Kelet Magyarország, 2015. október (72. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-29 / 253. szám
2015. OKTÓBER 29„ CSÜTÖRTÖK 6 Horgász, vadász KEl£T Horgászkaland Egy elementáris erejű szépséggel küzdött NYÍREGYHÁZA. Már hetek óta az őszi pontyok beindulásában reménykedtem, ám sikertelenül, még a keszegek sem ettek. Mikor fogjon az ember pontyot, ha nem októberben? Na, majd megajándékozom magamat egy egész napos horgászattal a névnapomon - terveztem a következő alkalmat magamban. Az eső meghiúsította tervemet, sőt, a következő napon még pocsékabb idő lett. A harmadik napi előrejelzés gyökeres fordulatot ígért. Rohantam is a Tiszára, s lön, 9 órakor lendült botom, no meg a karom is, közel negyedórányi intenzív „reggeli tornát” követően sikerült szákba terelnem életem (eddigi) legnagyobb aranyhasúját: 16 kg! (A hossza 85, profilindexe 75 cm.) Hihetetlen élmény és hihetetlen öröm vadvízen találkozni egy ilyen elementáris Tóth Nándor a tiszai ponttyal erővel rendelkező szépséggel. Három szem csemege- kukoricára csábult el őkelme, amelyet' apró, mindössze négyes méretű horgon kínáltam fel. A tiszai nyurga gasztronómiai értéke messze felülmúlja más vízben nevelkedett fajtársaiét. Aki még nem ízlelte, az elfogultsággal vádolhat, de fogalma sem lehet arról, mennyire ízes, aromás csemege. A nagy pontyokat eleve ehetetlenül kövérnek tartja minden horgász. Nos, örömmel jelentem, ennek a potyi- nak még a hasa alján sem volt egy fikarcnyi zsír sem. Családommal megkóstoltuk, és éppen olyan finomnak ítéltük, mint a 3-4 kg-os példányokat. Minden sporttársamnak hasonló élményeket kívánok! TÓTH NÁNDOR (A VASUTAS HORGÁSZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET TAGJA) FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Hírek es kepek kifogott halakról, elejtett vadról nyíregyháza. Megyénkben nagy a horgászok és a vadászok társadalma, ezért is érezzük fontosnak, hogy lapunkban beszámoljunk az eseményekről, az elért eredményekről. Hogy minél átfogóbb képet adhassunk közre a horgászok és a vadászok életéből, kérjük a horgászegyesületeket, a vadásztársaságokat, küldjenek híreket és fényképeket versenyekről, vadászatokról, kifogott halakról, elejtett nagyvadakról. Fontos, hogy a fotón a zsákmány és a horgász/vadász is rajta legyen. Kérjük, ezeket az információkat a laszlo.magyar@kelet.hu e-mail címre küldjék el. Párban várják majd a csukákat Rakamazon rakamaz. Páros csukafogó versenyt rendez november 7-én, szombaton a rakamazi Nagy-Morotván a helyi Cor- moran Sporthorgász és Természetvédő Egyesület. A nevezési díjas (600 forint) megmérettetésre a helyszínen lehet majd regisztrálni. A szervezők minden versenyzőt meghívnak egy finom A tavalyi verseny egyik fogása ARCHIV FOTÓ: BIRI IMRE ebédre. A nevezés, a sorsolás 7 órától lesz, maga a verseny 8 órától 12 óráig tart. Az ünnepélyes eredményhirdetés 12.30-kor kezdődik.- Lehet horgászni partról és csónakból is, természetesen ezt külön-külön értékeljük - avatta be lapunkat a versenyszabályokba Biri Imre, az egyesület alelnöke. - Csónakot még nem tudunk adni, arról mindenkinek magának kell gondoskodnia. A parton a csapatok egy-egy szektort kapnak, a csónakkal lévők egy meghatározott területen egymás zavarása nélkül horgászhatnak. A csapattagok egymást segítve, az engedélyezett rablóhalas horgászmódszerek használatával horgászhatnak. A halak súlya a mérvadó, és a csapat összteljesítménye dönt. A legnagyobb halat fogó versenyzőt külön értékeljük. Az eredményhirdetéskor díjazzuk a parton és a csónakból horgászok első három helyezettjét, valamint jutalmat kap a legnagyobb halat fogó horgász ÍS. KM Az elejtett vad értékét nagymértékben meghatározza a trófeája. NYÍREGYHÁZA. Gyönyörű, szép nagy trófeákat láthattak mindazok, akik ellátogattak a közelmúltban a Máriapócson megrendezett vadász zarándoklatra. A vadászathoz nem értők csak az agancsok nagyságában és ágaiban gyönyörködnek, míg a szakértők számos apróságra is ügyelnek. A legjobbak között A trófeák értékének megértéséhez Plavecz János megyei fővadász segítségét kértük.- A legnagyobb élményt a vad elejtése jelenti, de azért sokat számít az is, hogy milyen az elejtett állat agancsa, milyen súlyú és mennyire szép, mennyire szabályos - kezdte a szakember. - Nem titok, hogy meglehetősen drága egy-egy rekorder trófea, legyen az bár dámszarvasé, vaddisznóé vagy mufloné. Megyénk igen előkelő helyen áll a rekorder trófeákat tekintve, éppen ezért szívesen jönnek megyénkbe a külföldi vadászok. Rendszeresen visz- szatérnek hozzánk többek között a németek, az osztrákok, a franciák, a dánok, az olaszok, roppant kedvelt körükben az őzbak. Az ország tíz legjobb őzbaktrófeája között A gím agancsa Rekordméretű a gím agancsa, ha a súlya 12 kg fölötti, a bírálaton kapott pontszáma legalább 240 pont. A világranglista első 50 helyezettjéből 17 magyar. A hazai mezőnyt a „Karapan- csai" bika (Tolna) vezeti (15,65 kg, 271 pont), a megyei legjobb a „Vámos- atyai” bika (12,33 kg, 230,28 pont). A máriapócsl vadász zarándoklaton sok szép trófeát láthattak az érdeklődők FOTÓ: SIPEKI PÉTER ott van több megyénkbeli trófea is. A dámvad egyedülállóan kimagasló a megyében, de a keleti-kárpáti gímszarvas sem szégyenkezhet.- Az agancsokról a megyei trófeabíráló bizottság mond véleményt. Az őzbaknál figyelni kell például az agancs köbtartalmát, súlyát, az ágak hosszúságát és számát. Az értékeléskor vannak objektív és szubjektív tényezők is. Az előbb elmondottak az objektív tényezőkhöz tartoznak, szubjektív megítélés a gyön- gyözöttség mértéke, a színe és a koszorú (rózsa) elbírálása - folytatta Plavecz János. - A vaddisznó nagy agyarának szélességét milliméter pontossággal állapítják meg, a hosszát pedig centiméterben adják meg. Mindent figyelembe véve kialakul végül a egy pontszám, amit a nemzetközi Világkiállítás hazánkban Az első hazai trófeakiállítást 1871-ben rendezték a budapesti Lovardában, majd ezt követően évente rendeztek őszi trófeabemutatót. Kiemelkedő volt az 1891. évi kiállítás, amelyen az előző tíz év díjazott trófeáit mutatták be, és ugyancsak jelentős a Millenniumi kiállítás is (1896). A trófeabemutatók sorát az első világháború megszakította, majd 1925 és 1944 között újraéledtek a kiállítások. A II. világháború után hazánkban csupán egy igazán nagy kiállítást rendeztek, ez az 1971-es vadászati világkiállítás volt. Nem titok, hogy meglehetősen drága egy- egy rekorder trófea. PLAVECZ JÁNOS rekorder trófeához viszonyítanak. Ennek alapján meghatározzák, hogy a kérdéses trófea közel áll-e a világelsőhöz, vagy pedig attól elmaradva közepes, illetve gyenge. Mindezek alapján fizet majd a vadász, hiszen ezek a tényezők meghatározzák az elejtett vad értékét. A vadász- társaságok örömmel fogadják a külföldi vadászokat, hiszen az általuk kifizetett tetemes összeget a vadgazdálkodásra tudják fordítani. km-mml Zsebre ■> A második helyet jelentette A Rakamazon a közelmúltban megrendezett Jonagold horgászversenyen a nyugdíjasok kategóriájában Takács András a második lett ezzel a 4950 grammos ponttyal, fotó: biri imre Receptről receptre: Vörösboros vadpörkölt Hozzávalók: 1,5 kg vadhús, 1 evőkanál zsír, 2,5 dl víz, 1 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, 1 kisebb zeller, 10 dkg füstölt szalonna, 2 fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2-3 teáskanál házi pirospaprika, 3 db zöldpaprika, 3 db paradicsom, őrölt kömény, őrölt bors, só, 2-3 dl vörösbor Elkészítés: A húst kockára, a zöldségeket karikára vágjuk. A vizet a borral elkeverjük, feltesszük főni a zöldségekkel és a fűszerekkel, beledobjuk a húst is. Egyet forralunk rajta, ezután kihűtjük, a hűtőbe tesszük, egy éjszakát a páclében érleljük. A pácléből a húsdarabokat kiszedjük, a zöldségeket a fűszerekkel ledaráljuk. Egy lábasban a zsíron az apróra vágott füstölt szalonnát zsírjára sütjük, rátesszük a finomra vágott vöröshagymát. Néhány percig kevergetve pirítjuk, majd a tűzről lehúzva belekeverjük a pirospaprikát. Hozzáadjuk a zöldségpürét, ráöntjük a páclevet, a húst is hozzáadjuk, végül a paradicsomot és a paprikát is. Fedő alatt készre főzzük. Nokedlivel vagy főtt krumplival tálaljuk. A vadak olykor a gátakat sem kímélik Az egész évben elejthető vaddisznó a túrásaival komoly problémák elindítója lehet a töltéseknél ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET A töltéseket fokozottan védeni kell egyes betolakodóktól. VÁSÁROSNAMÉNY. Bizonyára sokan el sem tudják képzelni, hogyan kapcsolódhat össze a vadgazdálkodás az árvízvédelemmel. Jelentős károkat okoznak Mert bizony ilyenkor ősszel, amikor az árvízi védekezésre kötelezett szervezetek - élükön a vízügyi igazgatóságokkal - védmű-felülvizsgálatra indulnak, nem csupán olyan fura dolgokkal kell törődniük, vajon lekaszálták-e a töltésszakaszok mellett a embermagasáig érő gazt, esetleg betakarították-e a szénát, megfelelően megritkították-e a munkavégzést nehezítő aljnövényzetet, de arra is figyelemmel kell lenniük, hogy nem tettek-e kárt a vadak a védelmet biztosító földművekben. Bodnár Gáspár, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője nemrég lapunknak elmondta, mennyire fontos a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek bevonása az árvízvédelmi felkészülésbe.- Az árterek környezetében élő vadak bizony jelentős károkat tudnak okozni a töltések mentén, amire az őszi éves felülvizsgálatok, illetve szakaszbejárások során fokozottan oda kell figyelnünk.- Már egy vaddisznótúrás is komoly problémák elindítója lehet, nem várhatjuk meg, hogy egy elhanyagolt szakaszon időnként kimosódjon a talaj. A víz, ha repedésekre talál, még a töltés útjait is könnyen megrongálhatja. Az pedig alapjaiban bonthatja meg a védművek szerkezetét, ha egy vagy több rókacsalád beköltözik a töltésbe. A rókajáratokon keresztül az ár könnyen és gyorsan utat tör magának, ilyenkor akár köny- nyebben át is szakadhat a gát. A hívatlan vendégeket tehát minden esetben ki kell tessékelnünk onnan.- Nemrég új mértékadó árszintet határoztak meg a szakemberek. Erre a klímaváltozás miatt megfigyelhető szélsőséges időjárási viszonyok, a nagy tömegben lehulló csapadék, de a határon túli mederszűkítő beruházások miatt is szükség volt, hiszen gyorsabb és nagyobb árhullámok érkezésére kell felkészülnünk a jövőben. Meg kell magasítanunk a töltéseket, ezért nem mindegy, hogy sértetlen vagy vadak által tönkretett alapokra építkezünk - tette hozzá Bodnár Gáspár. MJ
