Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-18 / 167. szám

2015. JÚLIUS 18., SZOMBAT Barangolás A nemzeti emlékpark zarándokhelyül is szolgál a szétszabdalt, mégis együvé tartozó magyarság számára. Egyedülálló módon, tabletes idegenvezetéssel és 5D mozi segítségével invitálja időutazásra a látogatókat fotók: csáki Alexandra A nagygéci üzenet összefoglal­ja, mit érezhették az otthona­ikból kitelepített emberek A magyarság jelképévé vált a lakatlan falu kis temploma Sem az 1970-es árvíz, sem az idő nem kímélte a település házait Az 1970-es pusztító árvíz után negyvenöt esztendővel újra élet költözik a Számos- menti településre. nagygéc. Ami a városi ember számára elsőként tűnik fel, az a mérhetetlen csend. Nem hallani emberi szót, nem ugatnak a kutyák, egy-egy át­haladó autó motorzaja furak- szik csupán a levegőbe, de az is tompán, mintha a sofőrök lábujjhegyen gurulnának ke­resztül a falun. Ez Nagygéc, a település, amely az 1970-es árvízben csaknem teljesen elpusztult, s aminek újjáépítését védelmi okok miatt nem engedélyez­ték. Lakosait - tiltakozásuk ellenére - a közeli Csengerbe és Csengersimára költöztet­ték. A falu emlékparkjában hét oszlop őrzi az árvízben elhunytak névsorát. Félmilliárd forintos beruházás Nagygéc jelképe, az egytor- nyos, kétrészes teremtemp­lom hosszú ideig üresen és elhagyatottan állt, külső falán térdmagasságban jelzés: odá­ig ért a víz 45 évvel ezelőtt. A templom úgy maradt fenn, mint a hatá­rokkal szétszakított magyarság a Kár­pát-medencében. SUBA ISTVÁN A Megmaradás vagy Magyarság Háza különleges építészeti meg­oldásokkal a születést és a halált eleveníti meg Az emlékparkba őshonos gyümölcsfákat ültettek, a ligetben pedig 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei üzennek az utókornak Drávaszögtől Csángóföldig ■iPjBWÉWWEW—* .................................. A templom egyszerűségében is lenyűgöző. A restaurátorok az eredeti formákat és színeket állították helyre A látogatóközpont ad helyet a nagygéci nemesek és a Schwartz család emléktermének, ahol az ország egyetlen 5D mozijában a legfontosabb történelmi események elevenednek meg A XIII. századi egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom két részből áll: a hajót az Árpád-kor­ban építették, a XV. század második felében pedig késő gótikus stílusban bővítették ki A műemlék az elmúlt évtize­dekben végveszélybe került. Hogy mégis fennmaradt, az a kitelepített nagygécieknek és támogatóiknak köszönhető, 2012-ben ugyanis pályázatot írtak ki, melyen a csengeri önkormányzat 562 millió fo­rintot nyert a „A Megmaradás Temploma” kulturális-turisz­tikai attrakció létrehozására.- A védett templom felújí­tása a végéhez közeledik, s számtalan látnivalóval kiegé­szítve a megmaradás szimbó­lumává vált, hiszen minden nehézség ellenére úgy ma­radt fenn, mint a határokkal szétszakított magyarság a Kárpát-medencében - mond­ta el az emlékparkban tett séta során Suba István, a ta­nulmányi kirándulást szerve­ző Study Tour vezetője. Ottjártunkkor ugyan javá­ban dolgoztak még a mun­kások, de már körvonalazó­dott az az épületegyüttes, amit néhány hónap múlva már teljes magabiztossággal nevezhetünk nemzeti em­lékhelynek: a Megmaradás Temploma, a Nagygéci Em­lékpark, a Magyarság Háza, a kilátótorony, a Schwartz- porta, valamint az Őrtűz-osz­lop. CSÁKI ALEXANDRA alexandra.csaki iakelet.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom