Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-25 / 20. szám
2016. JANUÁR 25., HÉTFŐ KEHT Üzenet Fibiné Deme Ágnes, nyíregyházi olvasónktól: Tűrhető lesz minden élet, lényeged, ha megmarad, előírsz minden veszteséget, amíg az vagy, aki vagy! GOETHE Kapitány, kapitány... FOTÓK: NYUGDÍJAS KLUB Nagy bulit csapott a kistelekiszőlői klub- Köszönjük szépen a meghívást, nagyon jól éreztük magunkat a Kistelekiszőlő Nyugdíjas Klub nívós farsangi bálján szombaton! A klub új vezetője, Kissné Zsuzsika és a tagtársai mindent megtettek, hogy a bálozók elégedetten távozzanak a Jalla étteremben rendezett jelmezes, élőzenés estéről, ahol Tódik Gabi húzta a talpaíávalót a fáradhatatlan vendégseregnek. BRÁZ KATALIN, ALVÉGESI KLUB Ötletes, vidámságot sugárzó jelmezekbe bújtak a klubtagok Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma- felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Emberek és arcok Mindannyian szereplők vagyunk az élet nagy színpadán. szorgalmatos. Szeretem nézni az embereket, olvasni az arcokból, a mozdulatokból, és találgatni, hogy melyik ember vajon mit hordoz magában. Mindannyian szereplők vagyunk az élet nagy színpadán, próbáljuk eljátszani a reánk osztott szerepeket. Sokszor meg sem kell szólalni ahhoz, hogy meglássuk, ki milyen ember lehet. Egy-egy apró gesztus, a mimikák és a mozdulatok nagyon beszédesek. Nekem ez jelenti a közösségi oldalt. Ez nem virtuális kapcsolat, hanem a valódi világ. Minden szépségével és nyomorával. Ahol visszanevethetek, és a szemébe nézhetek a másik embernek. Ahány ember, annyi féle Nézem sorban az éppen előttem elhaladókat. Először egy családot pillantok meg. Egy anya, karjában a gyermekével. Ölelő mozdulatában minden benne van: a féltés, az önzetlen szeretet. Olyan, mintha a szívét kívül hordaná. Kecses léptekkel közeledik egy csinos nő. Igazi babaszépség. Kifejezéstelen arccal, hiszen a plasztikázás és a smink elfedi, hogy ki is ő valójában. Nincsenek ráncai sem a mosolytól, sem a fájdalomtól. Ő a hiúság börtönébe van bezárva. „Eázom” tőle. Az apró gesztusok, mimikák, mozdulatok nagyon beszédesek. NAGYPÉTERNÉ Már látványnak is megható az az idős házaspár, akik lassan lépkednek. Vonszolják maguk után az életet, de mégis derűsek, fogják egymás kezét. Jól tudják, hogy együtt minden könnyebb. Elrohannak előttem az ugrándozó gyerekek, akiknek minden porcikájában buzog az élet. Zabolátlanok, mint a kiscsikók, amikor kiszaladnak a rétre. Vidámak, gondtalanok, mert a „mostban” élnek. Mellettem egy szerelmespár turbékol, akik egymás szemében látják a világot. Jubilált a határőr egyesület Olvasóink írják Minden segítség jól jönne Férjem 2012-ben lebénult, speciális otthonban van. Fogyatékossági járulékot kap, amit egyenesen az intézetbe küldenek. Én súlyos depresszióba estem, 2-3 havonta járok ellenőrzésre, 16 féle gyógyszert szedek. Jelenleg olyan rossz anyagi helyzetben vagyok, hogy a gyógyszereimet sem tudom kiváltani. Bármilyen segítséget elfogadok, akár tűzifát is, aki tud, kérem, segítsen. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Hasznosan töltöm a nyugdíjas éveim Olvastam a Fórum oldalon Czető Árpádné „Tartalmas nyugdíjas évek” című írását. Ez egy kicsit földobott, mivel én is ledolgoztam az életem javát, és most, 71 évesen nyugdíjasként telnek a napjaim, a férjemmel együtt. Kevés a nyugdíjunk, holott a 45 évet mind a ketten ledolgoztuk. Hogy ne gondolkodjam állandóan azon, miért ennyit érdemeltem a sorstól, elfoglaltságot kerestem magamnak. Előbb a keresztrejtvényfejtésbe temetkeztem, majd - egy véletlen folytán - a puzzle kirakást próbáltam ki. Nagyon megtetszett, gyönyörködtem a csodálatos képekben. Amikor összegyűlt 30-40 darab, nem fértem tőle, a lapon keresztül felajánlottam másoknak, ingyen. Sokan elvitték voína, de Bozsó István Nagyhalászból felajánlotta, hogy rendezzünk kiállítást belőlük. A megnyitó nagy élmény volt, örültem Magasztos, felemelő pillanatokat éltek át a Nyírbátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjas Egyesület tagjai és a meghívott vendégek a közösség jubileumi közgyűlésén. Tíz évvel ezelőtt 46 fővel alakult meg az egyesület azzal a céllal, hogy a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a „regeneráló” programok szervezéséhez segítséget nyújtson, továbbá ápolja a határőrhagyományokat, valamint aktuáneki. Továbbra is vásároltam puzzle-t, s azóta is szorgalmasan kirakózom. Mivel már nagyon drága egy ezer darabos, így elkezdtem kézimunkázni is, főleg keresztszemeseket. Azt is szeretem csinálni, de a puzzle a mindenem. Nagykál- lói lakos lévén felkerestem a helyi önkormányzatot, hogy rendeznének-e egy kiállítást. Szívesen fogadták az ötletem, lis tájékoztatást nyújtson a határőrizeti eseményekről. Az alapításban és szervező munkában kifejtett tevékenységéért maximális elismerés illeti Bücs Jánost, aki hat éven át az elnöki feladatokat is ellátta. Janovics János jelenlegi elnök visz- szatekintéséből egy gazdag, színes tevékenységpaletta és egy mozgalmas közösségi élet képe rajzolódott ki. Nyírbátor önkormányzata az ünnepi alkalomból csaa tárlat után sok biztatást és dicséretet kaptam a vendégkönyvbe a látogatóktól. Most is van sok kész darabom. Ha akad az olvasók között olyan, aki nem tudja kirakni a puzzle-t, én szívesen segítek. Ha van valakinek hímzőfonala, azt pedig szívesen fogadnám, mivel kis nyugdíjamból nem tudom megvásárolni. V. MÁRIA, NAGYKÁLLÓ pat-zászlót adományozott az egyesületnek. Farkas József dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány elismerően szólt arról a magas szintű szakmai tudásról és szilárd erkölcsi tartásról, amelyet az idősebb határőrök hagyományoztak az utódaikra. Valamennyi hozzászólóló emlékszalagot kötött az új csapatzászlóra, s ajándékokat nyújtottak át a legaktívabb tagoknak. VINCZE ISTVÁN Helyesbítés A Kelet-Magyarország 2016. január 16-ai számának 5. oldalán „Győzött a szólásszabadság ügye!" dmmel jelent meg tudósításunk az idei Kölcsey Ferenc szónokversenyről. A cikkben egy sajnálatos elírás történt, a versenyen 3. helyezést elért Kardos Norbert ugyanis nem a nyíregyházi Szent Miklós, hanem a Fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium és Kollégium tanulója. A hibáért elnézést kérünk. Utánajártunk Hamarosan lesz! nyírtelek. Nyírteleken élő olvasónk jelezte, hogy nincs fűtés a helyi vasútállomáson a váróteremben. - Nagyon sokan utaznak innen, csodálkozom, hogy eddig senki sem problémázott emiatt. Én alaposan megfáztam emiatt, hosszú napokig betegeskedtem. Mikorra hozzák rendbe végre a fűtést? - kérdezte. A MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága közölte: a nyírteleki állomás várótermében a fűtési rendszer meghibásodott. A hálózat javítása nem lenne gazdaságos, ezért a vasúttársaság modern, megbízható fűtőberendezést szerez be. A norvég elektromos fűtőpanelhez új kábelezést kell kiépíteni, ez várhatóan január végére fejeződik be. ezek vagyunk mi Megszűnt körülöttük minden létezni, csak ők ketten vannak. Emberhez méltón kell játszani Távolabb együttérző ölelést látok. Síró nő, feketében. Vállát a bánat súlya nyomja. A másik, aki próbál neki okosakat mondani, még több köny- nyet fakaszt. Hangos nevetéssel felém tart egy férficsapat. Barátok, talán munkatársak, akiknek sok közös dolguk van. Látszik, hogy szeretnek együtt lenni. Egyet akarnak: részt venni egymás életében, osztozni mindenben. Látok félresiklott életet, aki talán a saját, talán más hibájából koldulni kényszerül. Alázat, könyörgés és kiszolgáltatottság ül az arcán. Kiolvasom a tekintetéből, hogy számára talán nincs holnap. Az alkoholba menekül, mert akkor nem kell gondolkodnia. Hidegben és rongyokban nem túl szépek az álmok... Kerekesszékben közeledik felém egy mozgássérült, fiatal fiú. Ő ezt a „szerepet” kapta, mégis elégedettnek látom. Próbálja a legjobbat kihozni ebből a helyzetből. Elfogadás NagyPéterné fotó: magánarchIum van a szemében és béke. Megpillantok egy játékos apát a fiával. Igazi cinkostársak. Az apa még jobban élvezi az egészet, hirtelen újra gyermek. Öröm rájuk nézni. Néhány apró kocka az életből: hát ezek vagyunk mi. Mind mások és egyediek. Örülünk, szeretünk, szenvedünk és játszunk. Aztán, ha mindennek vége, legördül a függöny, csak reménykedünk, hogy emberhez méltóan játszottuk végig az „Élet” című darabot. NAGYPÉTERNÉ MARIKA Vendógsorok Angyal Sándor Inflációs szint Igazuk van azoknak, akik napjainkban nem esnek hasra az EU mutatói előtt, mert dicsekvésre valóban nincs sok okunk. A testület és az unió vezetőinek sokan az orruk alá is dörgölik a mulasztásokat a földrészünk átjáróházzá válásától, a migránsok nők elleni atrocitásain át, az öngyilkos merénylők szörnyű cselekedetéig. Ráadásul mindez temérdek pénzbe kerül az eddigi békés országok adófizetőinek, és ma még nem is sejtjük e folyamat végét. Nyilván az ilyen jelenségeknek is köze van ahhoz, amit maga az Eurostat közölt a minap: „az uniós inflációs ráta három hónapja állandóan emelkedik a szövetség országaiban”. Decemberben már 12 tagállamban regisztráltak kellemetlen inflációt. A legmagasabb, 1,4 százalékos inflációt Belgiumban mérték a statisztikusok, míg Máltán ez 1,2, Ausztriában 1,1 százalék volt. A maga 1 százalékával hazánk éppen csak „lemaradt a dobogóról. Ne tessék elhamarkodottan ítélkezni emiatt, mert egyrészt a 0,1 százalék éves szint, akár figyelmen kívül hagyható, másrészt Belgiumban és Ausztriában ennek ellenére van mit aprítani a tejbe, sokkal többet, mint nálunk. A hír kommentelői azért nem így vélekednek. Egyikük, nyilván álnéven, bizonyos Gabi Csider azt írja: „Egyértelmű, Magyarország jobban teljesít, a bőrünkön tapasztaljuk, ilyen a Kánaán.” Aztán egy nyugdíjas hölgy szerint „az egész egy nagy szemfényvesztés annak érdekében, hogy ne kelljen senkinek normális béremelést vagy nyugdíjat adni”, majd részletezi, hogy nemcsak a napi megélhetés költsége kúszik fölfelé a boltokban, de a kiszerelés is változik: az l kilogrammosnak hitt kenyér csak 80-85 deka, a liter tej csupán 9 deci. Magam amondó vagyok: becsüljük meg ezt a keveset is, amiért a sok nehézség közepette az országnak tényleg jobban kellett teljesíteni, amint azt állandóan halljuk, látjuk a tévékben. Hátha egy év múlva sem lesz rosszabb. Vagy ki tudja... sandor.angyal@kelet.hu Becsüljük meg ezt a keveset is, amiért a sok nehézség közepette az országnak tényleg jobban kellett teljesítenie...