Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-17 / 166. szám

2015. JULIUS 17., PÉNTEK KELET Megyei tükör 5 Két turnusban ismerkedtek meg a diákok az erdő élővilágával FOTÓ: NyÍRERDŐ ZRT. Az erdőgazdálkodással ismerkedtek a gyerekek A fellépők palettája évről évre színesedik, az idén a Neoton Família is fellép fotó: pmn nyíregyháza. A Nyírerdő Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája gazdag programok­kal várja a gyerekeket a nyári hónapokban is. „Vár az erdő” címmel ismét meghirdették a már hagyományos természet- ismereti napközis tábort. Az elmúlt két hétben húsz diák két turnusban, játékos körülmények között ismer­kedett az őket körülvevő kör­nyezettel. Erdőismereti túrán vettek részt a Sóstói erdőben, a faanyag felhasználási lehe­tőségeiről, a térségben elő­forduló madarakról tanultak. A játékos vetélkedők mellett számos kézműves foglalko­zás és íjászat is szerepelt a programban. Az erdei iskolában kialakí­tott szabadtéri foglalkoztató­ban a táborozok kipróbálhat­ták a kenyérsütés fortélyait, de tanyai állatokkal is megis­merkedhettek. Összességében nagyon jól sikerült a program, akadt olyan gyerek, aki mindkét héten a Nyírerdő Zrt. vendége volt. KM Évről évre fejlődik a fesztivál, a szervezők igyekeznek színesíteni a kulturális palettát. SZATMÁRNÉMETI. KonCZ ZSU- zsa, Gerendás Péter, Ossian, ByeAlex, Zalatnay Cini, Mu­zsikás Együttes, PASO, a Neo­ton Família, a soproni Deszka Társulat és a budapesti József Attila Színház - négy színpad, 15 helyszín és több mint száz program vár mindenkit Szat­márnémetibe augusztus 17- 24. között. Nyolc napon át Számtalan újdonsággal ké­szülnek az idei, XIV. Partiu- mi Magyar Napokra (PMN) a szervezők: az idén augusztus 17-24. között szervezik meg a régió legnagyobb rendezvé­nyét, a nyolcnaposra bővült PMN-t, melynek minden nap­jára jut egy gyermek/báb- és egy színházi előadás, s több mint száz program közül vá­logathatnak a szórakozni vá­gyók. A hagyományteremtő ren­dezvény azon az elven mű­ködik, azokat az értékeket képviseli, mint az ezredfor­dulón, amikor elindult. Évről évre fejlődik ez a fesztivál - hiszen miért ne nevezhet­Természetesen a szervezők a gyermekekről sem feled­keztek meg, hiszen a Parti- umi Magyar Napok (PMN) hetében minden délelőtt a szatmárnémeti, a pécsi és a veszprémi bábszínház mű­nénk így -, a szervezők job­bító szándékkal igyekeznek változatosabbá tenni a kultu­rális palettát. Az évek során bebizonyo­sodott, hogy az Identitás Alapítvány és az RMDSZ szat­márnémeti szervezete által szervezett PMN-nek létjo­gosultsága van - az értékek bemutatása, s egyben tükre a szatmári magyarságnak. Bizonyítja, hogy itt vagyunk, voltunk és leszünk ezen a vi­déken. A Partiumi Magyar Napok nem csak a szatmáriak ünne­vészei várják a kicsiket és a nagyokat is. Ugyancsak - egy­fajta űrpótlásként - számta­lan dzsessz- és blueskoncert várja a műfajok kedvelőit, például 17-én este a Tűzoltó­torony tövében Elsa Valle y pe, hanem az egész régióé, hiszen több ezren látogatnak ide a környező megyékből, Magyarországról, Kárpátaljá­ról, sőt, a Felvidékről is. Színházi és koncertkavalkád A rendezvény programkaval- kádjából Stier Péter főszerve­ző szemezgetett, kiemelve az idei PMN jelentős változásait, amelyek két űrt is pótolnának a szatmáriak életében.- Négy színpadon és 15 helyszínen szórakoztatjuk a régió közönségét, s a tavaly megszűnt Sorompók Nélkül Sus Hermanos, vagy 22-én a PASO (Pannónia All Stars Ska Orchestra). A népzenét kedvelőknek 18-án a Muzsikás Együttes és Petrás Mária, 20-án pedig a Fonó Zenekar muzsikál. Nemzetközi Színházi Feszti­vál hiányát igyekszünk azzal pótolni, hogy a PMN heté­ben minden nap lesz egy-egy színházi előadás a Tűzoltóto­ronynál, vagy a Szakszerve­zetek Művelődési Házának kis- és nagytermében, vagy az Ács Alajos Stúdióteremben - mondta. Az előadások kínálata pedig nemcsak bőséges, de különle­ges is: augusztus 17-én a bé­késcsabai Jókai Színház adja elő a Bernarda Álba házát, 19- én a budapesti József Attila Színház mutatja be a Huszti Péter rendezte Komámasz- szony, hol a stukker? című komédiát, 20-án a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház lép fel, 2l-én pedig a 'soproni Deszka Társulat mutatja be a Valahol Európá- ban-t, melynek különlegessé­ge, hogy a darabban fogyaték­kal élő színészek is fellépnek. SZABÓ KINGA PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL MSZP. A szocialista önkormányzati képviselők úgy érzik, a Nyíregyházi Főiskolá­nak hatalmas presztízsveszteség az, hogy nem ők, hanem a Debreceni Egyetem biztosítja a 2016 szeptemberében Kisvárdán induló képzések szakmai hátterét. Jeszenszki András szerint szomorú, hogy nem a nyíregyházi felsőoktatási intéz­mény a kapcsolódási pont, hanem a cívisváros egyeteme. - Örülünk a képzőköz­pont beindulásának, de az több mint sajnálatos, hogy nem a Nyíregyházi Főiskola tudásbázisa áll a kezdeményezés mögött. Nagy László városi elnök hozzátette: a nyíregyházi önkormányzat az Apáczai-iskola és a futball után újabb fontos csatát veszített el. - Hol van az megírva az Alaptörvényben, hogy egy miniszter szülő­városában felsőoktatási intézménynek kell működnie? Hol vannak a nyíregyházi országgyűlési képviselők akkor, amikor a pártérdekek helyett a helyiek érdekeiért kellene szót emelni? - tette fel költői kérdéseit Nagy László. Várják a kicsiket, és persze a nagyokat # Különleges élmény Kisvárdán nagy sikert aratott egy korabeli omnibusz másolata, mellyel városnézésre indulhat­tak az érdeklődők. fotó: pusztai sánpor Halfesztivál - kilencedszer Újra nekidurálják ma­gukat Balsán a komp- húzó versenynek. BALSA. Bárki, aki elég erősnek, vagy nagy stratégának érzi magát, nekiállhat a kötélnek, hogy elmondhassa, erőnek erejével húzta át a kompot 2015-ben. Az idén július 18-án várják a megszokott szeretettel az érdeklődőket a révlejáró mel­letti területen. A szabolcsi vendéglátás­ban nem épp jellegzetes a halászlé, azonban a balsai hungarikumnak számít, ezért került hal a levesbe a névvá­lasztáskor. Egész nap jár majd a csi-hu-hu kisvonat, a fesz­tivál már délelőtt 10 órakor kinyitja kapuit. Előbb a helyi­ek uralják a nagyszínpadot a térség civil szervezeteit, kéz­műves munkáit felvonultató sátrak ölelte tér közepén. Sztárvendégek a Tisza-parton Nóta és operett szól ebéd­időben, Romár Laci dalai azonban csak 15 órakor csen­dülnek fel. A sztárvendégek: Bódi Guszti és Margó délután fél ötkor lépnek a világot je­lentő balsai deszkákra, őket az Inflagranti és a Compact Disco követi. Mire beesteledik, dalra is lehet fakadni a Képzelt riport slágereire, amit egy miskolci színtársulat prezentál a tűzi­játék előtt. A fények tánca este tíz óra­kor kezdődik, s a szervezők bíznak abban, hogy mindenki elégedetten tér nyugovóra az idei erőpróba, a halak, a va­dak, s mindenféle jó falat él­ményével. KM A Kelet arcképcsarnoka: dr. Reszler Gábor PhD, főiskolai tanszékvezető Élményszerűvé varázsolta Helytörténeti tanulmá­nyai is figyelmet érde­melnek. KABA, HAJDÚSZOBOSZLÓ, NYÍR­EGYHÁZA. Szülőhelyén, Ká­bán, majd a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium­ban is kitűnő tanítók, tanárok igyekeztek megszerettetni vele a történelmet; Reszler Gábor a 11 hónapos katonaság után ezért is lett a nyíregyházi tanárképző főiskola történe­lem-orosz szakos hallgatója 1972-ben.- Bár szakmai érdeklődé­sem már akkor a legújabb kori egyetemes történelem felé vonzott, első munkahe­lyem mégsem a katedra volt. Friss diplomásként 1976-tól a nyíregyházi Jósa András Múzeumba kerültem, ahol új- és legújabb kori törté­nész-muzeológusként dol­goztam négy éven át. Eköz­ben levelező hallgatóként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen mélyí­tettem ismereteimet kedvenc korszakomról, és szereztem középiskolai tanári diplomát. Történelem testközelből Ám még ezután sem az okta­tást választotta: több éven át a megye napilapjánál, a Ke- let-Magyarország kulturális rovatánál újságíróskodott, igyekezett testközelből is mi­nél jobban megismerni korunk történelmét, az események társadalmi összefüggéseit.- Egy sikeres pályázat után lettem tanársegéd a Nyíregy­házi Főiskola történettudo­mányi tanszékén, ennek jö­vőre lesz harminc éve. A mai napig változatlanul az egyete­mes, illetve a magyar történe­lem, azon belül is a társada­lomtörténet foglalkoztat. Arról is beszélgettünk az egykori kollégával, hogy a történelem megértéséhez olyan kérdésekre is választ kell találni, mint az újság­írásban: hol, mikor, kivel, mi és miért történt, történhetett meg. Különösen áll ez a legújabb korra, hiszen a főiskola hall­gatóinak jó része a rendszer- váltáskor még nem is élt, ne­kik szinte élményszerűvé kell tenni az előadásokat. Az idén például az első világháború századik évfordulója alkal­mából illett részletesebb ké­pet adni a történések okairól, a veszteségről, az ország ké­sőbbi helyzetéről. Átélhetően kell bemutatni az eseménye­ket, ami nem egyszerű, hi­szen magyar nyelven kevés dokumentum használható fel. A főiskolán is fokról fokra lépett előre: 1991-ben summa Dr. Reszler Gábor FOTÓ: SIPEKI PÉTER az előadásokat cum laude védte meg egye­temi doktori disszertációját, melynek témája Szabolcs vár­megye mezőgazdaságának tőkés átalakulása és a munka­erőviszonyok változása volt, e témakörből is több publiká­ciója látott napvilágot. Helytörténeti tanulmány Ugyancsak a Debreceni Egye­tem találta méltónak 1997- ben a PhD tudományos foko­zat elnyerésére. Helytörténeti tanulmányai is figyelmet érdemelnek, me­lyek az életmód változásaival, az életminőség alakulásával, a közgondolkodás és a társa­dalmi mentalitás formálódá­sával kapcsolatos kérdéseket járnak körbe Észak-Kelet-Ma- gyarországon, a Rétköztől a Borsod megyei településekig. Egy kutatócsoport tagja­ként a két megye nemzetközi vándorlásban játszott sze­repét is tanulmányozta. Gábor - elődje, dr. Czövek István nyugdíjazása után - 2011 óta tanszékvezető főiskolai tanárként irányítja a Történettudományi Intézet Tanszékének munkáját, vállal szerepet a ta­nárképzés szerve­zeti megújításá­ban. Nős, fele­ségét, Nagy Enikőt a főiskolán ismerte meg, két gyer- m e - kük és öt unoká­juk teszi még teljesebbé tartalmas éle­tüket. ANGYALSÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom