Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-30 / 25. szám

2016. JANUÁR 30., SZOMBAT KELET J. M. Barroso fotó: afp Európa nem tud mindenkit befogadni Bukarest. Európa nem tudja befogadni az összes menekül­tet, ezért meg kell erősíteni az Európai Unió külső határa­it - jelentette ki Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke pénteken Temes­váron. Az uniós végrehajtó szerv elnöki tisztségét 2004 és 2014 között betöltő Barro­so azért volt a városban, mert díszdoktori címet vett át pén­teken a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen. MTI Orbán Viktor fotó:mti A népvándorlás közbiztonsági kérdés lett szófia. Új helyzet állt elő az Európai Unióban, a népván­dorlás, a migráció az első szá­mú közbiztonsági kérdéssé vált - mondta Orbán Viktor mi­niszterelnök pénteken Szófiá­ban, miután bolgár kollégájá­val egyeztetett. A kormányfő a Bojko Boriszov bolgár minisz­terelnökkel folytatott egyezte­tése után sajtónyilatkozatában kiemelte: eddig gazdasági és kulturális kérdésként kezelték a migrációs válságot. mti A vád képviselője szerint megállapítható a felelősség FOTÓ: MTI Az ügyészség tiszte­letben tartja a bíróság döntését, de a gyors ítélet reményében fellebbez. Veszprém. A vádat képvise­lő fellebviteli főügyészség ügyésze szerint üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányos­ságok miatt büntetőjogi fele­lősséggel tartoznak a vörös- iszapper vádlottjai. Hiányosságok Fejes Péter a Veszprémi Já­rási és Nyomozó Ügyészség épületében tartott pénteki sajtótájékoztatóján, a Veszp­rémi Törvényszék csütörtöki, mind a 15 vádlottat felmentő ítélete kapcsán azt hangsú­lyozta, hogy az ügyészség minden jogi eszközzel élni fog az elkövetők felelősségre vonása érdekében. Az ügyészség tiszteletben tartja a bíróság nem jogerős ítéletét, de, azt fellebbezéssel támadja - mondta. Az ügyész kifejtette: állás­pontjuk szerint üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányos­Az ítélethirdetés pillanatai ságok miatt a vádlottakat felelősség terheli, valamint felelősséggel tartoznak a ka­tasztrófa bekövetkezte utáni magatartásukért is, hiszen akkor nem értesítették hala­déktalanul a hatóságokat és az önkormányzatokat. Hozzá­tette, az elsődleges felelősség az üzemeltetőt terheli, és bár a katasztrófa által érintett 10­es számú kazetta esetében ki­vitelezési, üzemeltetési, ter­vezési hiányosságok is voltak, az ügyészség ezt személyre szabottan, kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani, ezért nem emelt vádat. Nem akadályozták meg Az ügyész azt hangsúlyozta, hogy a vádlottak felelőssé tehetők azért is, mert nem avatkoztak be a katasztró­fához vezető folyamatba és nem akadályozták meg annak bekövetkeztét. Beszélt arról is, az egész társadalom érde­ke, hogy az ügy minél hama­rabb jogerősen befejeződjön, hiszen Magyarország legna­gyobb ipari katasztrófája tör­tént 2010. október 4-én. A tárgyalás a Győri ítélőtáb­lán folytatódik. Fejes Péter jelezte, ha ott az elsőfokútól eltérő ítélet születik, akkor le­hetőség nyílik a harmadfokú eljárásra, ez esetben a Kúria mondana ítéletet. A Magyar Alumíniumter­melő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Deve- csert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyben 15 ember - a cég vezetői és több alkalmazott­ja - ellen emeltek vádat, va­lamint számos polgári per is indult. MTI „Nem túltolták, eltolták” Devizaárfolyam (2016.01. 29.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 312,42-0,81 USA dollár 286,54-0,62 Svájci frank 281,09-1,66 Angol font 411,13 +0,03 Román lej 68,99-0,03 Ukrán hrivnya 11,21-0,21 Horvát kuna 40,78-0,11 Lengyel zloty 70,36 +0,11 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Tóbiás József szerint Ba­log Zoltán miniszternek mennie kell. BUDAPEST. A kormány minden felvetést megvizsgál, amely a gyerekek érdekét és az ok­tatás színvonalának javítását szolgálja - írta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisz­tere az MTI-hez pénteken el­juttatott közleményében. A miniszter örömmel olvasta a miskolci és a zuglói tantestü­let levelét, amelyben szerinte a helyi pedagógusok pozitívan fogadták a minisztérium által kezdeményezett Köznevelé­si Kerekasztalt. A kerekasztal elindításával az a tárca célja, hogy őszinte és nyitott fóru­mot teremtsen a közneve­léssel kapcsolatos felvetések megtárgyalásának - mutatott rá a miniszter. Közben az MSZP elnök-frak­cióvezetője azt mondta: sze­rinte Balog Zoltán emberierő- forrás-miniszternek „mennie kell”, mert a Fidesz oktatási reformja megbukott, az egész­ségügy pedig összeomlott. Tó­biás József sajtótájékoztatón azt mondta, az oktatási refor­mot „nem túltolták, eltolták”, az oktatási rendszerben nem korrekcióra, hanem új alapok lefektetésére van szükség. Hozzátette: a Fidesz menekül a társadalom elől, álmegoldá­sokat kínál, a saját maga embe­reivel egyeztetne a problémák­ról és nem azokat kérdezi meg, akik tiltakoznak. Értékelése szerint a Fidesz oktatáspoliti­kájának középpontjában sem­mi más nem áll, mint a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megvédése. Az MSZP viszont a gyermeket nézi - hangoztatta. mti <§> A legbátrabb város ünnepén Résztvevők a megszálló cseh katonaság 1919-es kiűzésé­nek 97. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a balassagyarmati Civitas Fortissima téren január 29-én. Az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbát­rabb város címet adományozta a Nógrád megyei település­nek. FOTÓ: MTI, KOMKA PÉTER Röviden LMP, Az LMP a kormány ko­moly bűnének tartja, hogy az értékesített állami termőföl­dek 70 százaléka nem a kor­mány által megjelölt célcso­porthoz, hanem - állítja a párt - a kabinet tagjaihoz köthető emberekhez, nagybirtokosok­hoz vagy külföldiekhez került. FIDESZ. A Fidesz szerint két­színű az ellenzék, miközben politikusaik a kirakatban na­ponta támadják a Földet a gazdáknak programot, a hát­térben maguk is jól bevásárol­nak földekből. A nagyobbik kormánypárt pénteken közle­ményben reagált az LMP által megfogalmazottakra. pm. A Párbeszéd Magyaror­szágért a lakhatás támogatá­sával, az oktatás fejlesztésé­vel és béremeléssel tartaná itthon a fiatalokat. Barabás Richárd szerint a kormányzat által sugalltakkal szemben a fiatal családosok kétharma­da, háromnegyede „fuldoklik a számlatengerben”. DK. A Demokratikus Koalí­ció felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt, végeztesse el L. Simon László rendkívüli nemzetbiztonsági átvilágítá­sát, mert szerintük az állam­titkár eltitkolta több gazdasági érdekeltségét, ezért megvesz­tegethető és zsarolható. Vendégkommentár Dr. Hajnal Béla Háttérbe szorított nők Október végén a lapok megírták, hogy a világ csaknem minden részén a nők az év hátralévő részében már ingyen dolgoznak, mert - országtól függően -10-25 százalék közötti bérelmaradásban vannak a férfiakhoz képest (Ma­gyarországon a nők 20 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak). E hosszú ideje fennálló és régről itt felejtett állapot miatt is növekvő igény mutatkozik a társadalmi nemek információi iránt. Itt a nemek közötti olyan egyen­lőtlenségekről van szó, amelyek kapcsolatba hozhatók valamilyen megkülönböztetéssel, előítélettel, jogtalanság­gal, méltánytalansággal vagy a tolerancia hiányával. A nők társadalomban betöltött szerepére először 1975- ben hívták fel a figyelmet, amikor az ENSZ megrendezte első világkonferenciáját Mexikóvárosban. A Svéd Statiszti­kai Hivatal volt az első a Földön, amely 1983-ban a gender­statisztika művelésére külön csoportot hozott létre. Az ENSZ 2000-es millenniumi deklarációja a nemek közötti egyenlőtlenségek mérsék­lését és megszüntetését tűzte ki célul. A gazdasági fejlődés egyik nagy tartaléka a nemek közötti egyenlőség érvényesítése. A 2008-2012- es gazdasági válságban ez felerősödött. „A nők adják a világ emberi erőforrásának a felét, ezért fontos, hogy a válságból való kiláboláshoz kép­zettek, foglalkoztatottak és teljes egyenjogúságot élvező polgárok legyenek” - fogalmazott 2010-ben egy felszólaló a Világgazdasági Konferencián Davosban. Az oktatásban és az egészségügyben a legtöbb ország közel jutott a nemek közötti teljes egyenlőséghez, de csak félúton van a nők gazdaságban betöltött szerepében, és igen messze az azonos mértékű politikai részvételtől. Ez még Észak-Ame- rikára és Európára is igaz, egyetlen kivételt képeznek a fejlett demokráciát képviselő skandináv államok. „Ha meg akarjuk ismerni egy ország haladási irányát, csak azt kell megnézni, hogy a költségvetéséből mennyit költ a nőkre és a gyermekekre”- összegezte véleményét egy parlamenti képviselő a Dél-afrikai Köztársaságból. A nők foglalkoztatásának javulása - eltérően a korábbi tapasztalattól - növeli a gyermekáldást. A magas női foglal­koztatottsági arányt elérő skandináv országokban legmaga­sabb a termékenység, míg ott, ahol a nők részvételi aránya nyomott a munkaerőpiacon (pl. Spanyolországban, Olasz­országban) a születések gyakorisága is alacsony. A nemek közötti viszony a hatalmi egyensúly hiányával írható le. A gond az, hogy a nők formális jogegyenlősége nem eredmé­nyezte a nők esélyegyenlőségét. Hazánkban - lényegében x pártoktól függetlenül - a nők igen erősen alulreprezentáltak a parlamenti döntéshozatalban (arányuk többnyire tíz száza­lék alatt mozog). A Magyar Tudomány című folyóirat egyik tanulmánya szerint a közéletet tekintve a nemek közötti egyenlőtlenség mértéke 2014-ben a világon csak a 117. helyre volt elegendő. A kutatás-fejlesztésben és a felsőoktatásban a szakmai előmenetel magasabb fokain a nők aránya egyenle­tesen csökken. Míg az egyetemi végzettségűek körében több v a nő, a PhD-fokozatot megszerzők között már kevesebb, mint harmada, az akadémikusok között pedig mindössze hét százaléka. A gazdasági döntéshozatali pozíciókban is nagyon kevés a gyengébb nemhez tartozók aránya. 2013-ban az igazgatótanácsi tagok körében hét százalék volt, míg a tanácsok elnökei között egyetlen nő sem akadt. A nők hatalmának hiánya az érdekérvényesítő képes­ségüket csorbítja, korlátozza őket abban, hogy vezetővé váljanak. Ez azért van így, mert a férfiak monopolizálták a hatalomhoz való hozzáférést és az ellenőrzést, különösen a gazdaság és az állam területén. Ezzel a nemek közötti egyenlőtlenség nemcsak fennmarad, hanem újra is terme­lődik. Az „öregfiúk klubjában” a „hasonló a hasonlóhoz” elve szerint előbb választanak férfit, mint nőt. így a fontos pozíciókba bekerülés nem a kiváló teljesítmények eredmé­nye, hanem a férfiak kapcsolati hálójának belső szelekcióból alakul ki. Ez a kiválasztási mechanizmus számos esetben kontraszelekcióhoz vezet. Ez azt jelenti, hogy a nők csak kivételes esetben juthatnak képességeiknek megfelelő veze­tői szintekre. A női értékek így nem tudnak hasznosulni (pl. konszenzuskeresés konfrontáció helyett, az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem, a szociális szféra preferálá­sa más ágazatokkal szemben stb.). A női kvótákat sokszor még maguk a nők is ellenzik, pedig egy friss hazai közvéle­mény-kutatás szerint a lakosság több mint fele támogatna egy esetleges női kvótát. A kvóta item az érdemesek érdem­telenekkel való felváltásáról, hanem éppen az érdemesek közötti esélyegyenlőség megteremtéséről szólna. Egy • amerikai kutató szerint jövőnk záloga: „ha megvalósul a nők egyenjogúsága, túléljük a XXI. századot is”. Szerzőink a Debreceni Egyetem professzora, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja kelet@kelet.hu A nők csak kivételes esetben juthatnak képességeiknek megfelelő vezetői szintekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom