Kelet-Magyarország, 2015. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-16 / 217. szám

2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA „Feketén-f ehéren látó és láttató kommentárok sora” Szeptember eleji felmérés (Századvég) A magyarok egyértelműen súlyosnak tartják a hazai mig- rációs helyzetet, a válaszadók kétharmada szerint na­gyon aggasztó a probléma, további 23 százalék szerint inkább aggasztó. A megkérdezettek 10 százaléka nem lát a helyzetben érdemi kockázatot. Januárban a lakosság 70 százaléka támogatta volna a bevándorlási szabályok szigorítását. Júniusban 74, szep­temberben pedig már 82 százaléka. A válaszadók mintegy háromnegyede (72 százaléka) nem ért egyet az uniós politikusok által megfogalmazott azon állítással, hogy az európai uniós országoknak konkrét felső korlát nélkül be kellene fogadniuk a Szíriából érkező háborús migránsokat. Négyből egy megkérdezett (24 százalék) támo­gatja ezt a megközelítést. Az elemzők szerint kelet és nyugat másként ítéli meg Magyarországot a migránskérdésben. menekültválság. Hogyan vál­tozott Magyarország európai megítélése a migránsválság óta? - kérdeztük politológu­soktól. Nem egyértelmű Juhász Attila, a Political Capi­tal vezető elemzője kifejtette: „nem egyértelmű a magyar kormány nemzetközi megíté­lése ebben az ügyben. Ennek két oka van. Az egyik a kom­munikáció, gondoljunk a ma­gyar plakátkampányra, vagy arra a stílusra, ahogy a kor­mány a diplomácia szintjén a migránshelyzetet kezelte. A másik ok a politikai eluta­sítás a magyar kormánnyal szemben. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ha d követ­kező időszakban a kormány intézkedéseinek hatására né­mileg csökken a migránsára- dat, akkor bizonyos körökben kedvező lehet Magyarország megítélése. De azt monda­nám, hogy inkább romlott a helyzet”. Törés látszik Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója rámutatott: a nyugat-európai újságok egy-egy kivételtől el­tekintve negatív hangvételű cikkeket jelentettek meg az utóbbi hetekben Magyaror­szágról, ami bizonyosan nem javította az ország megítélé­sét az unió polgárai körében. Az uniós tagállamok politiku­sai közül elsősorban a nyu­gati és déli államok (Olaszor­szág, Ausztria, Németország, Franciaország) illetik a ma­gyar vezetést kritikával, míg kelet-közép-európai szom­szédaink (azaz a visegrádi négyek) inkább a magyar kor­mányéval azonos állásponton vannak menekültügyben. Te­hát egyértelmű törés látszik kialakulni kelet és nyugat kö­zött a helyzet megítélését és kezelését illetően: míg Nyu- gat-Európa az érkezőket alap­vetően menekülteknek látja és (kvóta alapján egymást közt elosztva) befogadná, ad­dig Kelet-Európa inkább be­vándorlóknak és elzárkózik befogadásuktól. A kép, ami most Magyarországról kiala­kult azonban valószínű, nem állandó, tekintettel arra, hogy a helyzet súlyos és a megol­dás meglehetősen komplex, ha egyáltalán van megoldás, ebből kifolyólag uniós tagtár­saink is - a magyar kormány­hoz hasonlóan - követke­zetlenül, naponta változóan kezelik a kialakult helyzetet. Pártkampány volt- Hogyan változott Magyar- ország a migránsválság óta?- tettük fel az újabb kérdést. Juhász Attila jelezte: ha azt vizsgáljuk, a politikai helyzet hogyan alakult hazánkban, akkor megállapíthatjuk, hogy a kormány intézkedéseinek hatására nem nőtt a kormány támogatottsága. Ezt statisz­tikai adatok is igazolják. Pe­dig például a plakátkampány A probléma, összetett­sége okán differenciált megközelí­tést kíván. MAGYAR KORNÉLIA egyértelműen pártkampány volt. Viszont a kormány sok­kal jobb helyzetbe került abból a szempontból, hogy amióta mindenki a bevándor­lókkal foglalkozik, azóta nem kell magyarázkodnia más té­mákban. Egyelőre a kormány a megmentő szerepében tet­szeleg, ezzel pedig jobb poli­tikai pozícióba kerülhet. Új jelenség Magyar Kornélia úgy fo­galmazott, a hazai közbe­szédet egyértelműen pola­rizálta a menekültválság kérdése: eluralkodott a helyze­tet feketén-fehéren látó és lát­tató kommentárok és reakciók sora, amely definíciószerűen nem tudja megérteni a másik oldal álláspontját, félelmeit, érdekeit. Pedig a probléma összetettsége okán differenci­ált megközelítést kíván, erre pedig a jelenlegi közbeszéd aligha alkalmas. Arról egye­lőre kevés információnk van, hogy a magyar közvélemény miként viszonyul a kérdés­hez, hiszen egy merőben új jelenségről van szó, amellyel Magyarországnak eddig még nem kellett megküzdenie, szemben más uniós tagálla­mokkal. Korábbi kutatásokból annyit tudunk (például a Tárki 1992 óta folytatott felmérésé­ből), hogy az idegenellenesek aránya idén érte el csúcsát: a megkérdezettek 46 százaléka volt azon az állásponton, hogy az országba menedékkérők ne tehessék be lábukat és kö­zel ugyanennyien foglaltak el mérlegelő álláspontot a me­nedékkérelem elutasításában vagy megadásában. Mindez persze egy elképzelt helyzetre adott válasz volt, a valóságos válaszok csak most születnek meg. HEGYI ERIKA erika.hegyi@eszak.hu De azt mon­danám, hogy inkább romlott a helyzet. JUHÁSZ ATTILA Szeptember 14-e. A helyére kerül a fémkerítés utolsó darabja Röszkénél. Bezárult a szerb-magyar határ fotó: afp Zárt a határ dél felől Ez történt kedden: jogi határzár lépett hatályba Magyarországon, arr A kormány a tömeges bevándorlás miatt válsághelyzet kihirdetésére utánig 48-an kértek menekültstátuszt. Eddig tizennyolc kérelmet uta Magyarországon át akarnak továbbjutni a migránsok és menekültek, A segítő szerint télé Menekül az autószerelő, a szobafestő, a bankár, a professzor. És a politikus is menekül. ÖNKÉNTESEK. Először június 30- án mentek le a Keleti pályaud­varra segíteni. Akkor még csak két-három menekült család volt ott. Másnap hirtelen százra nőtt a számuk, majd ötszázan lettek, később pedig már háromezer j embert kellett gondozniuk, miközben Röszkén nyolcezren számítottak rájuk. S ahogy nőtt a menekültek száma, egyre több segítő is csatlakozott hozzájuk. A Migration Aid Facebook-ol- dalát június 29-én tucatnyian hozták létre, mára azonban ki­lencezren vannak. Igaz, előfor­dult olyan is, hogy valaki csak azért jelentkezett tagnak, hogy információhoz jusson a mig- ránsokról. Az infó pedig ahhoz kellett, hogy elindulhasson me­nekültet verni... Mindezt Zso- hár Zsuzsanna, a Migration Aid csoport egyik önkéntese meséli. Szervezet nélküli szerveződés- Szervezet nélküli szerveződés vagyunk - fogalmaz Zsuzsan­na, amikor azt kérdezzük tőle, a csoportot valamilyen egyesü­let, szakemberek, vagy civilek hozták létre. Mindez azért fon­tos, mert aki kapcsolatba került a Migration Aiddel, az látja, hogy jól szervezett csoportról van szó. Naprakészen megta­lálható közösségi oldalukon a szükséges adományok listája, a pontos hely, ahol ezeket le lehet adni. Nem beszélve arról, hogy a legfeszültebb helyzetekben Fontosabb események a migránsok és menekültek európai jelenlétével kapcsolatban 2015. február 9. Belgrad Megerősítik a szerb határellenőrzést, ás a szerb-magyar határt a határőrség mellett hétfőtől a rendőrség és a csendőrség is védi majd - jelentette be Nebojsa Stefanovic belügyminiszter. ^ ' ~l 2015. február 2015. június 4. Monte San Michele Áder János magyar államfő szerint a politikai mene­külteket be kell fogadni, de azokat, akik csak gazdasági okokból, a jobb megélhetés reményében szeretnének Európába jönni, inkább Eu­rópán kívül kell elhelyezni. 2015. június 29. Debrecen A debreceni migrá­cióstáborban hétfő délután történt incidens miatt ide­iglenesen lezárták a befogadóállomást. 2015. július 1. Debrecen Debrecen egész területére kiterjedő fokozott ellenőr­zést rendelt el a város rendőrkapi­tánya. 2015. július 31. Budapest Augusztus 1-jétől hatályosak az új menekültügyi szabályok. Az eljárások lerövi­dítéséről július elején döntött a parlament. _______I 2015. augusztus 8., Budapest Szombaton megnyílt az első, a migránsok által önkéntesen igény­be vehető úgyne­vezett tranzitzóna a Keleti pályaudvar épülete előtti aluljáróban. L r J L 2015. február 10. Budapest Az idegenrendészeti és a bevándorlással kapcsolatos szabályok jelentős szigorí­tását sürgette Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, miután Budapesten, a Keleti pályaudvaron tájékozódott a fokozódó bevándorlás követ­keztében kialakult helyzetről. —j 2015. 13. Aki tiltott határátkelést hajt végre, mindegy, milyen indokkal teszi, azonnal őrizetbe kell venni - foglalt állást az illegális beván­dorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. 2015. június 2015. június 18. Budapest Megjelent a kormányhatározat a magyar-szerb zöldhatáron felál­lítandó biztonsági kerítésről. 2015. július J L 2015. július 16., Berlin Németországban egyre inkább túlterheli a menekültügyi ellá­tórendszert az utóbbi évtizedek legnagyobb menekülthulláma, így nemcsak a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma emelkedett csaknem negyed- millióra, hanem több tartomá­nyában zsúfolásig megteltek a menedékkérőket befogadó állomások. 2015. szeptember 12. Budapest Simicskó István honvé­delmi miniszter szerint a Magyar Honvédség felkészült arra, hogy ma­gas szakmai színvonalon képes legyen segíteni a rendőrség munkáját. 3 2015. szeptember 14. Bécs Az osztrák közigazgatási bíróság másodfokon azzal az indoklással állította le egy afganisztáni menekült kitoloncolását, hogy Magyarország nem bizton­ságos hely a menekültek számára.---------1 fi 2015. szeptember 14. Bécs Ausztria katonákat vezé­nyel a határaihoz, akiknek feladata a menekültek humanitárius segítése lesz-jelentette be Werner Faymann osztrák kancellár. 2015.augusztus r 2015.szeptember-----1 2015. július 31. Budapest Intézkedési tervet készít a főváros a naponta több ezrével érkező menekültek, illetve illegális beván­dorlók miatt-írta pénteki számában a Magyar Nemzet. J 2015. szeptember 15. Budapest Százharminc kijelölt bíró munkájára támaszkodva hétna­pos munkavégzésre készülnek a migránsügyeket elbíráló szegedi bíróságok - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH). 2015. szeptember 15. Bertln Németország és Ausztria rendkívüli európai uniós csúcsta- lálkozó összehívását kezdeményezi jövő hétre a mene­kültválsággal kapcsolatban - jelentette be Angela Merkel német kancellár Berlinben. L n 2015. szeptember 15. Budapest Jogi határzár lépett hatályba nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyűlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtől válsághelyzetet rendelhet el a töme­ges bevándorlás miatt. 4 Menekültválság KHír

Next

/
Oldalképek
Tartalom