Kelet Magyarország, 2015. december (72. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-04 / 284. szám
2015. DECEMBER 4., PÉNTEK KELET Háttér 3 Tarjányi István 17 éves korában, egy gerincműtétet követően kényszerült kerekesz- székbe.- Akkor hirtelen nem is tudtam feldolgozni a történteket, egyik napról a másikra átalakult az életem. Idő kellett, hogy megbékéljek a helyzettel, de a barátaim és a családom sokat segítettek.- Amikor 2002-ben elkezdtem a Nyíregyházi Főiskola informatika szakát, még volt olyan tanterem az intézményben, amit nem tudtam megközelíteni kerekesszékkel, ezért órára sem tudtam járni. Nem sokkal később azonban gőzerővel megindult az akadálymentesítés, és úgy tudom, ma már nincs ilyen problémájuk a fogyatékkal élő hallgatóknak. István három éve látogatja Nyíregyházán az akadály- mentes vívótermet, kerekesszékes vívóként szép sikereket tudhat a magáénak. Emellett persze a szakmáját sem hanyagolja el, rendszer- gazdaként dolgozik a mozgáskorlátozottak megyei egyesületénél.- Valamiféleképpen biztosan kihat a magánéletemre, hogy kerekesszékes vagyok, de együtt kell élnem vele. Próbálom minél inkább tágítani a lehetőségeim körét, nyitott vagyok, sok mindent kipróbálok. Ha valami nem jön be, legfeljebb abbahagyom. Igyekszem úgy élni, mint bármelyik ép ember. Tele van a lelkűk szeretettel- A kislétai Ápoló-Gondozó Otthon 220 férőhelyes és jelenleg 211 lakója van, ötven- hatan 18 év alattiak - mondta el lapunknak az intézmény vezetője, Jakabné Harcsa Erzsébet.- Aki még soha nem találkozott fogyatékos emberrel, nem is tudja, mitől fosztja meg magát. A társadalom nagy része nem tudja helyén kezelni ezt a problémát, holott a fogyatékos ember nem csak szeretetet igényel, de legalább annyit képes adni, mint amennyit kap. Sokan beszélni se tudnak, de a tekintetük még az egészségesekénél is többet kifejez. Csakis testközelből lehet megtapasztalni, mennyire tudnak ragaszkodni, és mennyi szeretet van a lelkűkben.- El sem lehet képzelni, mekkora hátrány, amikor van egy test, amelyben élet és lélek van, de képtelen pontosan kifejezni magát. Ezek a gyerekek azt sem tudják elmondani, mijük fáj, ami nagyban nehezíti a munkánkat. Ebből adódóan nem tudnak vigyázni a környezetükre sem. Nem szándékosan rombolnak, de a kínlódásaikkal gyakran kárt okoznak. A gyerekek mindennapjait ünnepekkel, rendezvényekkel, sok-sok együttléttel próbáljuk könnyebbé tenni, azoknak pedig, akik ágyban fekvők, a szobájukba visszük a programokat. Tárt kapukkal várják őket- Az ő családjuk általában maga az intézet. Negyvennél kevesebben vannak, akiket látogatnak a szüleik, és ebbe már azokat is beleszámoltam, akikhez csak 3-4 évente jönnek. Mi természetesen senkit nem kárhoztatunk, hiszen megértjük, hogy fájó sebeket tép fel minden egyes találkozás. Ezzel együtt a mi ajtónk minden hónap első vasárnapján nyitva áll a látogatón előtt- jegyezte meg Jakabné Harcsa Erzsébet. km-csa, mj ■ Egy kicsit türelmesebbnek kell lenni ezekkel a gyerekekkel. DR. SZABÓ BÉLÁNÉ Az ENSZ huszonhárom évvel ezelőtt, 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékkal élő emberek világnapjává. Az ÉFOÉSZ megyei egyesülete számtalan közösségi programot szervez a fogyatékkal élő gyermekek számára FOTÓ: RACSKÓ TIBOR NYÍREGYHÁZA, KISLÉTA. Az ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete az értelmi fogyatékos embereket, szüleiket, hozzátartozóikat, valamint segítőiket fogja ösz- sze. Az értelmi fogyatékosok nagy csoportján belül azokkal foglalkozik, akik kisgyermek koruktól az élet legtöbb területén segítségre szorulnak.- Az egyesületnek közel 1400 tagja van, de csak egy részük látogatja az öt megyei intézmény valamelyikét mindennap - főként tanulóként. Vannak olyan gyerekek is, akik óvoda, iskola után járnak be, hogy segítséget kaphassanak olyan problémák megoldásában, amiket a közoktatás keretein belül már nem tudnak számukra biztosítani- engedett bepillantást a hétköznapokba dr. Szabó Béláné egyesületi elnök. Sok-sok türelem- Ma már a szülők nem dug- dossák a fogyatékkal élő gyermekeket: részt vesznek a közoktatásban, együtt tanulnak egészséges társaikkal. Azt tapasztaljuk, hogy tágabb környezetük is egyre elfoga- dóbb, annak ellenére, hogy a szülők gyakran azt érzik, nem kapnak segítséget. Pedig ez nincs így, az állam rengeteg pénzt fordít a fogyatékosok ellátására azáltal, hogy otthon lehet az anya vagy apa a beteg gyermekkel, de ha nem akar, beadhatja nappali ellátásba is. Léteznek támogató szolgálatok, amik hozzák-viszik a kicsiket, vagy ott a fecskeszolgálat, ha a szülő nem ér rá vagy szeretne kikapcsolódni, akkor vigyáznak a gyermekére.-A megyeszékhely minden iskolája nyitott arra, hogy felvegyen sérült diákot. Persze vannak gondok: magatartás- problémákhoz vezethet, ha nem tudnak együtt haladni. Talán egy kicsit elnézőbbnek, türelmesebbnek kell lenni az ilyen gyerekekkel, ugyanakkor joggal merül fel a társaikban a kérdés, hogy miért pont velük foglalkoznak többet. Lehet, hogy a teljesítményükkel nincs baj, hiszen akkor fel sem vették volna őket, de például egy autista gyerek viselkedése eltér a többiekétől. Úgy gondolom azonban, hogy szeretettel sok mindent meg lehet oldani - jegyezte meg dr. Szabó Béláné. „Együtt kell élnem a kerekesszékkel...” Azt sem tudják elmondani, mijük fáj gkérdeztük: Ön elfogadja a fogyatékkal élőket? BAGLÉ JÁNOS: A közlekedésben sincs túlzottan könnyű dolguk. ECSER SÁNDOR: Magam is együtt érzek a fogyatékkal élőkkel. BÓTA GYULA: Egy csökkent munkaképességű munkát se nagyon talál. PÉCSI ZSOLT: Néha majd fellöknek az utcán az emberek. BRUDNYÁK BRIGITTA: Néhány tekintetben néha sajnálatot látok. CSERNÁK ANITA: Sok ember elfordítja a fejét, ha látja őket. Baglé János szerint kevés az intézmény, a közlekedésben se mindig könnyítik meg a dolgukat, s több pénzt is fordíthatnának rájuk. Ecser Sándornak nincs igazán rálátása a helyzetre, de együtt érez a fogyatékkal élőkkel. Bóta Gyula úgy látja, mostanában jobban odafigyelnek a sérült emberekre. - Persze sokszor még ez is kevés, mivel a csökkent munkaképességűek munkát sem nagyon tudnak vállalni - jelentette ki. Pécsi Zsolt a saját bőrén is tapasztalja a mellőzést. - Kerülnek bennünket, a jó szó is kevés, s az utcán jobban is vigyázhatnának, hogy ne lökjenek föl - sorolta. Brudnyák Brigitta az akadály- mentes közlekedésben tartja magát néhol korlátozottnak - Bár alapvetően segítőkészek az emberek, sokaknak még mindig van némi sajnálkozás a tekintetében - panaszolta. Csernák Anita sokszor lát fogyatékkal élőket, mert a nagymamája szomszédságában is van egy gondozó intézmény. Sok ember elfordítja a fejét, mert nem tud mit kezdeni a helyzettel - véli. km-mj Kelet kvíz Itt született Lehel Ferenc festő, filozófus, művészettörténész, a) Balkány b) Papos c) Nagykálló d) Botpalád A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. A csatornázás után új úttal, kát autóval gazdagabban A beruházást követően után fontos volt, hogy megújuljon a közút is. nyíribrony. Három a magyar igazság. Ez csütörtök este Nyíribronyban is beigazolódott, ugyanis hármas átadási ünnepséget rendezett a község önkormányzata. Nem a helyszínen, hanem a művelődési házban adták át jelképesen a szennyvízcsatorna-beruházást, a felújított 41102 számú utat, valamint azt a két mikrobuszt, amit a helyi református egyház és a Nyíribronyi Ifjúsági Egyesület nyert el pályázaton. Szorgalom, akarat, kitartás Az ünnepség résztvevőit Vitális Ferencné polgármester köszöntötte, majd bemutatta a vendégeknek a települést. Mint elmondta, a ’90-es évek elejéig zsáktelepülés volt a község, aztán a közösség ereje, a helybeliek szorgalma, akarata és kitartása elindította fejlődés útján Nyíribronyt. Szólt arról is, hogy a szennyvízberuházással egy régi álom A beruházás w w megérte a kivitelezés kellemetlenségeit. VITÁLIS FERENCNÉ tea § A református egyház kisbusza vígan robog a felújított műúton FOTÓ: RACSKÓ TIBOR vált valóra. Korábban többször is pályáztak Ramocsaházával közösen a csatornahálózat kiépítésére, de nem sikerült a támogatást elnyerni. Végül összefogott a térség nyolc települése, s megvalósulhatott a környezetvédelem szempontjából fontos beruházás.- Köszönöm a lakosság türelmét, úgy gondolom, ez a beruházás megérte a munkálatokkal járó kellemetlenségeket - fogalmazott a község vezetője. - A munkálatok befejezése után fontos volt az is, hogy megújuljon a települést átszelő közút. Ennek érdekében megkerestük dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, aki megígérte segítségét, s be is tartotta a szavát. Az avatási ünnepség díszvendége a fejlesztési miniszter volt, aki Albert Einstein gondolatával kezdte beszédét: - „Van egy hajtóerő, ami erősebb, mint a gőz, az elektromosság és az atomenergia: ez az akarat.” Ez jellemző Nyíribrony vezetőjére, hiszen kemény akarattal eléri céljait a közösség érdekében. Kívánom a település lakóinak, érezzék azt a csodát, amiben élnek. S nekik is hadd mondjak egy Saint-Exupery idézetet: „Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz.” A csoda az, hogy van kit szeretnünk, van kit megölelnünk - mondta dr. Seszták Miklós. Az ünnepség zárásaként Szalkó Károly református lelkipásztor mondta el gondolatait, majd megáldotta az átadott beruházásokat és a két gépkocsit. KM-MML Nézőpont Dankó Mihály Felemel az elfogadás Beteg, sérült, nyomorék, rokkant, béna! Igen, a másságot nem egyszerű elfogadni. Pedig a fogyatékosság nem betegség, csak egy állapot, mert bárki, bármikor elvesztheti egészségét. Nem könnyű erről beszélni, hisz volt, amikor az ún. „igazságos világba vetett hit” miatt a többség bűnösebbnek vélte sérült embertársait, mint az épeket: mert különben miért kellene nekik szenvedni? Később a fogyatékosokra sokan úgy gondoltak, mint sajnálatra és irgalmas támogatásra szoruló szerencsétlenekre. Intézetbe, elzárt közösségekbe kényszerítették a súlyosabb eseteket, döntéshozatalra képtelennek titulálva őket. A XX. század második felében lehetett valamiféle változást tapasztalni, amikor belátták az „épek”, hogy a hátrányos helyzetűek is értéket képviselnek. Elkezdődött a kirekesztő szemlélet felszámolása. Ma már a társadalom elismeri, hogy a fogyatékkal élő emberek egyenlőek mindenkivel, ugyanazok a jogok és kötelességek vonatkozzanak rájuk, mint a többiekre. Persze, azért nem ilyen egyszerű ez a dolog. Az akaratnak sokszor vannak akadályai: pénz, empátia, az előrelátás hiánya, és még sorolhatnám. Sok víznek le kell még folyni a Dunán, hogy a megfogalmazott „szent cél” mindenhol megvalósuljon. Ezért is fontosak azok az intézmények, közösségek, melyek értük, velük együtt dolgoznak, és nem kihasználják őket! S ha kell, minden eszközt bevetnek, hogy a másság bélyegét levetkőzve, a szánalom helyett az egyenlőséget, a teljes szemléletváltást minden téren valóban kiharcolják. mihaly.danko@kelet.hu Ugyanannyit érnek, mint az ép társaik NYfREGYHÁZA. Több iskola tanulói érkeztek a Bencs Villába csütörtök este, hogy a fogyatékkal élők világnapja alkalmából megmutassák: nem érnek kevesebbet, csupán mások, mint a többiek. Elsőként a vendégek a Hópihék táncát élvezhették a Bárczi Gusztáv iskola tanulói előadásában, majd zenés kísérettel hallhatták a Zene-Bona Műhely dalosait és a Tomsits Rudolf iskola zongoristáját is. km-ps Énekeltek, táncoltak a gyerekek FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR
