Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-23 / 171. szám
2015. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK Fókuszban 5 KELET Világunk napról napra élhetőbb hellyé változik Egészségesebbek, gazdagabbak, okosabbak és békésebbek vagyunk, mint valaha. gazdaság. A híreket olvasva sokszor úgy tűnhet, a világ lassan széthullik: minden pokollá változik és a totális összeomlás szélén állunk. Valójában azonban amit átélünk, objektív mércével mérve az emberiség történetének legjobb időszaka. Soha nem éltünk hosszabb ideig, jobb, biztonságosabb és gazdagabb életet, mint most - írta a Vox.com az ENSZ legújabb, az elmúlt 25 év adataira támaszkodó felmérése alapján, ll pontban alátámasztva a fenti állítást, melyekről mai oldalunk cikkeiben olvashatnak. Az emberiség sikere Az emberi történelem nagy részében az élet undorító, álSRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: WOX.HU. ADATOK: RILEY. WHO Hosszabb életet élünk, mint valaha-----Világátlag Afrika Amerika latias és átkozottul rövid volt - írja Zack Beauchamp cikkének első pontjában, így folytatva: mindössze az elmúlt 200 évben (ahogy a grafikon is mutatja) kezdtek az emberek a ma normálisnak tekintett életkor eléréséhez közelíteni. Míg 1770-ben az átlagéletkor 29 év volt a világon (nagyon sokan haltak meg nagyon fiatalon), addig napjainkban a várható életkor 70 év! Az elképesztő különbség a bizonyíték arra, hogy az emberiség legnagyobb sikere történelmében a győzelem a járványok, a szegénység és a háborúk felett, melyek korábban a legtöbb ember életét követelték. A következő pontok pedig éppen ezt a tényt hivatottak alátámasztani, megmagyarázni. Emelkedőben a globális GDP Mióta az emberiség létezik, fajunk piszkosul szegény volt, de ez a XIX. századtól rohamosan megváltozott. A világ bruttó hazai terméke az emberiség történetében egyszerűen példátlan módon Igazán boldogok lehetünk, ha életünket kicsit „távolabbról” vesszük górcső alá fotó:AFP megugrott. Az okok között a legfontosabbak a felvilágosodás, a tudományos és ipari forradalom, valamint a kapitalizmus. E négy tényező alakította és terjesztette el az új ötleteket és technológiákat - például a modern orvostudományt és az elektromos áramot -, ami lehetővé tette, hogy oly mértékben növeljük vagyonúnkat és javítsuk egészségügyi állapotunkat, amiről elődeink még álmodni sem mertek. ekn G> http://www.szon.hu Sjí! HKü'föld. További külföldi MíSjflW híreket olvashat portá151 ágiunkon. Zuhanópályán a mélyszegénység A mélyszegénységben élők száma kevesebb mint felére csökkent Átlag napi 1,25 dollárból (kb. 350 forintból) élők 2 billió A tudás mindenkié fotó: afp Soha ennyi gyerek nem járt még iskolába oktatás. Mióta mind több gyermek éli meg az iskolaérettséget (1990-ben még ezerből 90, ma már csak 43 gyermek hal meg ötéves kora előtt), azóta az oktatási lehetőségek is széleskörűbbek, mint valaha. A világ iskolaérett gyermekeinek 91%-a vesz részt az oktatásban. Még a szubszaharai térség - ahol a legrosszabbak a beiskolázási adatok - is sokat fejlődött. Mint a Vox cikkéből kiderült, míg 1990-ben mindössze a gyermekek 52%- a, addig 2012-re már a 80%-a ült iskolapadba. EKN Húsz százalékkal kevesebben éheznek ma, mint a kilencvenes években. szegénység. A gazdasági növekedésnek nem csak a teÉhező etióp gyermek - vannak még megoldásra váró országok és népek fotó: afp hetős országokban vannak előnyei. 1990 és 2015 között körülbelül 1,1 milliárd ember életszínvonala emelkedett ki a mélyszegénységből, azaz ennyien vannak, akik a korábbi 1,25 USA-dollárnál (kb. 350 forint) többől élnek naponta. Ez azt jelenti, hogy 25 év alatt az Föld népességének hetedét sikerült a nincste- lenségtől megmenteni - fogalmazott Zack Beauchamp cikkében, megjegyezve: a többség Indiában és Kínában él, ahol az elmúlt években hihetetlen gazdasági növekedés zajlott. Továbbra is súlyos azonban Afrika szubszaharai térségeiben a szegénység. A tény, hogy vannak olyan terű® http://www.szon.hu [il'K [■! Gazdaság. További HjMU gazdasági híreket olvashat [■1 gsfí portálunkon. letek a világon, ahol továbbra is koncentráltan sok a nehéz helyzetben élő, még nem ok arra, hogy ne örüljünk annak, több mint egymilliárd ember sorsa fordult jobbra. Több asztalra jut étel A növekvő jólét egyik kétségtelen előnye, hogy egyre több ember tudja megengedni magának az élelmiszert. Az ENSZ adatai szerint 1990 és 1992 között 991 millió alultáplált ember élt a Földön. Ez a szám ma 780 millió. Ez a több mint 20 százalékos csökkenés nagyon jelentős egy olyan világban, ahol az elmúlt századokban az emberek többsége a megfelelő élelmezés hiánya miatt szenvedett. ékn A Vox 11 pontja o © © © © © © © © © © Tovább élünk, mint valaha. Nőtt a globális GDP. Szabadesésben a mélyszegénység. Történelmi mélyponton a háborúk miatt elhunytak száma. Csökken a HIV/AIDS megbetegedések száma. A betegségek ritkulnak, az átoltottság nő. A demokrácia elterjedése biztonságosabbá, szabadabbá tette a világot. Csökken a globális éhezés. Kevesebb anya hal meg szülés közben. Több gyermek éri meg az ötéves kort. Több gyermek jár iskolába, mint valaha. O Az oldalt fordította, szerkesztette: Sz. Fabók Ágnes agnes.fabok@naplo.hu Sikeres harc a járványok ellen, az oltások mellett HIV, AIDS, tbc, malária - csak néhány a betegségek közül, amik ellen sikeresen harcolunk. egészség. Az elmúlt 15 évben komoly fejlődést értünk el a HÍV, valamint az AIDS terjedésének megfékezésében. A 2000 és 2013 között dokumentált új HIV-fertőzések A kulcs a megelőzés, ahhoz pedig az oltások fotó: afp 40 százalékkal csökkentek, míg az AIDS-szel összefüggésben lévő halálesetek a 2005-ös csúcshoz képest 35 százalékkal estek vissza. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a pestis elleni globális harcban kialakult egy kiváló ellátórendszer, ami a gyógyszereket gyorsan el tudta juttatni a megfelelő helyre. Fejlődő országok „kórjai” Azonban nem csak a HIV-et és AIDS-et sikerült a betegségek közül visszaszorítani. A világszerte mind jobban elterjedő oltások különlegesen hatékonyak, és becslések szerint 2000 és 2015 között 15,6 millió ember életét mentették meg. A maláriás esetek száma például ebben az időszakban 58 százalékkal csökkent, a tbc mortalitása pedig 1990 óta 43 százalékkal csökkent. Ezek azok a betegségek melyek a legtöbb áldozatot szedik a fejlődő országokban. ekn Biztonságosabb és szabadabb élet A két világháború után töredékére esett vissza a harcokban életüket vésztők száma. HÁBORÚ ÉS BÉKE. KulcsfontOS- ságú tényezője a világ jobb hellyé válásának a demokrácia elterjedése. Az amerikai és a francia szabadságharctól számítjuk a globális terjedést, de a hidegháború végével még korántsem állt le a legnépszerűbb államforma térnyerése. A demokrácia egyik legnagyobb vívmánya, soha (vagy csak nagyon ritkán) fordul elő, hogy demokratikus kormányok egymással háborúzzanak, ráadásul jelentősen kisebb az esély arra is, hogy „lemészárolják” népüket. A demokrácia állandó nyomás alatt tartja a politikusokat, hogy mindent megtegyenek választóik boldogságáért, hozzájárul a technológiai és gazdasági fejlődés átvételéhez és elterjesztéséhez is. Nem utolsósorban pedig az egyik legnagyobb előnye, hogy az emberek maguk választhatják meg vezetőiket. Kevesebb áldozat A Vox összeállítása természetesen nem látja, s nem is akarja rózsaszín szemüvegen keresztül láttatni életünket. Mint írták, a modern világ is „megszülte” a maga borzalmait - ilyen például a „gépesített gyilkolás” a két világháború alatt, ám azt követően drámai javulás történt. A csatákban elhunytak aránya a Föld népességének egészét vizsgálva döbbenetesen visszaesett, ennek legfőbb oka pedig leginkább abban keresendő, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak (mint az USA és Oroszország) igyekszenek tartózkodni a nagyobb háborúktól. Természetesen a csatározásoknak nincs vége, de sikerült olyan helyzetet teremteni, hogy a harcok ne veszélyeztessék az emberiség eddig elért eredményeit sem gazdasági, sem tudományos innovációk terén. ÉKN Háborús áldozatok száma világviszonylatban (százezer főre vetítve)
