Kelet Magyarország, 2015. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-31 / 203. szám

2015. AUGUSZTUS 31-HÉTFŐ KELET De nehéz az iskolatáska Még ennyi könyvet se lenne jó Marcinak naponta cipelni fotó: a szerző Az iskola a gyermek munkahelye, ahol vidám is lehet az élet, de néha terheket is cipelni kell. nyíregyháza. Holnaptól szin­te mindenhol elkezdődik a tanítás az iskolákban. Bizto­san lesz olyan gyerek, aki lógó orral indul el az első nap reg­gelén, de a többség remélhe­tően szívesen veti bele magát ismét a tanulásba. Pedig a teher, ami egy fo­kozatosan szigorodó köve­telményrendszer „sújtotta” gyermek vállát manapság nyomja, sokszor egy felnőttet is képes lenne nehéz helyzet­be hozni, gondoljunk csak mondjunk egy felsős ma- tekdogára. S ha mindehhez hozzávesszük az egyéb kör­nyezeti terhelést, s az életkori sajátosságoknak nem mindig megfeleltethető „munkahe­lyi” elvárásokat, akkor el kell ismernünk, minden tanuló gyermek tiszteletet érdemel. Könyvek az iskolapadban Marci 4. a osztályos lesz szep­tembertől az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Is­kolában. A barátok hiányoz­tak már neki egy kicsit, csak azt sajnálja, hogy a suliban nem lesznek ott a számitógé­pes játékai. - Egy hete vettük át a tankönyveket, s mivel az alsósoknak és a felsősöknek külön osztották, az egész nem tartott soká - mondta el A felszerelés­től függően hetente két hátizsákba pakolunk. Kádárné Dér Edina Kádárné Dér Edina, a gyer­mek édesanyja.- Rajz- és technikaórára kér­tek eszközöket, s már azokat is beszereztük. A fenntartóvál­tással új osztályfőnököt kap­tak, ettől a tanévtől Zelenák Edit viszi őket tovább. A köny­vek nagyobb részét - a hétvége kivételével - az iskolapadban tartjuk, s csak a legszüksége­sebbet hozzuk haza. A tisz­tasági felszerelést hetente cseréljük, a napi elemózsia és a tornazsák jelenthet plusz­terhet egyedül. Mivel hétfőn és pénteken több a felszerelés, Marcinak két hátizsákja is van, s hét közepén a kisebbe pakol. A mobiltelefon alsóban még nem engedélyezett, de jövőre már magánál tarthatja - tud­tuk meg a kisfiú édesanyjától.- Mi gyermekorvosok évek óta küzdünk azért, hogy a tanulók ne ormótlan táskák­kal járjanak iskolába - kezdte mindjárt Újhegyi János gyer­mekgyógyász főorvos, ami­kor az iskolai egészségmegőr­zésről kérdeztük. - Jogszabály írja elő, hogy a gyermekek a testsúlyuk 10 százalékánál többet nem cipelhetnek. Ki­zárólag a vállakat egyformán- A kisdiákok táskája egyetlen alkalommal lesz nehéz, ami­kor a tankönyvcsomagjaikat megkapják - nyugtatott meg mindenkit Hajnalosi Éva, a nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskola és AMI tankönyvfelelőse, majd hoz­zátette: mivel a tankönyveket csak a szülő vagy nagykorú meghatalmazottja veheti át, terhelő hátitáskát javaslunk minden korosztálynak. A legjobb az lenne, ha ezekbe se kerülne súlyos muníció, s csak a legszükségesebbeket vinnék haza délutánonként. Az iskolapadok kapcsán el­várható lenne, hogy az osztá­lyok bútorzatát az ott dolgozó gyermekek életkorához iga­zítsák. A tanterem legyen jól megviláglott, tágas, a padok pedig kényelmesek. Az a jó, ha a gyermek egyenes tartás­sal és gerinccel ülhet, a hátá­val meg tud támaszkodni, a könyökét le tudja helyezni a munkalapra, a lába pedig el­éri a földet. Ápol, s eltakar- Én magam egyenruhapárti vagyok. Egyszerű, olcsón el­készíthető, s az iskolára jel­lemző jegyeket magán viselő munkaruhában is kedves lát­ványt nyújthat a gyerek, de a serdülőkori magamutogatás, s az öncélú divatbemutatók is elkerülhetők lennének egy elegáns köpennyel. Arról nem is beszélve, hogy a szociális különbségek se volnának any- nyira szembetűnőek - mond­ta el ajánlásait a szakember. MATYASOVSZKI JÓZSEF iozsef.matyasovszki@kelet.hu a cipekedés „megtisztelő ter­he” is az ő vállukat nyomja.- Egyébként az alsósok és a felsősök sem cipelnek feles­leges holmikat magukkal. Ha rajztáblát és tornafelszerelést is hozniuk kell, már problé­másabb a helyzetük, de akkor sem a súlyuk, hanem a mé­retük miatt - mesélte a tan­könyvfelelős. Azért nem akkora súlyú A bank jogilag is kikerülhető lenne Bármennyire hihetetlen, a munkavállalók kész­pénzben is felvehetnék a fizetésüket. nyíregyháza. A 2013 januárjá­tól életbe lépett új munkatör­vénykönyvben (2012.1. számú törvény), a Munkabér védelme című fejezetben egyértelmű utasítást találunk arra, hogy kézbe is kaphatnánk a bért. A 158-as §-ban leírtak szerint a dolgozónak járó fizetség az általa megnevezett számlára is utalható, ugyanakkor kész­pénzben is megfizethető. Csupán a munkavállalón múlik, megnevez-e saját bank­számlát, mert ha nem teszi, a cég köteles cashben letenni a járandóságot. A dolgozóknak már a munkaszerződés meg­kötésekor érdemes meggyő­ződniük arról, nem kötötték-e ki, s nem fogalmazták-e bele a bankszámlás kifizetést a do­kumentumba, mert ha igen, később aligha lehet mindezen változtatni. Nyilván nem kis érvágást jelentene a bankoknak, ha a dolgozók hirtelen tömegesen élnének ezzel a lehetőséggel. Ám a készpénzes bérfizetés a munkavállalókon kívül - akik megszabadulhatnak a kár­tya- és a készpénzpénz miatt több nagyvállalat is el­gondolkodhat - mint ahogyan 2014 óta egyre több példa van erre - nem volna-e érdemes felajánlani a dolgozóknak a le­hetőséget. Végiggondolva, ki jöhet szóba nagy fogla- latoztató- ként a me­gyében, mindjárt az 1700 wf iya- eb a Keszpenzpeiiz- w felvétel díjától - a munka- % i . » adóknak is hasznot hozhat. j A hirek szerint szeptem- * bér l-jétől akár ötszörösére is emelhetik a pénzintézetek a tranzakciós díjat, s a meg­növekedett banki költségek Kézbe venni is nagyon jó FOTÓ: INTERNET munkavállalónak kenyeret adó Lego Manufacturing Kft.- re gondoltunk. Siket Lóránt, a cég kommunikációs konzul­tánsa elmondta, hogy náluk csak banki átutalás van, s nem is tervezik, hogy ez változzon.- Se pénztárunk, sem pedig készpénzforgalmunk nincs, s a banki átutalás biztonságos és átlátható mindenki számá­ra, s ez a Lego hosszú távú üz­letviteli elveivel is egybecseng - zárta rövidre a kérdést. Végül már csak a sajnálatos kivételekről nem szóltunk. A kormánytisztviselők és a köz- alkalmazottak bankszámla hiányában fizetést sem kap­hatnak. Ne is álmodjanak te­hát arról, hogy kikerülhetik a bankokat, mert könnyen az állásukba kerülhet. km Fővárosi élmény, és akár azt a címet is adhatnám neki, hogy a béna vidéki találkozása a nagyvárosi valósággal. Parkolás egy belvárosi utcában, délután hat után, és hát azzal a hittel, hogy hat óra után már ingyenes ez másnap reggelig. No nem. Ott este nyolcig fizetős. Ez ki is derült rögvest, amikor a kerthelyiségből kifelé bámulva látom, hogy már áll egy hajléktalannak tűnő figura a kocsi előtt és nyomkodja a kis okostelefonját. Hopp, pattanunk oda, és mondom, hogy hát mi a gond, majd előadom de tényleg tiszta szívből, hogy hát én vidék­ről jőve azt hittem, hat után ingyenes. Miközben mondom, belül érzem, ez annyira rosszul hangzó szöveg lehet,- hiába igaz - mint amikor megállítanak az utcán, hogy a gyerek a kórházban, de nem tudnak neki mit vinni, elvesztették a vonatjegyet, stb. Szóval, mondom az em­beremnek mi van, aki hüm- mög és mondja, hát jó, most az egyszer. Már épp kezdett bennem megdőlni a világ romlottságába vetett szilárd hitem, amikor nyomatékosan mondja többször is, mélyen a szemembe nézve, hogy na most neki este írni kell egy kis jegyzőkönyvet. írjál - gondoltam - és? Mondom, hogy írnom kell - ismétli a csóka - különben tízezer lenne a büntetés. Akkor esett le, itt vesztegetni kell! A parkolóel­lenőr tuti nem látott még egy ilyen hülyét régen, mint én, egy élő magyar Krokodil Dundee-et, csak annak a macsó kinézete nélkül, de végül is megoldottuk háromezerrel. Rejtő Jenő, alias P. Howard, prökbecsű jelenete jutott eszembe Tuskó Hopkinssal, aki ráordít az arabra: Meg akar vesztegetni? Majd miután semmi nem történik, megis­métli: Na, vesztegessen már! Ezt jó nyolcvan-kilencven éve írhatta le a szerző, de semmi nem változott mifelénk. Maradva a parkolóőrnél ő csak elvette, ami jár neki sze­rinte, egy minden ízében bűzlő rendszerből. Miért éppen egy rosszul fizetett emberke ne részesedjen - osztozva a delikvenssel - abból, amit azután homályos, átláthatatlan módon, gyorsan gazdagodó arcok osztanak szét egymás között. De legjobb esetben is eltűnik valami állami bugyor­ban, aminek az alját halandó nem látja. De miért ne kapjon egy nővérke külön pénzt, hogy adjon vizet a haldokló idős embernek, amikor felette a teljes ranglétrán államilag elismert és legalizált rendszer a hálapénz, ami akárhogyan is forgatjuk, egy korrupciós rendszer, amit ugyan minden benne lévő szégyell, de ez van. Az egy pesszimista jegyzet lesz, mert szerintem ebből mi soha, de soha nem fogunk kitörni, épp ellenkező irány­ba haladunk. Van ugyan sok üdítő kivétel, ahol kizárt a korrupció bármilyen formája, akár egyéni okból - mert az illető utálja, nem akarja - vagy egyszerűen maga az üzletág nem olyan. Ugyan ki ad például zsebbe pénzt azoknak a rendőröknek, akik például Miskolcon most hetek óra irá­nyítják a forgalmat negyven fokban vagy zuhogó esőben a legforgalmasabb csomóponton, vagy küzdenek a mene­kültekkel Röszkén. Az a baj, hogy ezek a kivételek és kivételes emberek semmilyen hatással nincsenek sem a kicsi egyszerű hét­köznapi aprópénzes, sem a nagy léptékű állami politikai korrupcióra. Csak vannak úgy magukban, mint Teréz anya volt a gonosz világban. És a legszomorúbb, hogy akik közé­jük tartoznak, még jó hülyének is érezhetik magukat. Nyomatékosan mondja többször is, mélyen a szemem­be nézve, hogy neki este írni kell egy jegyzőkönyvet. laszlo.kiss@naplo.hu Megkérdeztük: iéz volt egykor az iskolatáska? TOLDI ZSUZSANNA: MAJOROS RUDOLF: A MAJOROS ESZTER: A Felsősként nagyon ne- nevelőmunka embe- norvég oktatás lazább héz volt az iskolatáska, ribb, hatékonyabb volt. és gyakorlatiasabb. SOLTÉSZ GÁBOR: A bi- SZILÁGYI ISTVÁN: Két KRAJNYIK ENIKŐ: oszt és a testnevelést kilométert gyalogol- Mi, utcabeliek együtt nagyon szerettem. tunk a suliig és haza. mentünk az iskolába. Toldi Zsuzsanna számára 5-6. osztályban volt nehéz az is­kolatáska. - Reggel és este úszóedzés, délutánonként hangszeres oktatás és szolfézs, plusz a különórák. Ma sem tudom, hogy bírtam - mond­ta el. Majoros Rudolf szerint egy iskolás helyzete régen sem volt könnyebb, mint ma, csak a modern eszközök hiá­nyoztak. - Jobban megadtuk a tiszteletet a tanároknak, és a nevelőmunka is emberibbnek, hatékonyabbnak tűnt- jelen­tette ki. Majoros Eszter közel egy évig tanult csefediákként Norvégiában. - Ott könnyebb, de gyakorlatiasabb az oktatás, sokat prezentáltunk, s keve­sebbet magoltunk. De itthon abból nem élnénk meg - val­lotta be. Soltész Gábor a bioló­giát és a testnevelést szerette a legjobban. - Régen könnyebb dolga volt az iskolásoknak, kevesebb könyvből tanultak, s több szabadidővel rendelkez­tek - adta tudtuk Szilágyi István se érezte megterhelnek gye­rekként az iskolaéveket. - Úgy két kilométerre jártunk suliba, s azt mindennap gyalog tettük meg, de mi nem hordtuk haza a könyveket - mesélte. Krajnyik Enikő a mainál felszabadultabb iskolaévekre emlékszik. - Mi, utcabeli gyerekek nagyjából egykorúak voltunk, s iskolába is mindig együtt mentünk, s szerettünk suliba járni - nyilat­kozta. KM-MJ Kelet kvíz A helyi földvár védelmi funkcióját a honfoglalás után is megtartotta, hiszen a gyepű egyik vonala a Tiszakönyök mellett haladt. ajTuzsér c)Paszab b)Kocsord d) Rápolt A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el 10 Elnök a bakon Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke is megmérettet­te magát szombaton a kállósemjéni regionális fogathajtó versenyen. fotó: papp györgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom