Kelet Magyarország, 2015. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-29 / 202. szám

2015. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Kilencvenéves a Jósa András Múzeum épülete NYÍREGYHÁZA. Maróthy Kál­mán építész tervei alapján 1925-ben épült meg a mai Benczúr tér 21. szám alatti neoklasszicista, kétemeletes, oszlopos saroképület, mely­ben akkor a Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság kezdte meg működését. Az építkezés 1924. szep­tember 3-án indult, s egy év­vel később a Nyírvidék hasáb­jain már a következőket írták: „Az új pénzügyi palota előtt a taligások sora váltakozik. Az állványerdő mögül már kibontakozik a palota tömött teste, az erőt éreztető porti- kus, a hármas vonalú front klasszikus architektúrája.” Pénzügyigazgatóságként a második világháború vé­géig töltötte be funkcióját, majd az épület 1950 és 1955 között a megyei tanács egyes szakigazgatási szerveinek adott helyet, ezt követően 1972-ig az MSZMP párt­bizottságának székháza volt. Itt volt a Kelet-Magyarország szerkesztősége és több tár­sadalmi-politikai szerv szék­helye. Miután a Szarvas utca sarkán 1971-ben felépült az MSZMP-nek otthont adó új toronyház, kezdetét vette a Jósa András Múzeum gyűj­teményének átköltöztetése a megyeházáról a Benczúr tér­re. Az első középület volt az országban, melynek tetejéről jóval a rendszerváltás előtt távolították el a vörös csilla­got. Ekkor a palota földszinti részét a levéltár, míg két eme­leti traktusát a múzeum vette birtokba, mely 1974 tavaszán megnyitotta kapuit a nagykö­zönség előtt. A megyei levéltár gyűjte­ményét 1999-ben átköltöz­tették, így a múzeum vette birtokba a teljes épületet - idézte fel az épület történetét Holmár Zoltán múzeum- pedagógus. km — i /-1 Egy régi felvétel a múzeumról FOTÓ: JAM Lángolt a nádas szamossályi. Ötszáz négyzet- méteren égett a nádas csü­törtökön Szamossályiban. A fehérgyarmati tűzoltók fékez­ték meg a lángokat, személyi sérülés nem történt. km Jól végződött KÁLMÁNHÁZA. Szalagkorlátnak hajtott egy román rendszámú autó csütörtökön délelőtt az M3-as autópályán Kálmán- háza közelében, a balesetben senki nem sérült meg. km PÁRTHÍREK: 0 MEGYÉNKBŐL Jobbik. A települések érdekvédelmét szolgáló Magyar Polgármesterek Közös­ségének (MPK) alelnöke, dr. Fülöp Erik mintegy 25 helyhatóság vezetőjének álláspontját képviselve jelentette be a pénteki sajtótájékoztatóján: nem akarnak migránsokat alkalmazni a közfoglalkoztatásban, nem kérnek a törvénytelen bevándorlókból. - Miközben a Janus-arcú Fidesz óriásplakátokon a magyar munkahelyek védőszentjeként tetszeleg, az új közfoglalkoztatási szerződés 13. pontjában arra kötelezi a településvezetőket, hogy vállalják a „kijelölt tartóz­kodási helyen élő harmadik országbeli állampolgárok” közfoglalkoztatását. A szabályozás a határsértők számára munkát ad, miközben a magyar állampol­gároktól elveszi a megélhetés lehetőségét! Az MPK sérelmezi, hogy semmilyen előzetes egyeztetés, véleménykérés nem előzte meg a kormányzati diktátumot, az idegen ajkú bevándorlók munkába járása közbiztonsági és közegészségügyi problémákat is felvet, ráadásul ellenőrizetlenül hagynák el a kijelölt tartózkodási helyüket - fejtegette az alelnök. <§> Fényes felvonulás A mátészalkai Fényes Napok rendezvénysorozatának lelke a Fényes felvonulás, így volt ez csütörtökön este is. Előtte a mécsestartó fiú életre kelt. A bőrnadrá- gos, félmeztelen gyermek szobrát évekkel ezelőtt egy helyi művész formázta meg. A „kőbe zárt” fiú az est leszálltával megelevenedik, hogy egy égő mécsest - ami egyben a kultúra jelképe is - adományozzon a város vezetőjének. FOTÓ: PUSZTAI SÄNDOR Felgyorsult a pályáztatás Augusztus közepéig 1210 milliárd forint kifi­zetése történt meg. NYÍREGYHÁZA. A felgyorsí­tott pályázati lehetőségekről (2014-2020) és az előző uniós költségvetési ciklus eddig le­hívott forrásairól tartott saj­tótájékoztatót Lipők Sándor pénteken a megyeházán. A miniszteri biztos elmond­ta: az idén augusztus közepé­ig 1210 milliárd forintot fizet­tek ki hazánknak. • - A magyar kormány egyik kiemelt célja, hogy a lehető leggyorsabban jussanak hoz­zá a támogatások a beruhá­zókhoz, és olyan fejlesztések valósuljanak meg hazánkban, amelyek az ország gazdasági verseny- és exportképességét növelik, és új munkahelyeket hoznak létre. Lipők Sándor a legfrissebb adatokat is ismer­tette a december 31-én záruló, korábbi uniós fejlesztési cik­lus eddigi támogatásfelhasz­nálásáról. Múlt év második felétől- Az idén augusztus közepéig 1210 milliárd forint kifizetése történt meg, az 1263,9 milliár­dos keret 96 százalékát hasz­náltuk fel. Az elért eredmény a pályázati rendszer 2014-es átalakításának köszönhető, a múlt év második felétől fel­gyorsult a kifizetések üteme Az eredmény a pályázati rendszer át- M alakításának ' köszönhető.^ LIPŐK SÁNDOR m mm- mondta a térség fejlesztésé­ért felelős miniszteri biztos a megyeházán. A pénteki sajtótájékozta­tón elhangzott: 2020-ig több mint 110 milliárd forint ösz- szegű európai uniós fejlesz­tési keret áll rendelkezésre Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében.- A rendelkezésre álló 113,91 milliárd forint összegű be­ruházási keretből a megye- székhely 24,63 milliárd, míg a többi megyei település 89,28 milliárd forintot kap az előt­tünk álló években. Lipők Sándor miniszteri biztos kiemelte: az uniós fej­lesztések központi koordi­nálását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésé­vel a Miniszterelnökség vette át, ezzel párhuzamosan az irányító hatóságok átkerültek a szaktárcákhoz. - 2015-ben 2236 milliárd forint lehívá­sa a cél - közölte Kemecse polgármestere, aki fontos­nak tartotta megjegyezni: a 2014-2020-as költségvetési ciklus pályáztatási rendszerét felgyorsították. Elkerülni a forrásvesztést- Sajnos a közelmúltban több­ször előfordult olyan eset, hogy a 2007-2013-as ciklus terhére még az idén is pályá­zatokat kellett meghirdetni, illetve egyes kiírások kereteit át kellett irni a forrásvesztés elkerülése érdekében. A fel­gyorsított rendszer ezeket szeretné elkerülni - mondta Lipők Sándor, a térség fej­lesztéséért felelős miniszteri biztos. TÁRNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu Tour nem csak a Túr mentén Páratlan élmények kerékpárral FOTÓ:TTRE Túravezetőket képez­tek a középkori templo­mok útjához. NYÍREGYHÁZA, A hat éve bein­dított Középkori templomok útja program folytatását je­lentette az SZSZBMFÜ Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környe­zetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Királyhágómelléki Refor­mátus Egyházkerület közö­sen elnyert pályázata.- Széles körben népszerű­sítettük azt az egyedülálló turisztikai tematikus túrát, aminek koránt sincs még vége, sőt, most kezdődik igazán a hódító útja - emlí­tette Kondra Laura, a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környe­zetgazdálkodási Ügynökség igazgatója.- Túravezetői képzést szer­veztünk a megyei és a városi természetbarát szövetséggel együttműködve. A gyalogos és kerékpáros bronzjelvé­nyes túravezetői kurzuson huszonketten tettek sikeres vizsgát, akik mindannyian a „Középkori templomok útja” túravezetői lesznek - újságol­ta Deák Attila, az ügynökség vezető menedzsere. A pénteki rendezvény so­rán Haraszti Béla a szövetség képviseletében nyújtotta át a túravezetői okleveleket, bíz­va abban, hogy hamarosan a gyakorlatban adják át a kép­zésen szerzett tapasztalatai­kat a rendkívül agilis vizsgá­zók. KM-LTL A Kelet arcképcsarnoka: Szakács Jenő egykori zenész, hangszerjavító napjainkban Kísért tánccsoportot, játszott színházban Szakács Jenő FOTÓ: SIPEKI PÉTER „Az autószerelők zenésznek néztek, a zenészek között pedig sokáig én voltam az autószerelő.” NYÍREGYHÁZA. A város-, SŐt, megyeszerte ismert táncta­nár édesapja, Szakács Balázs valahányszor elvitte elsőszü­lött fiát, Jenőkét a tánctanfo­lyamok záróbáljára, a kissrác mindig a zenekart figyelte, annyira tetszett neki a csár­dás üteme, a keringő andalító muzsikája.- Akkor még nem volt magnó, lemezjátszó a mu­latságokban, az élő zene jár­ta hegedűvel, zongorával, szaxofonnal. Én csodálat­tal bámultam azokat a szép hangszereket, és irigyeltem a zenészeket. Ők hárman-né- gyen egy tömeget tudtak pil­lanatok alatt jókedvre deríte­ni - meséli Szakács Jenő, aki 61 évvel ezelőtt alvégesi gye­rekként született a Kisteleki utcán, a 4-es számú iskolába, majd Debrecenbe, a zenemű­vészeti szakközépiskolába járt, ott érettségizett klarinét szakon. Szép jövő állt előtte, de a szülei betegek lettek, neki dolgoznia kellett, a hú­gáról gondoskodni. Az akkori Volánhoz került: autószerelő ipari tanuló lett, miközben már gyakran zenélt „beugró­ként” a város együtteseiben.- így esett meg, hogy az au­tószerelő barátaim zenésznek néztek, a zenésztársaimnak pedig én voltam az autósze­relő. Mit mondjak, nem unat­koztam akkor sem - mondja nevetve. Jó másfél év után a zene mellett döntött. Az akkoriban virágzó néptáncegyüttesek- a Kállai Kettős, a későbbi Szabolcs Táncegyüttes elődje- zenekaraiban volt afféle ki­segítő zenész, de mindinkább meghatározó személy a fúvós hangszerek világában. Látvá­nyosan megváltozott az élete, amikor Kazár Pállal, városi színház zenekari vezetőjével barátok lettek. Ő vitte be a színházi zenekarba, tíz éven át együtt „lagziztak” szinte az egész megyében szomba­tonként. Többször játszott együtt Marsó Jánossal, a Ko­rona tehetséges zongoristájá­val is. Hangolt Kocsis Zoltánnak is Eközben megtapasztalta a hangszerjavítás örömét, ahol sokat tudott hasznosítani a szakmunkásképzőben szer­zett tudásából.- Még a Kazár Palival töltött időszakban, a munka mellett Ibrányban képesítés nélkül taníthattunk az oltani művé­szeti iskolában. Sőt, új tanszé­keket is szerveztünk: Kazár barátom a zongora-, én pedig a fúvósképzésben szorgos­kodtam. Aztán lehetőség nyílt a Nyíregyházi Főiskolán leve­lező képzésen részt vennem, ahol - többek között Danes Lajos és Tarczali Zoltán veze­tett be bennünket a zenetudo­mány, a szolfézs rejtelmeibe. A tanári diplomát 1981-ben kaptam meg, de a sokrétű munkám változatlan maradt. Sőt! Már 1980-ban kért és , kapott mellékfoglalkozási iparengedélyt hangszerjaví­tásra, mert felismerte, hogy ebben jó lehetőség van. Han­golt zongorát többek között Hauser Adriennek és Kocsis Zoltánnak is.- Külföldi vendégszerep­léseinkről - ami gyakori volt akkor, amikor mások három- évenként kaptak útlevelet nyugatra - én olyan speciális szerszámokat hoztam, ami­vel a fa és a fém hangszereket lehet precízen javítani. Majd 1990-től, amikor egyre bő­vült a hangszerjavítás iránti kereslet, a mellékállást főállásra engedélyez­tettem, most két műhelyben telje­sítem a megbí­zásokat, hogy lekopogjam, si­keresen. Utol­jára a Big-Ben zenekarban játszottam örökzöld dallamokat. Életét még telje­sebbé tette, teszi tanítónő felesége, Toma- soszki Katalin, akinek 1981-ben fogadott hűséget és két gyermeke, a mérnök fia és a banktisztviselő lánya. Reméli, egy­szer az unoka is meg­érkezik a családba. ANGYALSÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom