Kelet Magyarország, 2015. november (72. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-25 / 276. szám
Fotó: amatőr 2015. NOVEMBER 25., SZERDA KELET Újra megtelik élettel a Rétközi-tó FOTÓK: SZABÓ SÁNDOR ■ A Rétközi-tó és környéke évtizedek óta fontos szerepet tölt be térségünk életében. Nem csoda, hogy már az előkészítési fázisban nagy érdeklődés övezte azt a projektet, aminek köszönhetően újjáéled, és számos funkciót kap ez a természeti kincs. Valóságos ökológiai katasztrófa aggódó szemtanúi voltunk 2013- ban és 2014-ben, amikor a tó kiszáradt. A környékbeliek egyik kedvenc kirándulóhelye indult el a pusztulás útján, s több száz, részben védett vagy fokozottan védett állat- és növényfaj természetes élőhelye került végveszélybe. A térségi települések lakói azonban nem törődtek bele a veszteségbe, így Szabolcsveres- mart, Kékese, Dögé és Kisvárda lakossága és vezetői összefogtak, hogy megmentsék a Rétközi-tavat,' és visszaállítsák annak egyedülállóan gazdag élővilágát, amihez a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai adnak segítséget.- Célunk egy olyan turisztikai központ létrehozása, amely hozzájárul a magas színvonalú és egyedi kikapcsolódási lehetőség biztosításához - mondta el Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere, aki városvezető társaival együtt jelentős szerepet vállalt abban, hogy szoros kohézióban, környező településekkel karöltve jöhessen létre az együttműködés a közös cél érdekében.- Büszke vagyok rá, hogy az ország egyik legnagyobb léptékű élőhelyvédelmi rekonstrukciós beruházása itt, nálunk valósul meg - nyilatkozta dr. Seszták Miklós. A nemzeti fejlesztési miniszter azokról a nehézségekről és erőfeszítésekről is szólt, amik ahhoz kellettek, hogy révbe érjen ez a fejlesztés. - Ezzel a projekttel példát mutatunk az egész ország számára felelős, környezettudatos gondolkodásból, és megmutatjuk, hogy összefogással sok minden lehetséges. Bízom benne, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a víztározó hamarosan újra megtelik vízzel, a tó és környéke újra benépesül, a területre pedig visszaköltözik a természetes harmónia és az élet - tette hozzá térségünk országgyűlési képviselője. A tó jelenlegi állapotában A több mint 1 milliárd forint fejlesztési támogatásból megvalósuló beruházás projektvezetője, dr. Nagy Péter a 470 hektárnyi terület helyreállításával kapcsolatban elmondta: - Személyes meggyőződésem, hogy ezzel a nagyszabású projekttel a későbbiekben megvalósítható beruházások alapjait és lehetőségeit teremtjük meg. Az elvégzett munka és az anyagi ráfordítások pedig mindenképpen megtérülnek majd, hiszen új munkahelyeket teremtünk. S ami talán ennek a térségnek a legfontosabb: itt tartunk, és idevonzunk majd másokat is - jelentette ki dr. Nagy Péter, Dögé polgármestere. A Rétközi-tó a Felső-Tisza-vidék 26 éve épült, legnagyobb jelentőségű tározója, feltöltött állapotban Magyarország egyik legnagyobb mesterséges tava. A konzorcium feladata és célja, hogy a tó eredeti állapotát visszaállítva, számos bővítéssel és lehetőséggel kiegészítve egy egyedi és igényes kikapcsolódási lehetőséget teremtsen a turistáknak, megteremtve ezzel a Rétközi-tó jövőjét. Ez a közös projekt kiemelt jelentőségű, erősíti a települések szoros együttműködését is. A térség egyik legnagyobb beruházása valósulhat meg Kisvárda környékén, mely egy rendkívül ösz- szetett és minden bizonnyal pozitív folyamatot indít el a közeljövőben. Durucz Gabi Dr. Seszták Miklós beszél a projekt sajtótájékoztatóján. A képen balra Bogáti János miniszteri biztos, jobbra Leleszi Tibor polgármester Átadták a Sója Miklós Szociális Házat ■ Az idei év novemberében valami új kezdődött a kis- várdai kisebbségi lakosság életében. A hónap elején ugyanis megnyitotta kapuit a Sója Miklós nevét viselő szociális közösségi ház. Sója Miklós hodászi pap volt, aki rengeteg roma honfitársunk életét változtatta meg azzal, hogy segítő kezet nyújtott feléjük. A közösségi ház építésével és az általa szervezett későbbi foglalkozásokkal Kisvárda Város Önkormányzata és a helyi görög katolikus egyház már együtt támogatta a kisvárdai romákat. Megteremtették számukra a beilleszkedés feltételeit, szilárd hittel és tenni akarással egy új utat, új irányt mutattak számukra. A projektelem során számos résztevékenység is megvalósult. Mesedélutánokra, számítástechnikai, egészségügyi és pszichológiai foglalkozásokra nyílt lehetőség, illetve felépült egy sportpálya is. Tekintettel arra, hogy a szegregátumban jelentős számban találhatók komfort nélküli lakások, közösségi fürdőt és mosodát is kialakítottak, s több utcában felújították a járdákat.- A kisebbségek ott tudnak igazán a társadalomba beilleszkedni, ahol a helyi ön- kormányzat segít, és ahol a kisebbségi létezés a helyi önkormányzatisággal összekapcsolódott - mondta el a beruházással kapcsolatban Leleszi Tibor, majd hozzátette: - Úgy érzem, hogy Kisvárda minden erejével és lehetőségével segíti és támogatja a roma kisebbséget. Kisvárda polgármestere hangsúlyozta: céljuk, hogy az itt lévő közösségben egyfajta nyitottság alakuljon ki a különböző szokások, életmódok és szakmák iránt, és az így létrejövő kulturális, műveltségi igényesség segítse őket hátrányaik csökkentésében, tegye könnyebbé társadalmi beilleszkedésüket. Mivel dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter már a ház alapkőletételénél is jelen volt, és mindig figyelemmel kísérte a projekt aktuális állapotát, természetesen az átadóünnepségen is tiszteletét tette. - Elkötelezett kisváraiként már az alapkőletételnél nagy várakozással tekintettem a fejlesztésekre. Most pedig itt állhatok ismét, hogy megköszönjem a beruházás minden részvevőjének a munkáját. Bátran állíthatom: mindannyiunk közös jövöjéhez tettek hozzá egy újabb építőkövet ezzel a munkával. Az elmúlt évek kisvárdai sikerei és ez a szociális ház is bebizonyította, hogy a közösségben rejlő erő valóban képes megváltoztatni, jobbá tenni az életünket - mondta büszke lokálpatriótaként a miniszter. Sója Miklós a hit erejét felmutatva segítette hozzá a kisebbséget egy boldogabb, teljesebb élethez. Bevonta az elesetteket a közösségbe, ahol nem csak önmagukra találhattak, de értékesnek érezhették magukat. Ugyanezt kell tennünk nekünk is. és ehhez adta meg a „kezdőlökést" a sikeres pályázattal Kisvárda Város Ön- kormányzata. Kisvárda izgalmas időket él. Soha nem volt még ilyen pezsgő, optimista, jövőbe tekintő, a jövőért sokat tevő város. Durucz Gabi Ultiban és karatéban is mi vagyunk a bajnokok! Berencsi Tímeát sem Kisvárdán, sokaknak pedig már Európában sem kell bemutatni. Ő az a kisvárdai diáklány, aki az elmúlt években karate sportágban több hazai és nemzetközi bajnokságot, tavaly pedig Európa-bajnoki címet nyert a saját kategóriájában. Legutóbb november 14-én, a Tarjánban megrendezett Utánpótlás Magyar Bajnokságon lett második, junior kategóriában pedig első helyezést ért el, aminek köszönhetően újra magyar bajnoka van városunknak. Befejeződtek a Nemzeti Ulti Bajnokság „összecsapásai" is. A döntőben a Budapestről, Debrecenből, Nyíregyházáról, Sárospatakról, Szegedről, Tiszabercelről Kisvárdára érkezett játékosokat nyolc helyi ultis várta, felkészülve arra, hogy összemérhessék tudásukat. A 2015. év sportultibajnoka a Kisvárdai Kulturális Egyesület játékosa, Dienes János lett. Két új egyesület alakult Novemberben alakult meg a Kisvárdai Jótékony Nőegylet. A jelenlegi, tizennyolc fős tagságával egy jól működő, szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezete lett a városnak. A Lénárt Andrásné elnök vezette civil szervezet célja, hogy aktívan részt vegyenek a város kulturális életében, önkéntes, jótékony munkájukkal segítsék a szociális szférát, s hogy különböző rendezvényeikkel, kiadványaikkal ők is hozzájáruljanak Kisvárda ismertségéhezés elismeréséhez. Legfőbb törekvésüknek a település női lakosságának az összefogását tekintik, szeretnék őket minél nagyobb létszámban aktivizálni, igyekeznek minél jobban megerősíteni a nők szerepét a helyi társadalmi életben. Mindemellett pezsgő közösségi élet zajlik Kisvárdán a fiatalok körében is. A FIVEK (Fiatalok a Városért Egyesület, Kisvárda) egy olyan helyi fiatalokat tömörítő egyesület, ahol hisznek abban, hogy akár egy Magyarország északkeleti csücskében lévő kisváros is menő hely lehet, egy bázis, ahol jó fiatalnak lenni, s jó felnőni. Céljuk, hogy egy olyan közösségi teret alakítsanak ki a Kisvárdán élő fiatalok számára, amely pártpolitikától független. Fontosnak tartják a tanulás, a kultúra és a szabadidő minőségi eltöltésének támogatását. A FIVEK szórakoztatva oktat és oktatva szórakoztat. Az álmuk egy város, amely mindent megtesz a fiataljaiért, és egy ifjúsági közösség, aminek a tagjai mindent megtesznek a városukért. Egy olyan Kisvárdát szeretnének, ahol a fiataloknak mindig otthona lesz, ahonnan akkor sem szakadnak el, ha máshová szólítja őket az élet. Korszerű környezet és betegellátás Felsö- Szabolcs központjában Egy több mint 3,5 milliárd forint összköltségű, több elemből álló projektet hajtott végre nemrég a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház. sabb tevékenységet folytató Központi Technológiai Tömb is elkészült, ezen belül megtörtént a központi műtő, sterilizáló és központi képalkotó diagnosztika osztály kialakítása. A felsoroltakhoz szorosan hozzákapcsolódik a betegutak racionalizálása és elkülönítése, valamint egyes osztályok eszközparkjának és informatikai rendszerének fejlesztése is. Augusztus elejétől - az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló projektnek köszönhetően - már egy korszerűbb környezetben várják a betegeket a belgyógyászati, a kardiológiai, az endokrinológiai és diabetológiai, a neurológiai, a szemészeti osztályokon, sőt, még a terheléses EKG-, EEG-vizs- gálatokon is. A főépület alagsorában megújult az általános röntgendiagnosztika, a mam- mográfia és ultrahang járóbeteg-szakellátásokon is modern feltételek között dolgozhatnak. November végére a legfontoA több mint 3,5 milliárd forint összértékű beruházásnak köszönhetően az orvosi ellátások ma már egy korszerű egészség- ügyi intézményben nyújthatnak európai színvonalú szolgáltatást. Kisvárda kórháza tehát továbbra is központi, meghatározó szerepet tölt be a térség egészségügyi ellátásában. , I '«•«ín ■»mm>pim,L>li:,.,ii . UJ 9®pek, korszerű környezet és a kisvárdai kórházban s ’fír zetiszínű szalagot elsőként dr. Seszták Miklós :ti fejlesztési miniszter vágta át