Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-13 / 10. szám

2016. JANUÁR 13., SZERDA REDET Háttér Lövések a vadon csendjében A futó szerint felháborí­tó, a szakember szerint szabályos az őz elejtése. nyíregyháza. Mint már la­punkban beszámoltunk róla, a közelmúltban lövések dör­dültek el a nyíregyházi Sóstói erdőben. Az egyiket hallotta is Ferenczi József nyugdíjas ter­mészetbarát - aki szinte min­den nap kimegy futni a fák közé míg a másik lövésnek csak a következményeit látta. Célba találtak a nyomok szerint- A vadászok közelében tar­tózkodtam december 22-én, váratlanul ért lövés hangja. Az emberek elmélyedni, ki­kapcsolódni mennek a park­erdőbe, nem pedig hogy megriadjanak, megijedjenek a fegyver dörrenésétől - ma­gyarázta Ferenczi József. - A következő alkalom január 6-án volt. Készítettem az őzeknek egy kis etetőt. Mikor délelőtt ott futottam el, sem­mi különlegeset nem láttam, de délután már vémyomok jelezték, hogy a vadászok cél­ba találtak. Úgy gondolom, hogy a parkerdővel össze­egyeztethetetlen a vadászat.- A szétszóródott fákból készített etetőre nem kér­tem engedélyt, a jó Istentől van engedély. Egész évben gondozom az állatokat: télen etetem a madarakat és az őze­ket, nyáron vizet viszek. Még nyalósóról is gondoskodom. Nem akarok én ellentétet szí­tani senki között sem, csupán Ha minden biztonsági tényezőről meggyőző­dött, leadhat­ja a lövést. PLAVECZ JÁNOS megoldást akarok arra, hogy szűnjön meg a lövöldözés. A parkerdő a természet temp­loma, s egy templomban nem lövöldözünk - tette hozzá a lelkes természetbarát. Még jóindulatból sem lehet Az üggyel kapcsolatban megkerestük Plavecz János megyei fővadászt, aki érdek­lődésünkre a következőket mondta el:- A terület a Nyírerdő Zrt.-é, s a cégtől bérli a vadászati jogot immár több évtizede a Nyíregyházi Tangazdasági Va­dásztársaság. Érvényes bérle­Fülöp Gergely, a megyei rend­őr-főkapitányság szóvivője megkeresésünkre elmondta: a sajtóhírek nyomán indítot­tak eljárást. Megállapították, hogy a kérdéses terület, ahol az őzet január 6-án kilőtték, egy vadásztársaság vadászati területe, oda érvényes vadá­szati engedéllyel rendelkezik. ti szerződéssel rendelkezik, s ez biztosítja számára a min­denkori vadászatot. Bárhol is várjon vadra a vadász, alap­tétel a fegyverhasználat előtt: ha minden kétséget kizáróan megállapította, hogy vadról van szó, mások vagyonát és testi épségét nem veszélyez­teti, akkor leadhatja a lövést. Ez ellen az alaptétel ellen nem vétettek a vadászok. A vadásztársaságoknak terv írja elő, hogy mennyi állatot kell elejteniük, s ha ezt nem tel­jesítik, még meg is büntetik a szervezetet - mondta a szak­ember, majd így folytatta:- A szóban forgó erdőrész­ben fakitermelés is folyik, így oda egyébként illetéktelenek­nek tilos bemenni, erre tábla figyelmezteti az arra járókat - közölte Fülöp Gergely, aki hoz­zátette: magát a vadetetőt is szabálytalanul építették oda.- Az eljárás adatai szerint a vadászat szabályszerűen,- Fontos tudni azt is, hogy magánszemély még jóin­dulatból sem alakíthat ki az erdőkben új ösvényeket, futó- és kerékpárutakat, más területén nem alakíthat ki etetőt, sózót.- A Sóstói út kettévágja az erdőt, vannak balesetek is az őzek miatt. Ha nincs vadászat, túlszaporodnak az állatok, még több balesetre kell felké­szülni. Ki fizeti meg vajon a milliós nagyságú károkat? Az állampolgár? Az önkormány­zat? A vadásztársaság, amely nem is vadászhat? - tette hoz­zá Plavecz János. km körültekintően, a biztonsági szabályok betartása és meg­felelő dokumentáció mellett történt.- Egy idős, beteg őzsutát lőttek ki, ami kötelezettsége is a vadásztársaságnak. A fen­tiek fényében szabálysértés nem történt, így a rendőrség lezárta az eljárást. Kötelezettsége is a vadásztársaságnak Három métert is duzzadt a Tisza A tiszaberceli révnél is szemmel tartják a folyót fotó: sipeki Péter Tivadarnál volt a leglátványosabb a vízszintemelkedés az elmúlt 24 órában. nyíregyháza. - Vasárnapról hétfőre Kárpátalján átlagosan 36, az elmúlt 24 órában pedig 29 mm csapadék hullott, ezért jelentősen megemelkedett a Tisza vízszintje. Tivadarnál például egy nap alatt több mint 3 métert! Erdélyben 10 mm, hazai területen pedig 7 mm eső esett - tudtuk meg Lucza Zoltántól, a Felső-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság osztályvezetőjétől. - Kedd reggel a Tisza felső szakasza áradt: Rahónál 273 centin állt a víz, Husztnál pedig 237 cen­timéteren, ami már I. fokú készültséget jelent. A hazai szakaszon is árad a folyó, de a készültségi szintektől egye­lőre elmarad. A tetőzés Tisza- becsnél ma várható I. fokú készültségi szint közelében, a többi mérőponton pedig hol­nap - sorolta a szakember.- A Szamos is árad, de itt nem kell tartani magas vízállá­soktól, a Túron ellenben igen, mert kedden Túrterebesnél I. fokot meghaladó vízállásnál tetőzött a folyó, hazai terü­leten pedig még árad, s vár­hatóan ma és holnap tetőzik, ugyancsak I. fok közelében. A Kraszna Domahidánál kedd hajnalban 505 cm volt, ami meghaladja a II. fokú készült­ségi szintet is. Hazai területen Ágerdőmajornál ma várható a tetőzés I. fok fölött. Az előrejelzés szerint a kö­vetkező két napban a Tisza kárpátaljai vízgyűjtő területén 12 mm, az erdélyi és a hazai területen 5-6 mm további csa­padékra számíthatunk, km-gyl Megkérdeztük Ön engedélyezné a vadászatot a Sóstói erdőben? BARNASÁNDORNÉ: Ha legális, akkor miért ne? MATOLCSINÉ SIPOS ENIKŐ: Én nem enge­délyezném. HEGEDŰS CSABA: A Sóstói erdőben nincs helye fegyvernek. MÁRIÁS JÓZSEF: Engem nem zavar a vadászat. KARASZ JÁNOSNÉ: Nem, mert nagyon sokan járnak ott. ILOSVAI BIANKA: Magát a vadászatot is ellenzem. Barna Sándorné egyáltalán nem ellenzi a vadászatot a Sóstói erdőben. - A férjem egykoron nagy vadász volt, mindketten imádtuk a vad­húst. Ő hazahozta, én meg elkészítettem - emlékezett vissza a hölgy. Matolcsiné Sipos Enikő ellenben nem engedélyezné, hogy „puffog- tassanak” Sóstón, hiszen az erdőben rengetegen kocog­nak, sétálgatnak, gombász­nak. - Mi van akkor, ha mond­juk egy gombász véletlenül betéved a vadászterületre? - kérdezett vissza. Hegedűs Csaba is erre az álláspontra helyezkedett, szerinte sincs helye vadászoknak a Sóstói erdőben. - Az az erdő egy közösségi hely, ne a fegy­verek zajától legyen hangos a természet! - válaszolta a nyírszőlősi férfi. Máriás József Nyíregyházán él, de idejét sem tudja annak, mikor járt legutóbb a Sóstói erdőben, így őt egyáltalán nem zavarja, ha ott legális keretek közt bár­ki is vadászik. - Ha ez olyan helyen zajlik, ahol mások tes­ti épsége nincs veszélyben, akkor részemről nincs aka­dálya. Karasz Jánosné válasza egyértelmű: a Sóstói erdőben ne vadásszon senki, mert so­kan járnak arra. Ilosvai Bianka imádja az állatokat, szerinte vétek bármelyiket is kilőni, legyen szó akármelyik ma­gyar erdőről. km-tg Nézőpont Nyéki Zsolt Tűzvonal helyett erdei paradicsom A vadászat, a vadászok iránti legnagyobb tisztelet mellett sem igazán látom célját, értelmét annak, hogy Nyíregy­háza közvetlen határában ejtsen vadat bárki is. Egy olyan erdőben, amely annyira kedves a megyeszékhely lakóinak, a természet és sport szép számú rajongótáborának. Amíg a vad túlszaporodása nem teremt közvetlen veszélyhelyze­tet, szívesebben látom a túrázók, kocogok, sétálók birodal­mának Sóstó tölgyes erdejét. Amikor eldördül a fegyver, már nem lehet gondolkodni, mérlegelni. A lövés rideg tény lesz, ám az is a tény: a lelkes civilek is könnyen túllőhetnek a célon. Egy erdő valóban a természet szentélye, de ma már nem biztos, hogy a természet képes úgy megóv­ni, ápolni a maga szentélyét, ahogy tette azt évezredeken át. Azon egyszerű oknál fog­va, hogy az ember beleavat­kozott a munkájába, részben átvette a szerepét: gazdálko­dik az erdők fájával, a belőle készített eszközök elkísérik egész életünket a bölcsőtől a házakon át a koporsóig, vagy otthonok melegét adja a tűzifával. Nehezen, de elfo­gadtam egy vadász barátom érvelését, hogy gazdálkodni kell az erdőben élő állatokkal is, hiszen a populációk már Hallgatok a szakem­berekre, de a termé­szet, az erdő harmó­niáját önmagáért szerető laikusként más szemmel is látom a sóstói vadá­szatot. rég nem képesek önmagukat szabályozni az ember szabta keretek, feltételek közepette. Elismerem, hallgatok a szakemberekre, de a természet, az erdő harmóniáját önmagáért szerető laikusként más szem­mel is látom a sóstói vadászatot. Tudom, hogy egy vadász szigorú szabályok, előírások sorát mérlegeli, mielőtt meghúzza a ravaszt, s legfőképp arról bizonyosodik meg, hogy a lövedék cél tévesztve is földbe csapódik. Mégsem gondolom, hogy a megyeszék­hely közvetlen határában, amely évek, évtizedek alatt játszótérrel, tornapályával, kocogóösvényekkel fűzte össze magát az érintetlen erdőrészekkel, a vadgazdálkodásnak, a vadászatnak ott lenne a helye a terület tulajdonosa, kezelője, hasznosítója szempontjai között. Szerencsére olyan balesetekről sem kellett már jó ideje hírt adnunk, amelyeket autók elé ugró őzek okoztak, a közeli kórház vagy kertes házak szemetesedényeit sem borítgatják fel még vaddisznók. Lőni sem kellene hát... Ugyanakkor a legelkötelezettebb természetvédőnek is tiszteletben kell tartania, hogy egy erdőben saját szakállá­ra, jó szándéktól vezérelve sem tehet meg bármit. Etetőt sem építhet csak úgy, mert meglehet: éppen azzal rontja el a helyzetet, hogy közelebb csalogatja, oda szoktatja az állatokat, ahová nem kellene. A lelkes önkénteseket min­denütt szívesen látják, de előbb illik bekopogni, kérdezni, egyeztetni, aztán cselekedni. így lehet óvni a szívünknek kedves, s reményeink szerint fegyverropogástól mentes Sóstói erdőt is. zsolt.nyeki@kelet.hu Kelet kvíz A négy fatomyos, 26 és fél méter magas torony a második legmagasabb a Felső-Tisza vidékén. A csak fából készült torony 1691-ben épült. Hol? a) Nyírbátorban b) Tákoson c) Geszteréden d) Vámosatyán A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. ■ Emlékezni sem volt szabad A Trianon Társaság és a Rákóczi Szövetség városi szerve­zeteinek keddi megemlékezésén koszorút helyeztek el a II. világháborúban hadba indult katonák és a csatákban elesett honvédők emléktáblájánál a Hősök terén, fotó: pusztai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom