Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-06 / 156. szám
2015. JULIUS 6., HÉTFŐ KELET Üzenet Vörös Dávid hűséges olvasónktól: Mikor találsz valamit, ami ^ annyira leköt, hogy nap míiÜnap akár ingyen is csinálnád, akkor célegyenesben vagy. Ha találsz valakit, aki hajlandó érte megfizetni is, akkor megvan a hivatásod. NiCK VUilCIC Postaládánkból Olvasóink írják Régi képek a szamosszegi emberekről Sok látogatót vonzott a falunkban a Régi képek a szamosszegi emberekről című kiállítás. A mégsárgult képek az 1800-as évek végétől, az 1900-as évek elejéről mutatják be őseink és a településünk múltját a helyi művelődési házban. Előzetes egyeztetés után a sokatmondó tárlat még megtekinthető, bízom benne, hogy most, a turistaszezonban is kíváncsiak lesznek rá a hozzánk érkezők. PARAG KATALIN, SZAMOSSZEG „Halandó vagyok, véges az élmény” Az ünneplők egy csoportja FOTÓ: A SZERZŐ Védőszentjükre emlékeztek Szent Lászlóra, a határőrök védőszentjére és a volt határőrségre emlékeztek a Nyírbátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjas Egyesület tagjai, valamint a rendőrség kötelékében ma is aktív szolgálatot teljesítő egykori határőrök. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Tóth Sándor nyugállományú ezredes, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének régiós elnöke, továbbá a nyíregyházi Nyíri Honvéd- és a Szabolcsi Műszaki Hagyományőrző Egyesület delegációja. Janovics János egyesületi elnök ünnepi beszédében méltatta I. László király emberi és uralkodói nagyságát, aki egy személyben volt az államrend megszilárdítója, a határőrizet megszervezője, az egyházak támogatója, a nők védelmezője és az elesettek gyámolítója. A volt határőröket ma is elválaszthatatlan kötelékként fűzi össze az a sajátságos belső kohézió, érzelemvilág és identitástudat, amely mindig is jellemezte e közösségeket. A kopjafánál sokan elhelyezték a megemlékezés koszorúit. A határőrnapon megrendezett kispuska-lóversenyt a házigazdák első csapata nyerte, maga mögé utasítva a Nyíri Honvéd Egyesületet és Nyírbátor 2. csapatát. A szoros egyéni versenyben Terdik Péter (Nyírbátor) végzett az élen, a 2. helyen Banu László (Nyíri Honvéd) és Gyenes József (Nyírbátor) osztozott azonos pontszámmal. VINCZE ISTVÁN ködve egyetlen pillanatig a csoda és a mindenség részévé válsz. De vajon átéled-e, képes vagy-e átélni a pillanatot? A pillanatot, melyben eljut a tudatodig: létezem. Benne vagyok a pillanatban. Bennem jött létre a pillanat. Megfogott, megkaparintott, eggyé lettünk. Elementáris erővel hat rám. Elvarázsol. Bűvöletben tart. Észreve- szem, hogy létezem. Hogy részese vagyok e földi csodának. Itt lehetek a mesebeli, szó szerint egyszeri földön, és emberként élhetem meg ezt a rendkívüli pillanatot, élő, gondolkodó, szépre és jóra érzékeny emberként lehetek részese ennek a pillanatnak. Átfut az agyamon: halandó vagyok. Mindezt látom, láthatom, amíg létezem, aztán mintha elvágták volna. Halandó vagyok, véges az élmény, gyufalángnyi, sercenésnyi, szikravillanásnyi a pillanat.” Érdemes ezen elgondolkodni, amikor fontossági sorrendet, célokat állítunk magunk elé az életben! LÁSZLÓ TAMÁSNÉ, NYÍREGYHÁZA Most nem a valaha két utcát összekötő pesti vagy vidéki nagyvárosi kereskedőházakról szeretnék itt szólni, hanem magáról a hazánkról, amely az utóbbi időben kezd hasonlítani az átjáróházakra. Kihasználva az EU adta lehetőséget, messze délről, az iszlám által uralt területekről tengeren és szárazföldön ezrek, tízezrek indulnak a jobb élet és a biztonság reményében Európa irányába. A legtöbben hazánkba, hogy menekültstátuszt vagy az EU-országokban ismert szabad mozgást megszerezzék. Ráadásul bennünket lassan két irányból is érintenek a modern népvándorlás hatásai, mert akik bejöttek, azok várhatóan - a más országokból történő kiutasítást követően - rajtunk keresztül mennek majd vissza oda, ahonnan elindultak, pedig náluk sem kellett mindenütt állandó rettegésben élni. Megértem én a baráti gesztust Szerbiával, de megértem a határ menti kerítést és az őrizet szigorítását is, hiszen van nekünk itthon is elég gondunk: képtelenek vagyunk a Szerbián átengedett újabb többezres menekült gondját a nyakunkba venni. Az EU megígért támogatása pillanatnyi segítség, de mi lesz utána, ha elfogy a keret? Aztán jobban örülnék, ha a menekülőket valósággal kifosztó „taxisok” példás büntetésben részesülnének, miközben a migránsok titkos és kétes fuvarozásából gazdagodnak. Tisztázni kellene a szerb rendőrséggel is, miért mutatják a legközelebbi utat a menekülőknek hazánk irányába. Többet vártam a két ország kormányának a tárgyalásától: tiszta, egyértelmű közös lépést a határzóna átlépésének szigorításáról. Vagyunk jó néhányan, akik sajnáljuk a valóban nehéz helyzetben lévő érkezőket, de kevésnek tartjuk az EU részvétét, hogy ez a népvándorlás Magyar- országot érinti a legérzékenyebben. S vajon mi lesz még holnap és holnapután? Többet vártam a két ország kormányának a tárgyalásától: tiszta, közös lépést a határzóna átlépésének szigorításáról. A napokban találtam rá kedvenc előadóm, Nagy Bandó András néhány elgondolkodtató sorára, melyet szeretnék megosztani kedvenc napilapom, a Kelet-Magyarország olvasóival: „Reggel ébredsz, fölkelsz, kinézel az ablakon. Minden a helyén van: fák, bokrok, virágok, ragyog a kert, mindent fénnyel áraszt el a nap, mely, mi sem természetesebb, ma is világot ad, pirkadattal ad jelt a kakasoknak, hajnali fénnyel töri át a rétek fölött libegő párát, és derűssé teszi az ébredező halandókat. Derűs leszel te is, fölragyog a szemed, belebor- zongsz a gyönyörűségbe. Este kószálsz egyet, beleballagsz a végtelenbe, és elmerülsz a csillagok sziklatengerében. Kísérőnkre, a holdra veted a szemed, és talán ekkor, ebben a hátborzongató, szívbe markoló látványban gyönyörTisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó Ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Olvasói kommentár Várólista Döbbenten tapasztaltam a minap, hogy a nemzeti dohányboltosok is várólistát vezetnek. A minap az egyik trafikban beszédbe elegyedtem a pult mögött álló hölggyel. Ő mesélte, hogy mekkora népszerűségnek örvendenek az úionnan Ezért kellettek a dohányboltok! Minek kellettek a trafikok, ha nem visszaszorítják a dohányzást, hanem becsábítják a fiatalokat a dohányboltba? A válasz egyszerű: ha nincs e törvény, nincs trafikosztás, és bizonyos embereknek nem került volna a zsebébe nem kevés pluszdohány (és dohány alatt nem a cigire gondolok ám). Szó nincs itt (és soha nem is volt) a káros szenvedély visszaszorításáról. Hatalom és pénzhaj- hászás, semmi több! Vendégsorok Angyal Sándor Átjáróház A közel 100 évfolyamtársunkból már csak 11-en gyűltünk össze legutóbb, dr. Vitális Sándor évfolyamtársunk lakásán fotó: olvasónktól m Virágoznak a szúrós szépségek Kinyíltak a kaktuszaim! - újságolta büszkén és boldogan a Mátészalkán élő Székely Lászlórté, aki elárulta: ezúttal hét cserép borult virágba. A szúrós szépségek már 38 évesek, ezért van rajtuk olyan sok virág! fotó: olvasónktól Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma- felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Immár évente találkozunk Hatvankét esztendeje, 1953- ban érettségiztünk le a mátészalkai gimnáziumban. Az évek múlásával sajnos egyre kevesebben jelenünk meg a találkozókon. Úgy döntöttünk, míg élünk, évenként összejövünk egymással. A közel 100 évfolyamtársunkból már csak ll-en gyűltünk össze legutóbb, dr. Vitális Sándor évfolyamtársunk lakásán, ahol ennek ellenére jó hangulatban beszélgettünk az eltelt évtizedekről. SZABÓ GÁBOR, ARANYDIPLOMÁS NYUGALMAZOTTTANÁR Már várjuk a következő programot, hogy újra ettölthessünk valahol együtt egy szép napot. NYfREGYHÁZA. Bár még nincs vége a vakációnak, az idei nyár egyik legnagyobb élményén már túl vagyok. Sokadik alkalommal indultunk kerékpártúrára Roma Ádám („BringÁdám”) tanár úrral. A Bujtosi Városligetbe vezetett az utunk, ahol sok-sok program várt ránk. Nagyon hálásak voltunk az ugrálóvárakat üzemeltető Király Sándornak, aki megengedte a sportszerető gyerekeknek, hogy kifulladásig élvezzék a játékot. Kipróbáltuk a gyermek- és a lánckörhintát, valamint a dodzsemet is. Az élménydús bujtosi látogatás után Nyírszőlősön keresztül Nyírpazonyba tekertünk, ahol - a túrák során már szinte hagyománnyá vált - focizás következett. Vidáman kergettük a bőrlabdát, majd elindultunk hazafelé. Oroson megálltunk egy kis fagylaltozásra, jégkrémezésre. A túra minden egyes percét kiélveztük, sokat nevettünk, beszélgettünk. A nap végére kellemesen elfáradtunk, nagyon jól éreztük magunkat. Már várjuk a következő túrát, hogy újra eltörhessünk valahol egy szép napot! SŰRŰ ALEX GÁBOR (6. A), NYÍREGYHÁZI BEM JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁRDONYI GÉZA TAGINTÉZMÉNYE Újabb túra ’’BringÁdámmal” H. ALEXANDRA Újabb kiadós túrán vannak túl a kerékpározás szerelmesei FOTÓ: OLVASÓNKTÓL sandor.angyal@kelet.hu
