Kelet Magyarország, 2016. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-12 / 9. szám

2016. JANUÁR 12., KEDD 8 Fókuszban KELET «■HMHPHC Saul fia: az Oscar előszobája megvan Díjat nyert a Saul fia, A visszatérő lett a legjobb dráma, a Mentőexpedíció a legjobb vígjáték. Steve Jobs és Morricone A legjobb forgatókönyv a Steve Jobs-film LOS Angeles. A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű film­nek járó Golden Globe-díjat, Nemes Jeles László rendező munkája az első magyar alko­tás, amely elnyerte a Holly­woodban akkreditált külföldi újságírók szervezetének elis­merését. A legjobb dráma A visszatérő, a legjobb vígjáték a Mentőexpedíció lett. A Saul fia a Mustang című francia, az El Club című chi­lei, a Legújabb testamentum című belga-francia-luxem­Sylvester Stallone Jennifer Lawrence Matt Damon burgi és a Miekkailija című finn-német-észt filmmel volt versenyben. A helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben rende­zett gálán A visszatérő ren­dezőjét, Alejandro González Inárritut és a film főszerep­lőjét, Leonardo DiCapriót is jutalmazták. A drámai alko­tások mezőnyében a legjobb női főszereplő Brie Larson lett A szoba című filmben A vígjátékok között a leg­jobb férfi főszereplő díját a Mentőexpedíció hősének, Matt Damonnak ítélték oda, a színésznőknél pedig Jen­nifer Lawrence, a Joy című film főszereplője diadalmas­kodott. A mellékszereplők közül Kate Winslet és Sylvester Stallone kapott díjat, a brit színésznő már a harmadik Golden Globe-díját vehette át a Steve Jobs című filmben nyújtott alakításáért, a ve­terán amerikai színész vi­szont csak az elsőt. Stallone a Creed - Apollo fia című film Rocky Balboájaként ré­szesült az elismerésben, amelyre 1977-ben már jelölték az első Rocky- film forgatókönyvéért. A sztárt állva ünnepel­ték kollégái. Brie Larson szkriptje lett Aaron Sorkintól, a legjobb betétdalnak pedig a 007 Spectre - A Fantom visz- szatér címdalát, a Writing’s on the Wallt választották. A legjobb filmzene Ennio Morricone munkáját dicsé­ri, a világhírű, 87 éves olasz zeneszerző évtizedek után komponált újra westemfilm- hez, Quentin Tarantino Aljas nyolcas című alkotásához. Morricone távollétében a díjat a rendező vette át. Az animációs filmek között a Pi- xar stúdió műve, az Agyma­nók nyert. A televíziós alkotások me­zőnyében a legjobb drámai sorozat a Mr. Robot, a legjobb vígjátéksorozat a Mozart in the Jungle lett. A drámai sorozatoknál Jón Hamm, a Mad Men - Reklámőrültek sztárja kapta a legjobb férfi fősze­replőnek, Taraji P. Hen­son pedig a legjobb női főszereplőnek járó díjat az kategóriákat Gael García Ber­nal, a Mozart in the Jungle és Rachel Bloom, a Crazy Ex- Girlfriend főszereplője kapta. Leonardo DiCaprio Empire című sorozatért. A komédiáknál ugyanezeket a Lady Gaga gömbje A legjobb minisorozat vagy tévéfiím a Hilary Mantel Far­kasbőrben című könyvsike­rét feldolgozó Wolf Hall lett. Ugyanebben a műfajban a színészek között Oscar Isa- ac-et, a Mutassatok egy hőst főszereplőjét díjazták, a szí­nésznőknél pedig a világhírű énekesnő, Lady Gaga kapta a földgömböt mintázó szob­rocskát az Amerikai horror történet Hotel című évadá­ban nyújtott alakításáért. A televíziós műfajban a mellékszereplők között Christian Slater és Maura Ti­erney gazdagodott Golden Globe-díjjal, előbbi a Mr. Robot, utóbbi a The Affa­ir című sorozatban nyúj­tott alakításáért. A Cecil B. DeMille-élet- műdíjat Denzel Wa­shington vehette át. MTI Kate Winslet „Fontos a díj, a világ figyelmét jelenti” Egyedülálló magyar siker a Golden Globe-díj Nemes Jeles László: „A holokauszt hosszú ideig absztrakció volt, szá­momra azonban inkább egy emberi arc.” LOS ANGELES. - Fontos a Gol­den Globe-díj, mert a világ figyelmét jelenti - mondta az MTI-nek Nemes Jeles László Los Angelesből, miután az általa rendezett Saul fia című holokausztdráma - első ma­gyar alkotásként - hétfőre virradóra elnyerte a Holly­woodban akkreditált külföl­di tudósítók szövetségének elismerését a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Emlékeztetni- A holokauszt megmutat­ta, hogy meddig tud fajulni egy civilizált társadalomban a gonoszság, hogy az ember miként tud szörnyeteggé vál­ni - fogalmazott, hozzátéve, úgy látja, ez a veszély minden korban fennáll. - A jövőben is bekövetkezhet, ha nem figye­lünk oda. Elfelejtettük az ar­cot, az egyes embert, amikor a holokausztot ábrázoljuk. Arra akartam emlékeztetni a nézőket, hogy ez bárkivel megtörténhet, bárki kerülhet ilyen helyzetbe.- Nagyon-nagyon vártuk ezt a pillanatot, meg vagyunk hatva, nehéz szavakba önte­ni. Hosszú hónapok várako­zása, sok-sok díj után egyszer csak valóra vált - mondta a Golden Globe-díjról Sipos Gá­bor, az alkotás egyik produ­cere. - Úgy gondoljuk, hogy a díjjal a magyar filmművészet ismét a világ figyelmének kö­zéppontjába került. Nagyon boldogok vagyunk - tette hozzá. A Laokoon Filmgroup gyár­tásában készült alkotás ve­zető producere Sipos Gábor és Rajna Gábor, főszereplője Röhrig Géza. A film eddigi sikerei A Saul fiát az elmúlt időszak­ban számos tekintélyes ame­rikai filmes szervezett díjazta. A nagy presztízsű National Board of Review of Motion Pi­ctures (NBR), a Los Angeles-i, a New York-i, a bostoni és a washingtoni filmkritikusok is az év legjobb külföldi film­jének szavazták meg Nemes Jeles László első mozifilmjét azután, hogy a cannes-i film- fesztiválon a zsűri nagydíja mellett három másikat is el­nyert. A magyar film esélyes arra, hogy jelöljék Hollywood leg­rangosabb elismerésére, az Oscar-díjra. Az amerikai film- akadémia csütörtökön ismer­teti a jelölteket. MTI Budapest. Szabó István Os- car-díjas rendező szerint az egész magyar filmszakma megítélésére kedvező hatás­sal lesz, hogy Nemes Jeles László Saul fia című filmje Golden Globe-díjat kapott. Hozzátette: tapasztalatai sze­rint az utóbbi időben csök­kent a magyar filmek iránti érdeklődés, és ami még na­gyobb baj, hogy Magyarorszá­gon is ez a helyzet. - Remé­lem, a Saul fia sikere hatására a nézők visszaszoknak a mo­zikba, amikor magyar filme­ket vetítenek. Egyedülálló a világon A Saul fia mindenkire más­képp hat, furcsa, dermesztő elveszettség érzését kelti, szinte tudatállapot-módosu­lást idéz elő, de nem azzal, amiről beszél, hanem azzal, ahogy beszél - mondta Réz András filmesztéta Nemes Jeles László filmjének Gol­den Globe-díjáról beszélve. „Egyedülálló a világon, ahogy a film beszél, nem lehet el­menni mellette, elsodor, megdermeszt” - fogalmazott. Orbán Viktor miniszter- elnök hétfőn a Facebook- oldalán gratulált a Saul fia alkotóinak és szereplőinek: „Wow! Egyedülálló magyar siker. Őszintén gratulálok Nemes Jeles Lászlónak, vala­mint a Saul fia összes alkotó­jának és szereplőjének” - ol­vasható a bejegyzésben. Örökre megmarad a pillanat Andy Vájná filmszakmai kor­mánybiztos közleményben gratulált a rendezőnek és csa­patának. „Különleges megtisztel­tetés, hogy a Saul fia az első magyar film, amelyik meg­nyerte a nagy presztízsű Gol­den Globe-ot. Örülünk, hogy a sikerhez a Filmalap anyagi és szakmai támogatása is hoz­zájárulhatott” - fogalmazott. „Tudom, milyen az a pillanat, amikor bemondják a filmedet és kimész a színpadra, ez a pillanat örökre megmarad” - idézte fel Andy Vájná azt az élményét, amikor 1997-ben átvette a legjobb filmért járó Golden Globe-díjat az Evita producereként. mti Nemes Jeles László (jobbra) és Röhrig Géza fotók: afp Visszatekintő „A miénk egy archaikus történet, van példaér­téke a társadalom, a közösségek számára. Mint egy mese, ami emberi, erkölcsi kérdéseket is képes feltenni” - mondta Nemes Jeles László lapcsoportunknak. A Saul fia rendezőjével Buj­dos Attila készített interjút, ebből tallóztunk. Az ön nyilatkozataiból úgy rekonstruálható a film születésének története, hogy előbb a kerete volt meg, majd ahogy mondja, ekkor „képzeltünk bele egy történetet”. Hogyan talál a képzelet egy ilyen történetet? Nemes Jeles László: Több éve foglalkoztatott már egy lágerben játszódó film gondolata. Amikor rátaláltam az „auschwitzi tekercsekre”, amelyben a Sonderkommando - krematóriumi rabok csoportja - tagjai írták le a mindennap­jaikat, az is világos lett, hogy sonderkomman- dós közegben szeretném ezt megvalósítani. Mert ez a poklok pokla. Igazából ez definiálja Auschwitzot. A történet egy éjszaka, vezetés közben született: a krematóriumi munkás, aki­nek az a dolga, hogy a meggyilkolt embereket égesse el, talál egy holttestet, azt gondolja, hogy a fia, és megpróbálja eltemetni. Az ön filmje segíthet-e abban, hogy a közös­ség múlthoz fűződő viszonya megváltozzék? Nemes Jeles László: Nem tudom, hogyan dolgozza fel a társadalom, amikor a magyar vidékről eltűnik százezer gyerek, akiket megöl­tek. Ez a szám nem lehet nagyon messze attól, ahány gyerek most például Budapesten él. Azt mondta, hogy a saját generációjának akar mesélni arról, ami a poklok poklában történt. De a film nem korosztályi alkotás. Nemes Jeles László: Nem az. Az összes generá­cióhoz szól, de mégis talán azokhoz az emberek­hez, akik nincsenek a tudatában annak, hogy ez mi is volt. Az eddigi filmes megközelítések sokat tettek azért, hogy ne is legyenek a tudatában. A film megmutatja, hogyan történt ez egy emberrel - van milyen megközelítésből, és van miért beszélni a korról is. Nemes Jeles László: Azt gondolom, hogy igen. A mi vállalkozásunk kicsi, de ambiciózus. Nem a társadalmi vagy politikai oldalát mu­tatjuk, hanem egyetlen emberről beszélünk. Nem máshoz szólunk, mint a nézőhöz. Ha jól csináltuk, ez az egyszerű történet beviszi őt a filmbe, a bőre alatt érzi, hogy mi történt. Ha ez így van, akkor elkezd gondolkozni. Ezt reméljük. Mert ezek az emberek nem csak „deportá- lódtak", nem csak „elvitték őket". A pokolról beszélünk: hogy hová küldtük őket. Hogy egy ilyen traumát feldolgozzunk, az első lépés, hogy az emberek kezdjenek el egymással beszélni róla. A legtöbb mese úgy kezdődik: „egyszer volt, hol nem volt”. Az ön filmjének az elején a Sonderkommandóról jelen időben magyarázzák el, hogy mi volt ez. Miért? Nemes Jeles László: Jól látta. Abszolút fontos, hogy olyan történést akartunk megje-' leníteni, aminek jelen idejű értéke van: ahová visszük a nézőt, ez akkor történik. Ez: itt és most van. Amikor látja. Ha volt róla előzetes tudása, felejtse el...

Next

/
Oldalképek
Tartalom