVICS BARNABÁS: Az Alkotmánybíróság a jogal­kotás bírája, az alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alaptörvényhez méri a megtámadott jogszabályokat és dönt azok alkotmányossá­gáról, illetve alaptörvény-el- lenességéről. Jó döntésekkel igyekszik előmozdítani az egész jogrendszer alkotmá­nyosságát és feloldani belső ellentmondásait. Emberi döntéseket nem illik általános érvényű igazságoknak feltün­tetni. Egyrészt a tudomány­ban is kötelező a szerénység, s a tudományos gondolkodás is változik, fejlődik, gon­doljunk csak a szocialista jogtudományra. Másrészt az Alkotmánybíróság testület, a döntéseit többségi szavazás­sal hozza, így azok legfeljebb „többségi” igazságnak tekint­hetők. Az esetleges külön­vélemények más igazságok lehetőségeire utalnak, km-nyzs Értse a diák a magyarázatot! A jó vezetés titka az emberi kapcsolatok­ban, azok minőségében keresendő. NYÍREGYHÁZA. Az Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcán 1969. szeptember l-jén nyitotta meg kapuit. Alapítá­sával az intézmény első - le­gendás munkabírású és em­berségű - igazgatóját, Farkas Károlyt bízták meg az akkori elöljárók. A pedagógusok, szakokta­tók számára a feladat adott volt: egy iskolát kellett terem­teni, annak nevet és hírnevet kellett szerezni, itt, az ország keleti régiójában. Sokak örömére közel fél évszá­zadot töltött az oktatásban. Ön szerint mi egy jó tanár legfonto­sabb tulajdonsága? Dr. Farkas Károly dr. farkas károly: Fontos a közérthetőség, hogy értse a gyerek, amit a tanár mond. Itt van ez a duális képzés. Istenem... Miért nem lehet egyszerűen, érthetően azt mondani, hogy elméleti és gyakorlati képzés? Mi már ré­gen, a ’60-as években is csinál­tuk. Én kezdtem el Szabolcs megyében az 5+1-es képzés­nek, a politechnikának a beve­zetését. Korosztályom, köztük Besenyei Lajos, Ábrányi Jenő és jómagam teremtettük meg a szakközépiskolákat. Azt mondta Horváth Miklós osztályvezető: el kell érni, hogy ebből a megyéből már ne segédmunkás menjen el, ha már elmegy, hanem legyen valamilyen szakmai képesí­tése. Manapság bosszantó, hogy természettudományok óraszámát lecsökkentik. Pedig kémiatudás és -értés nélkül például a földrajzot sem lehet FOTÓ: A SZERZŐ jól tudni. A fizika szintén szükséges, mert az egész világmindenségnek a lényege a mozgás, az energia. Mégis le vannak terhelve a mai gyermekek. DR. FARKAS KÁROLY: Mert olyan dolgokat hitetnek el lényegesként, amik kevésbé azok. Eltolódnak a dolgok verbális irányba. A kémia-, fizika-előadókat fel kellett számolni, mivel a kísérlete­ket kiiktatták. Pedig a kísérlet a lényege mindennek. Három évtizeden át vezette az ÉVISZ-t. Mi a titka a jó vezető­nek? DR. FARKAS KÁROLY: A jó vezetés titka az embe­ri kapcsolatokban, azok minőségében keresendő. Amikor nem pusztán a sikert tudhatom magaménak, hanem a kudarcot is, ha a saját kudarcomat meg tudom osztani a kollégával, vagy ő a személyes problémáját megosztja velem. Mindig a kölcsönös megértés vezérelt. Éppen ezért a karbantartó pontosan olyan bizalommal fordult hozzám, mint egy kiváló tanár. A közvetlenség egy örökölt tulajdonság, ami ha megvan, nagyon jó, mert közel jutok az emberekhez annyira, hogy a bizalmukba fogadnak, és ezáltal sok információt megosztanak velem. Persze, arra nagyon kellett figyelni, hogy én magam milyen kondícióban vagyok. Rendelkezem-e elég információval, és az milyen minőségű. Tudom-e, hogy milyen más információra lenne szükségem, hogy mun­kámat a leghatékonyabban tudjam elvégezni. km-gb Kulcsfigura a Sakkpalotában Igenis volt gyerekkoruk a Polgár lányoknak, de rivalizálás köztük sosem. kisvárda. Polgár Judit, min­den idők legeredményesebb női sakkozója az elmúlt év­ben Kisvárdán népszerűsí­tette a sportágat, ugyanis a Somogyi Rezső Általános Iskola a Polgár Judit Sakkala­pítvány Sakkpalota-program- jának regionális referenciais­kolája lett. Mit érdemes tudni magáról a Sakkpalota-programról? POLGÁR JUDIT: A Sakkpalo- ta-program 2013 szeptembe­rétől a Nemzeti Alaptanterv része lett mint választható tantárgy. A program lénye­ge, hogy sakkal tanítunk meg sakkot tanítani, sakkal tanítjuk meg a gyerekeket globálisan, ha úgy tetszik, jobban gondolkodni. Elég komplikált játékról van szó, ezért nagyon jól alkalmazha­tó az oktatásban. Mikor és kinek a fejéből pattant ki az ötlet? POLGÁR JUDIT: Amikor a gyer­mekeim megszülettek, tud­tam, hogy előbb-utóbb őket is bevonjuk a sakkba. Amikor óvodába kezdtek járni, akkor Zsuzsa nővéremmel együtt írtam egy sakk-könyvet, a Sakkjátszótér címűt, ame­lyet abban az angol nyelvű magánóvodában használtak is. Onnan indult ki a folya­mat 2010-től kezdve, ami arra irányult, hogy minél jobban kibontsuk a sakknak a képességfejlesztő hatását, a figurákkal való játékot. Az átlagember számára a sakk sport, játék, de annak, akinek az életét több mint 30 éven át átszőtte a sakk, és 26 eszten­dőn át vezette a női világrang­listát, mit is jelent pontosan? polgár JUDIT: Az elején nekem is játék volt. Aztán egyre jobban átszőtte a sport, a versenyszellem, de közben a művészet és a tudomány része is lett, mert tudomá­nyosan nagyon sokat kellett elemezni és készülni. Ha kizárólag egy szóban kelle­ne megmondanom, hogy mi is nekem a sakk, akkor azt mondanám, hogy az életem. Ötéves koromban kezdtem el, harminchárom esztendő múlva vonultam vissza az éljátéktól, de biztos vagyok benne, hogy örökké része marad az életemnek. Már csak azért is, mert a szívügyemnek tekinthető Sakkpalota-program mel­lett minden esztendőben rendezünk sakkfesztivált, az idén már kilencedik alka­lommal, és ezen a sakk ezer arcát mutatjuk be a kézműveskedésen, a festészeten, a zenén és még sok mindenen keresztül. Annak idején sok kritikát ka­pott az édesapjuk, miszerint a módszereivel elveszi a gyerekei gyerekkorát. Szóval, volt a Pol­gár lányoknak gyerekkoruk? polgár judit: Persze, hogy volt. Nem mondhatni, hogy hagyományos, mert nem jártam iskolába, és hatéves koromtól kezdve utazgattam, ami abban az időben na­gyon speciális életformának számított. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a világ kultúrájában nőhettem fel, eljuthattam ötven-hat- van országba. A gyermeke­imet is annak szellemében szeretném nevelni, hogy a különböző kultúrák megis­merése fontos része legyen az életüknek. Az biztos, hogy mindez számomra nagyon sokat adott, más ember len­nék, ha nem ezt az életformát kaptam volna mintául. KM-BT Polgár Judit FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR A város takarékos díszpolgára FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Bede József hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy a rangos elismeréssel illették. NYÍREGYHÁZA. Szent István ünnepe óta a megyeszék­hely díszpolgárának vallhatja magát Bede József, a Sza­bolcs Takarékszövetkezet el­nök-igazgatója. A feleségéhez hasonlóan ezer szállal kötődik Jánkmajtishoz, ezért is tartja nagy szónak, hogy nem tős­gyökeres nyíregyháziként ér­demelte ki a kitüntető címet. Amikor először értesült arról, hogy díszpolgár lesz, mire gon­dolt, kereste-e az okokat? BEDE JÓZSEF: Úgy véltem, hogy mindenképpen a gazdasági élet szereplői közül akartak választani egyet. A Szabolcs Takarékszövetkezet által olyan gazdálkodó egységre voksoltak, amely figyelemre méltó fejlődést és nagyon magas társadalmi beágyazó­dást mutatott be az utóbbi időben. Mivel konkrét sze­mélyre vonatkozik a díj, az is sokat nyomhatott a latban, hogy a magamfajta ember­nek milyen a megítélése a városban. Én nagy sikernek értékelem a családomat, a gyerekeimet. Őket is büsz­keséggel töltötte el, amikor értesültek az elismerésemről. Mi vonzza a munkájában, mi az, amiből erőt merít nap nap után? BEDE JÓZSEF: Egész egyszerű­en szeretem a pénzügyi terü­letet, a szövetkezet komplex­ségét, nagyságát, és az ezzel járó mindennapos kihíváso­kat. A cégnél folyamatosan szükség van a kreativitásra és BedeJózsef a képzettségre. Ez egy nagy család, ami értelmi és érzelmi alapon működik. Miben rejlik a Szabolcs Taka­rékszövetkezet stabilitása? A banki világ korántsem szélcsen­des, olykor magasra csapnak a hullámok... bede József: A mienk a béke szigete, ahol sok elkötelezett ember lakik megvalósítható elképzelésekkel. Tudjuk, hogy a döntések minimum 80 százalékának jónak kell lennie a folyamatos fejlődéshez. A huszonöt év óriási idő. Gya­rapodott a dolgozói létszám, bővült az ügyfélkör, bővült a fiókhálózat. A cég sajátossága, hogy ugyanazt akarják a kivá­lóan képzett dolgozók, mint a vezetők. A tények önmagu­kért beszélnek. Minden apró sikernek együtt örültünk a munkatársainkkal, a család­tagjainkkal. Egyébként is szeretem látni, ahogy bővül a Szabolcs Takarékszövetkezet famíliája, erre alkalmasak a családi napok és a sportnapok. Említette a céges sportnapo­kat. Mennyire kötődik ehhez a mozgalmas területhez? bede JÓZSEF: A sport mindig közel állt hozzám. Fiatal­koromban falusi gyerek­ként fociztam a jánkmajtisi csapatban. Nyíregyházán a kispályás futball vonzott. Sportszakmai siker, hogy a PM Bevételi Főigazgatóságok versengésében anno országos bajnokok lettünk, Márton La­jos máig büszke ránk. Ahogy korosodtam, úgy kerültem ki a futballból. Azóta a tenisz és a kerékpár kerített a hatal­mába. Leköt a vadászat és a horgászat is. A legjobb dolog a természet közelében lenni. A vadászat nem az öldöklés­ről szól - a madárcsiripelés- ről, a harmatról, a napfelkelte szépségéről. km-ltl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom