Kelet Magyarország, 2015. november (72. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-14 / 267. szám

2015. NOVEMBER 14.. SZOMBAT KELET A pénz önmagában nem boldogít Három év alatt 7 száza­lékkal csökkent azok­nak a nőknek a száma, akik úgy válaszoltak: dolgozom. nyíregyháza. - A nyíregyházi­ak boldogabbak és jobban ér­zik magukat a bőrükben, mint a környező településeken élők. így summázható a szub­jektív jólét, azaz boldogság­érzet mérésének az eredmé­nye - fogalmazott dr. Fábián Gergely. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara 2008-tól vizsgálja a megyeszékhelyen élők életminőségét, melynek új eleme lett az idén a boldog­ságmérés. A kar dékánhelyet­tese szerint nagyon érdekes, hogy igazolódott az is, a pénz önmagában nem boldogít.- Ha megnézzük, hogy mi okozza az emberek boldog­ságérzetét, akkor nem a jö­vedelem áll az első helyen, hanem az életkor, a családi háttér, a foglalkoztatottság és a baráti kapcsolatok - sorolta a tanszékvezető. - Akinek van munkája, magas iskolai vég­zettsége, rendezett a családi háttere és baráti köre is van, akkor jobbak az emberi kap­csolatai, és jobban érzi magát. A települések közötti diffe­renciát az adhatja, hogy Nyír­egyháza fiatalosabb mint a szomszédos községek, kis­városok, ott nincs tovább­tanulási, foglalkoztatási le­hetőség, ezért magas a fiatal beáramlók aránya, akik itt is maradnak. A környező tele­püléseken jóval alacsonyabb az iskolázottság, domináns az alap-, illetve a középfokú végzettség, és az életkorban is nagy szórás van.- Az idősebbek egy kicsit jobban érzik magukat, mint a fiatalabbak, ám az is igaz: a 18 és 30 év közöttiek boldog­ságindexe jóval magasabb. Ez magyarázható azzal is, hogy a kapcsolati hálójuk szélesebb, amely az életkorral beszűkül - magyarázta Fábián Gergely. A kutatás lényege A 2008-ban indult, 2010-ben, 2012-ben és 2015-ben ismét­lődő kutatás korábban csak Nyíregyháza, az idén már a teljes járás (összesen 15 tele­pülés) életminőségét vizsgál­ta. A megyeszékhely önkor­mányzatával közös felmé­résben kíváncsiak voltak többek között a települése­ken élők anyagi helyzetére, a jövedelmek eloszlására, a szegénység kiterjedtségére, a foglalkoztatás alakulására, a lakásjellemzőkre, a háztartá­l Kilátás - a megye nyugdíjasainak kevesebb pénzt hoz a postás, mint a fővárosi kortársaiknak illusztrácíó: racskó tibor A városban, a járásban Az idén nyilt először lehető­ség arra, hogy a nyíregyházi és a járási idősek, nyugdíjasok helyzetét összehasonlítsák. Tavaly az országban 115 786 forint volt az átlagnyugdíj, Budapesten ennél átlago­san 21 ezer forinttal többet, a megyében 12 ezer forinttal kevesebbet vitt ki a postás, ez pedig befolyásolja a fogyasz­tási kultúrát és a mindennapi életvitelt is. A Huszár sori épületek sorsa nyíregyháza. A kisvasút Hu­szár sori épületeinek sorsa lesz a Nyíregyházi Városvé­dő Egyesület Beszélgessünk városunkról! sorozatának kö­vetkező témája. A résztvevők a Jósa András Múzeumban november 18-án 17 órakor kezdődően arról beszélget­nek, hogyan menthetnék meg ezeket az épületeket. KM Kelet kvíz Kinek a tervei alapján készült Csen- gerben az adventista templom? a) Makovecz Imre b) Györgyi Dénes c) Hübner Tibor d) Hegedűs Ármin A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. A járásban élők a nyíregyhá­ziaknál is kevesebb nyugdíjat kapnak, nekik jobban meg kell nézniük, mire és mennyit köl­tenek. Rosszabb az egészségi állapotuk is, ezt mégsem élik meg szubjektiven rosszabbul a nagyvárosban élőknél. Ők sokkal inkább támaszkodnak a családra, kevesebb barátjuk van, de sokkal intenzívebb a kapcsolatuk a szomszédokkal, mint a városi nyugdíjasoknak. sok elektronikai eszközökkel felszereltségére, a gazdasági aktivitásra, az egészségi álla­potra és az idősek helyzetére. A kutatás anyagából elkészült A Nyíregyházi Járás életmi­nősége 2015 című kötet be­mutatóját pénteken tartották a karon, ahol dr. Fónai János lektor, egyetemi tanár rövi­den ismertette az eredmé­nyeket. Néhány megállapítás A jövedelmi helyzetről kide­rült, hogy 2012 és 2015 között 74 ezerről 85 ezer forintra nőtt Nyíregyházán az átlag­jövedelem; ez még mindig elmarad az országos 100 ezer forinttól, de kedvezőbb a já­rás más településein mért 63 ezer forintnál. A szegénység kiterjedését számos képlet alapján számolják, ha az egy főre jutó jövedelem átlaga alapján határozzuk meg, ak­kor a megyeszékhelyen 13, míg a járásban 17,9 százalékos az arány. A foglalkoztatottsági ará­nyokban is élesen kirajzo­lódik a megyeszékhely és a járás közötti különbség. A megkérdezés idején a nyír­egyházi nők 47, a férfiak 66 százaléka válaszolta, hogy dolgozik, a járásban ez csak­nem 5 százalékkal volt ke­vesebb. A nemenkénti fog­lalkoztatási megoszlásnál meglepő visszaesést figyeltek meg, hiszen három év alatt 7 százalékkal csökkent azok­nak a nőknek a száma, akik úgy válaszoltak: „dolgozom”. A vizsgálat szerint az egyete­mi végzettségűek 62 százalé­ka dolgozik Nyíregyházán, a járásban ez az arány 46 száza­lék. Abban pedig a város és a járás is megegyezik, hogy di­namikusan emelkedik a köz­foglalkoztatottak száma. Nyíregyházán 2008 óta egyenletesen nő azoknak az aránya, akik önmagukat jó egészségi állapotúnak val­lották, és azoké is, akik el­fogadhatónak becsülték az egészségüket. A szubjektív egészségi állapot tekinte­tében a nem Nyíregyházán élő járásiak nagyobb arány­ban érezték az egészségüket rossznak. Fónai János szerint az erős családi kapcsolatok­kal rendelkező, magas iskolai végzettségű emberek jobban érzik magukat. Amikor a háztartásokban található elektronikai eszkö­zöket vizsgálták, azt találták, hogy színes tévé mindenhol van, mobiltelefon, dvd-leját- szó és asztali számítógép a járási háztartások 91 illetve 60 százalékában van, de más esz­közök (vezetékes telefon, lap­top, internet, digitális fény­képezőgép) a nyíregyházinál jóval kevesebb járási háztar­tásban találhatók meg. km-bm A18 és 30 év közöttiek boldogság­indexe jóval magasabb. DR. FÁBIÁN GERGELY Veszélyhelyzetek és védelmi feladatok Szó volt a téli időjá­rásból, az ár- és belvízi védekezésből, valamint a migrációs helyzetből adódó feladatokról is. nyíregyháza. A katasztrófavé­delmi szempontból I. osztály­ba sorolt 13 település polgár- mestereinek és jegyzőinek, valamint a katasztrófavédel­mi feladatok ellátásában és a védelmi igazgatásban közre­működőknek, a helyi védel­mi bizottságok elnökeinek tartott szakmai felkészítést a megyei ' katasztrófavédelmi igazgatóság.- A szakmai délelőtt célja, hogy a település vezetői és a Felkészülnek az belvíz elleni véde­kezésre is FOTÓ: KM-ARCHlV védelmi bizottságok vezetői, közreműködői átfogó képet kaphassanak a megye veszé­lyeztető hatásairól és a véde­kezési mechanizmusokról, továbbá a katasztrófavédelmi és a honvédségi feladatairól - mondta Varga Béla ezredes, megyei igazgató. A megye veszélyeztetettsé­gét és a katasztrófavédelem szervezeti felépítését mutatta be Nagy József ezredes, igaz­gatóhelyettes. Kiemelte az önkéntességet, így azt, hogy a tavaly megalakult tizenhá­rom járási önkéntes és a me­gyei mentőcsoport mellett az idén már több települési mentőszervezet is nemzeti minősítést szerzett ár- és bel­vízi védekezésből. A megyei igazgatóság pol­gári védelmi főfelügyelő­je, Gyenge László alezredes ismertette a védekezések szempontjából a polgármes­terek jogszabályban rögzített feladatait és kötelességeit, valamint beszélt a települé­sek katasztrófavédelmi osz­tályba sorolásáról, a veszély­elhárítási terv készítéséről, a lakossági tájékoztatásról és ri­asztásról, az elsőfokú polgári védelmi jogkörről is - mondta Dóka Imre megyei sajtórefe­rens. KM Nézőpont Dankó Mihály Boldogság, gyere haza! „Boldogság, gyere haza...!”- énekelte egykor nagy kedvencem, Cserháti Zsuzsa. Igen, az egyén boldogsága teszi ki az egészet. Mindig jó érzés nekünk, szabolcsiaknak arról olvasni, hogy miben léptünk, lépünk előre. Bár - lehet, hogy túl pesszimista vagyok - én mindig fontos­nak tartom, hogy „mihez viszonyítva”. Mert egy adott helyzetben indulhatunk nagyon alacsonyról, amikor minden eredmény szépnek tűnik, csakhogy mégsem fogjuk sohasem utolérni azt, aki már régen előttünk járt. Nos, örüljünk vagy kételked­jünk? Hisz járva a várost, a környékbeli településeket néha a szomorúság, a letört- ség, a reménytelenség érzése kerekedik felül rajtunk. Az ok ezernyi! Nem könnyű itt nekünk a végeken. A lehe­tőségek, a történelmünk, a velünk hozott életszemlélet felemelhet, de le is nyomhat. Különösen, ha az ország má­sik, például a Dunán onnan eső részét nézzük, a nyuga­tibb államokról már nem is beszélve. Igen, mihez viszonyítva... Azért arra büszkék lehetünk, mi szorgalmas „keletiek” mindig megtaláltuk a módját, hogy dolgozzunk. Tudom, sokan felszisszennek, hisz van egy réteg, akit a közmun­ka sem szoktat vissza a „dol­gos kezek” világába. Ők ezt szokták meg, s valljuk be, egy kicsit el is kényeztette őket a rendszerváltó társadalmunk rózsaszín ködfelhője. Itt van még a város és a vidék kérdé­se. Nagy baj, hogy kevés a fa­lun a munkalehetőség, nincs meg az az urbánus kényelem, mely szükséges a komfort- érzéshez. Elhomályosultak a hagyományok, a gyökerek, a közösségek, a ragaszko­dás, a családi összetartozás. Nincs az a kötődés a röghöz, a szülőföldhöz, a hazához, mint korábban. Esetleg, ha ide is húz a szív, a józan ész azt diktálja: odamenni, ahol lehet tervezni, jövőt építe­ni. Boldogság, mit is jelent? Azok az apró örömök, érzé­sek, melyek lelkűnkben ösz- szegződnek, s nagysága attól is függ, mennyire vagyunk ennek tudatában, és mennyi­re adunk érte hálát. mihaly.danko@kelet.hu Megkérdeztük Ön fontosnak tartja a baráti kapcsolatok ápolását? ÉLIÁS ILDIKÓ: Igyek­szem tartani a kapcso­latot a barátaimmal. BILISÁNSZKI BIANKA: Nem ritka, hogy meg­látogatnak. JUHÁSZ JÓZSEFNÉ: A férjemmel osztom meg a gondolataimat. HOLLÓ ATTILA: Fon- SÜTŐ ROLAND: Nem tos, hogy az embernek hagynak cserben, ha legyenek barátai. bajban vagyok. SZABÓ MÁRK: Nincsen sok barátom, de rájuk mindig számíthatok.- Nagyon fontos, főleg most, hogy egyetemista lettem. Igyekszem tartani a kapcso­latot a barátaimmal, ha éppen nem tudunk személyesen találkozni, akkor telefonon vagy az interneten keresztül beszélünk - válaszolta a nyír- pazonyi Éliás Ildikó. Bilisánszki Bianka egyetértett barátnőjé­vel. - Debrecenben tanulok, de sokat vagyok itthon Nyír­egyházán. Az sem ritka, hogy a többiek látogatnak meg - tette hozzá a fiatal lány. - Ré­gebben fontosabb volt a ba­rátság, a nagy beszélgetések. Mióta ismerem a férjem, azó­ta nem mással beszélem meg a gondolataim, problémáim, hanem vele. Hozzámentem a legjobb barátomhoz, aki mel­lett kiállók, segítek a gond­jain, és igyekszem boldoggá tenni a napjait - mondta a megyeszékhelyen élő Juhász Józsefné. Holló Attila szerint fontos, hogy az embernek le­gyenek barátai, akikkel bár­mikor megbeszélhet bármit, és nem csak a bulikban talál­koznak. - Jó, hogy vannak, hogy együtt lóghatunk, bo­londozhatunk, de akkor sem hagynak cserben, ha bajban vagyok - vélte a nyíregyházi Sütő Roland. - Nincsen sok barátom, de rájuk mindig szá­míthatok, mert mindent meg lehet velük beszélni - felelte kérdésünkre Szabó Márk. KM-CSA *> Feltűzték a szalagot Első alkalommal rendezett szalagavató ünnepséget a végzős diákoknak a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Gimnázium pénteken. fotó: pusztai Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom