Kelet Magyarország, 2015. december (72. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-24 / 301. szám
2015. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Majáliskocsik a Beloiannisz téri állomáson, háttérben a megyeháza fotók: a szerző, illetve csordás tibor és a szerző archívumából Kisvonat a MÁV-fűtőház mellett Villamos indul a megyeháza irányába 1967-ben... ...és 2003-ban, ám ezúttal nem szállít utasokat - kiállítani viszik Konkurenciaharc Kótaj főutcáján A Nyírvidéki Kisvasút száztíz éves története Vasúttörténeti visszatekintés az átadás száztizedik, a megszüntetés hatodik évfordulóján. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett. Alig öt évvel később felmerült az igény a Rétköz gazdaságának bekapcsolására az ország vérkeringésébe, és a gyorsan fejlődő megyeszékhelyen is szükség volt tömegközlekedésre; a megoldást mindkettőre a vasútépítés jelentette. A megvalósítás eleinte lassan haladt, Szesztay László tervei csak 1888-ban készültek el. Újabb öt év múlva a vármegye főispánja, Feilitzsch Bert- hold felkarolta a tervet - végre sínre került az ügy. 1905 áprilisában Propper Samu vállalkozót bízták meg az építkezéssel, ami nyár elején kezdődött, és ma már elképzelhetetlen sebességgel folyt. Szeptembertől vonatokkal szállították a kivitelezéshez szükséges anyagokat (az ehhez használt mozdonyt a Közlekedési Múzeum őrzi), december 2l-én átadták a forgalomnak a Nyír- egyháza-Dombrád szakaszt, az első személyvonatok pedig 1906 tavaszán indultak. A cég a Nyíregyházavidéki Kisvasutak Részvénytársaság (NyvKV) nevet kapta. Hullámvölgyek A kisvasút legnagyobb előnye, hogy a költségei sokkal alacsonyabbak a hagyományos vasúténál; ennek ellenére az NyvKV modern üzem volt, a kezdetektől benzinüzemű motorkocsik közlekedtek - a gőzmozdonyok fénykorában. A belterületi és a hagyományos vasutak összekapcsolása sokkal kevesebb átszállásra kényszeríti az utasokat, ezért a 21. században is kedvelt módszer. A vonat hamar népszerű lett, hiszen az egyetlen utazási és szállítási lehetőséget jelentette az érintett települések (Kótaj, Búj, Ibrány, Nagyhalász, Dombrád) számára. Számos terv született a továbbfejlesztésre - például Gyulaházára, Hajdúnánásra vezető vonalak melyek közül kettő valósult meg. 1910-ben a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára vette át az NyvKV irányítását, a cég vállalta a balsai szárnyvonal megépítését és a nyíregyházi szakasz átalakítását villamos üzemre. A Buj-Paszab-Tisza- bercel-Gávavencsellő-Balsa szakasz 1911 nyarán készült el, az első nyíregyházi villamosok is ekkor indultak. Az I. világháborút követően a cég nehéz anyagi helyzetbe került, ennek ellenére jutott pénz fejlesztésre: 1930-ban átadták a Balsa-Kenézlő közötti Tisza-hidat, kapcsolatot teremtve a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal. Rövidesen megindult a gyorsvonati közlekedés Nyíregyháza és Sárospatak között. Háború, államosítás AII. világháború hatalmas károkat okozott a kisvasúinak. A Vörös Hadsereg közeledése miatt 1944 októberében elrendelték Nyíregyháza kiürítését. A vasút értékesebb járműveit Németországba menekítették, ám így sem kerülhették el a légitámadást. A felrobbantott állomások, hidak miatt megszűnt a közlekedés. Egy évvel később fejeződött be a helyreállítás - a balsai híd kivételével, amelynek romjai a mai napig emlékeztetnek a háborús eseményekre. A kisvasutat 1948-ban államosították, ekkor a MÁV vette át az üzemeltetését. Az állami vasúttársaság az 1950- es évek közepétől pálya- és járműfejlesztésbe kezdett, amely sajnos az utolsónak bizonyult. Ebben az időszakban ugrásszerűen megnőtt a villamos utasforgalma - ami Nyíregyháza iparosításának következménye volt -, ám a kisvasút a fejlődés gátjává vált. A belvárosban közlekedő személy- és tehervonatok akadályozták a növekvő közúti forgalmat, ráadásul a ritkán járó, fűtetlen, fapados villamosok nem feleltek meg a kor elvárásainak. A villamospótló busz (ma 8-asként ismert) 1969 júniusától jár, a vonatok számára pedig új, a várost elkerülő szakasz épült. Hosszú haláltusa Az elmaradt fejlesztések és a közúti közlekedés térnyerése miatt elkezdődött a kisvasút eleinte lassú, az utolsó években szélsebes hanyatlása. 2005-ben nagyszabású rendezvénnyel ünnepelték a kisvasút századik születésnapját, de akkor már sejteni lehetett, hogy közel a vég; a Nyíregyhá- za-Dombrád út megtételéhez ekkor ugyanannyi idő kellett, mint 1905-ben. 1995-ben megszűnt a teherforgalom, 2009 decemberében pedig a személyszállítás is. A bezárás óta eltelt hat évben lassan fogyatkozott járműállomány: először a teherkocsik tűntek el, majd a két nyitott személykocsi költözött a bala- tonfenyvesi kisvasúira. A MÁV sajtóosztályának tájékoztatása szerint állagmegóvási munkákat végeznek két mozdonyon és néhány kocsin - „ehhez” Felcsútra szállították őket. A vonatközlekedés ugyanakkor nem szűnt meg teljesen: időről időre feltűnik a kisvasút Dongó nevű, kicsi, sárga mozdonya (az alsó képen), amelyet eredetileg a villamos- pótló járatokhoz vásároltak. Manapság pályafenntartó vonatokkal közlekedik, ennek is köszönhető, hogy a két vonal továbbra is járható. Járművek is maradtak - vagyis a 110 éves kisvasút története még nem zárult le. HOVÁNYI PÉTER Villamos a Kossuth téren
