Kelet Magyarország, 2015. december (72. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-15 / 293. szám
2015. DECEMBER 15., KEDD KELET Ferenc pápa és Veres András püspök a családszinóduson a Vatikánban, középen Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Interjú: Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével A család alapvető értékünk A beszélgető- partner Marik Sándor A szinódus megerősítette, hogy a házasság egy férfi és egy nő életre szóló, felbonthatatlan szeretetszövetsége. Budapest. Új elnököt választott szeptemberben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Veres András, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke személyében. A főpapot erős szálak kötik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez is: Pócspetriben született, Nyíregyházán szentelték pappá. Veres Andrással az októberi püspöki szinódus után beszélgettünk. Kérem, körvonalazza a katolikus egyház magyarországi jelenlétét! veres ANDRÁS: Magyarországon a katolikusság számaránya a 2011. évi népszámlálási adatok szerint körülbelül a lakosság hatvan százaléka. Az országban a hagyományos tagolódás alapján öt főegyházmegye (érsekség) működik, székhelyük Eger, Esztergom-Budapest, Kalocsa, Veszprém, továbbá az új Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye (metropó- lia) Debrecen székhellyel. Magyarországon 15 katolikus egyházmegye van, valamint a tábori püspökség és a Pannonhalmi Bencés Főapátság. Annak ellenére, hogy hazánk területe nem nagy, az egyes érsekségek, egyházmegyék sajátos helyzetben működnek, szinte mindegyiküknél máshová kell helyezni a lelkipásztori élet súlypontjait. Kiemelne néhány lényeges teendőt? veres ANDRÁS: Mindenütt fontos része a lelkipásztori munkának a házasság és a család segítése, amelyet az eddigieknél is tudatosabban kell művelnünk. A házasság és a család két olyan alapvető emberi közösség, amely nélkül nem tud az ember teljes, boldog életet élni. Mindezek mellett a jövő nemzedékének nevelése, az egyházi iskolák fejlesztése is kiemelkedő fontosságú. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy részt vállaljunk az idősek gondozásában, általában a közfeladatok ellátásának segítésében. A Magyar Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat, a Római Katolikus Szeretetszolgálat vallási hovatartozás nélkül foglalkozik a rászoruló emberek támogatásával. Sokszor példaértékű szolgálatot vállalnak, amiről a nem hívő emberek is mind szélesebb körben tudomást szereznek. A Püspöki Konferencia őszi ülésén választották elnökké. Beavatná olvasóinkat, hogy mi a feladata a testületnek, hogyan írható le a konferencia és a püspökök kapcsolatrendszere? VERES ANDRÁS: A második vatikáni zsinat határozott a püspöki konferenciák létrehozásáról. így minden országban - vagy egy-egy nagyobb területi egységben - működik ilyen szervezet. Magyarországon tizenhét egyházmegye vezetője tagja a testületnek. Feladata, hogy az egész országra kiterjedően törekedjen olyap lelkipásztori terveket szőni, amelyek mindenki igényét kielégítik. Egyeztetünk olyan témákban, mint a liturgia; a liturgikus könyvek kiadásának joga is a püspöki konferenciáé, mint ahogy a Biblia kiadásának joga is. A katolikus egyetem szintén a püspöki konferenciához tartozik. Számtalan intézményünk van az oktatás, a szociális gondoskodás területén, ezeknek felügyelete ugyancsak a püspöki konferencia hatásköre. Az egyházmegyékben azonban minden megyés püspök teljes felelősséggel rendelkezik. Elnöki tisztsége okán megkerülhetetlen a kérdés: hogyan értékeli az állam és az egyház viszonyát, mely tendenciákat tartja a legfontosabbaknak? veres ANDRÁS: A rendszerváltás után alapvető változások következtek be: megszületett az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, majd az ország- gyűlés 1991-ben törvényben szabályozta az államosított egyházi ingatlanok tulajdon- viszonyainak rendezését. 1997-ben a Vatikán és a Magyar Köztársaság megkötötte a Vatikáni Szerződést, amely szabályozza az egyházi intézmények állami finanszírozását és az ingatlankárpótlás lezárását. Én 1998-ban tértem haza a külföldi szolgálatból. Addigra - mint az előzőekből kitűnik - többször viharos időszakot is átélt az egyház és a kormány kapcsolata, de az azt követő nyolc évben, amíg a püspöki konferencia titkára voltam, szintén sok megoldandó feladat volt. Ezekhez képest jelenleg nyugodt, kiegyensúlyozott, békés időszakot élünk. Természetesen vannak most is ügyek, amelyekről az első megközelítésben nem azonos felfogással rendelkezünk, de ezeket egyeztetéssel mindig meg tudjuk oldani. Most az egyik ilyen nagy terület az új törvénykezés az egyházakról. Időszerű továbbá bizonyos átalakulás a szociális területen, ahol az egyházak a korábbinál jelentősebb szerepet vállalnának. Nagy téma a környezet- védelem is. A híveket - és a nem vallásos embereket is - az októberi családszinódus után az érdekli, hogy milyen újdonságok vannak a püspökök gyűlésének határozatában. Kiemelne néhányat? VERES ANDRÁS: A SZÍnÓduS megerősítette, hogy a házasság egy férfi és egy nő életre szóló, felbonthatatlan szeretetszövetsége. Ez a kapcsolat, életszövetség minőségében, rangjában oly magasan van, hogy másfajta együttélések meg sem közelítik. Tehát ahol nincs meg az elköteleződés, ahol csak időszaki együttélések vannak, azok semmiképpen sem hasonlíthatók a házassághoz. Különösen nem hasonlítható két azonos nemű párkapcsolata, bármennyire is vannak arra utaló törekvések a világban, hogy azonos szintre emeljék ezeket az együttéléseket férfi és nő házasságával. Az egyház, jelen esetben a szinódus nagyon világosan fogalmazott ezzel kapcsolatban. Mintha Ferenc pápa a korábbiaknál megértőbben nyilatkozna az egyházi körülmények közötti újraházasodásról. Miként vélekedik erről? VERES ANDRÁS: Valóban, ez a másik nagy kérdés, amire sokan várták a választ. Az elváltak kellő bűnbánattartás után járulhatnak szentáldozáshoz, viszont a civil módon újrahá- zasodottak nem. A szinódus azonban hangsúlyozta, hogy az egyház feléjük is irgalmas, és nem elutasító. Segíteni akarja őket, hogy a kegyelem más útjain megerősödjenek a hitükben. Vegyenek részt aktívan az egyházközösség életében, legyenek oly módon tagjai, hogy minden közösségi tevékenységben részt vesznek életkoruknak, életállapotuknak megfelelően. Újdonságként vagy sajátosságként említem meg: a szinódus nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a házasságra történő felkészítés az eddigiekhez képest változzon, legyen hosszabb, alaposabb, és abban az egész plébániai közösség vegyen részt. FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Ez a helyzet a hívő ember számára kihívás A migráció társadalmi és politikai kérdés is, de amíg békés a kialakuló együttélés, van megoldás. NYÍREGYHÁZA. Az idei ŐSZ egyik legbonyolultabb fejleményéről, a migrációs válságról - amely már egyfajta új népvándorlás keretét ölti - a püspök elmondta:- Nagy átalakulás kezdetének tanúi vagyunk. Pusztán az a tény, hogy sok százezer - vagy ahogy becslések mondják, több millió - ember vagy már elindult, vagy szándékozik útra kelni, meg fogja változtatni Európa szellemiségét. Arra is gondolok- mert látjuk -, hogy ahol az iszlám uralkodóvá válik, ott j a keresztények veszélyben vannak. Megelőzhető a tragédia- Ha az iszlám elkezd Európában is tevékenykedni, akár súlyos problémák is jelentkezhetnek. Mindezek ellenére bízom abban, hogy megtaláljuk az emberi együttélésnek azokat a formáit, amelyek meg fogják előzni a tragikus esetek létrejöttét. Amíg békés a kialakuló együttélés, találunk megoldást - hangsúlyozta a püspöki konferencia elnöke. - Ha a lehetséges konfliktusra gondolunk - ami akár elő is fordulhat az már nemcsak egyházi, nemcsak vallási, hanem társadalmi és politikai kérdés is. Elmélyülés a hitben- Ne felejtsük el, hogy az európai keresztény kultúrában az egyéneknek vannak bizonyos jogaik, például a férfiak-nők jogai, az oktatáshoz való szabadságjog, amely nagyban különbözik az iszlám világában megszokottaktól. A prognosztizálható átalakulás társadalmilag, politikailag sokkal nagyobb problémát jelenthet majd, mint az egyének egymás mellett élése. A most alakuló helyzet a hívő emberek számára egyfajta kihívás lehet. Arra késztethet bennünket, hogy hitünkben jobban elmélyüljünk, jobban megismerjük hitünk igazságait. (Az interjú rövidített, újraszerkesztett változat. A teljes szöveg a Szabolcs-szat- már-beregi Szemle legfrissebb, december 16-án megjelenő számában olvasható.) Veres András püspök Született: Pócspetriben, 1959. november 30-án. Tanulmányai: a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, majd két év sorkatonai szolgálat után az Egri Főegyházmegye szeminaristája. Teológiai tanulmányokat végzett az Egri Hittudományi Főiskolán, a budapesti Hittudományi Akadémián. Később római egyetemeken tanult. 1989-ben Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán doktorált. Nyelvismeret: Munkája során az olasz, a német az angol nyelvet is használja. Életút: 1986-ban szentelték pappá Nyíregyházán. Ezt követően még folytatta tanulmányait Rómában, majd Mezőkövesden káplánként végzett lelkipásztori munkát. Később az Egri Papnevelő Intézet teológiai tanára és prefektusa, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense. 1996-1998 között a római Pápai Magyar Intézet rektora. 1998-tól 2006-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. 2000-ben II. János Pál pápa szentelte püspökké Rómában, a Szent Péter-bazilikában. 2006. június 20-án XVI. Benedek pápa szombathelyi püspökké nevezte ki. A Szombathelyi Egyházmegye 15. főpásztora.
