Kelet Magyarország, 2015. július (72. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-14 / 163. szám
2015. JÚLIUS 14., KEDD Hazai tájakon KELET ÜMHi « Elnyűhetetlen rockzenészek A közelmúltban megrendezett Sóstófeszten adott színvonalas koncertet Nyíregyháza meghatározó, immár legendás rockzenekara, a Nap együttes. fotó: perme Sötétedés után avatták fel az új beruházást kemecse. Kevés beruházást adnak át sötétedés után, de hát egy díszvilágítás csak akkor érvényesül igazán, s az ünneplésre érkezők akkor tudnak igazán gyönyörködni benne. így aztán a kemecsei ön- kormányzat a napokban 21 órakor rendezte meg ünnepségét, amelyen Lipők Sándor polgármester átadta az új szökőkutat és parkvilágítást az új városháza parkjában. A hatalmas halat formázó elegáns tér tiszteletadás Kemecse címere előtt. A park szimmetrikus eleme a két díszkút. A kutak medencéjének mészkő táblákból és görgeteg kavicsokból megtervezett burkolata a bennük levő víz nélkül is élményt adó látványt nyújt. A két díszkút a felemelkedés pillanatának szimbóluma. km Csatornákkal hálózzák be az egész községet PIRICSE. Építik a szennyvízcsatornákat Piricsén, aztán pedig megkezdődik az utak helyre- állítása. A közúti igazgatóság útján félpályás helyreállítás lesz, míg az önkormányzati utakon sávosan újítják fel az aszfaltot a dolgozók. Maga a csatornázás mindenhol nem fejeződött be, ugyanis 100 millió forintot kapott a község a kimaradt utcák csatornázására, így ősszel lesz készen a teljes beruházás. A község vezetői most örülhetnek annak, hogy sok utcában csak földút volt, hiszen nem kell aszfaltot bontani. A csatornázás után a földutat állítják vissza, s majd később pályázik az önkormányzat szilárd burkolatra. KM Máriapócsi pontyok A közelmúltban fogta a máriapócsi horgásztóban Tóth Árpád ezt a 7,62 kg-os pontyot, amit a fényképezés után visszaengedett a vízbe Tóth Mihály máriapócsi horgász a közelmúltban fogta ezeket a gyönyörű pontyokat fotók: magánarchívum Vándorbottal, hátizsákkal Ahol három határ találkozik Nagy Elemér a magyar és az ukrán határnál. Pár méterre folyik el a Túr, a román határkő a folyó túloldalán találFOTÓ: A SZERZŐ Ami korábban még majdnem az ország közepén volt, Trianon után az ország legkeletibb pontja lett. GARBOLC. Útra kelünk nyáron. Ki autóba ül, ki a repülőre, mások meg kerékpárra pattannak vagy az apostolok lovát választják, hogy a vakáció és szabadság ideje alatt új tájakat ismerjenek meg, új vidékeket fedezzenek fel úgy külföldön, mint belföldön. Bár igaz, egyesek jobban ismerik a görög és a horvát tengerpartokat, mint saját megyéjüket. Egykoron halálra ítélték Pedig Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében is rengeteg természeti, építészeti és történelmi érték várja, hogy felfedezzük. Minden településen van valamilyen látnivaló, amit érdemes megnézni, amiért érdemes megállni. Sajnos, vannak olyan „nevezetes” pontok is, amelyeket a történelem, pontosabban a trianoni békediktátum kény- szerített ránk. A történelmi Magyarország határa egykoron messze volt Szatmártól, az Erdőháttól, azonban 1920 után már itt húzódott meg az országokat elválasztó határ, s ami korábban még majdnem az ország közepén volt, az lett Trianon után az ország legkeletibb pontja. A hármas határ és az ország legkeletibb pontja Gar- bolc mellett található. Garható bolc egyike volt annak az öt településnek, amelyet elpusztított a Szamos áradása 1970-ben. A falut az akkori politikusok halálra ítélték, 1993-ig nem is lehetett építkezni. „Idegenvezetővel” könnyebb Azóta nagyot fordult a világ, a település a lehetőségeihez képest igyekszik szépülni, fejlődni. A közelmúltban megszépült a református temploma, megújult a többfunkciós közösségi ház, s uniós támogatással megépült a műút a határ túloldalán található Szárazberekig. Igaz, egyelőre nincs szabad átjárás a két ország között, de az ön- kormányzat néhányszor már vállalta, hogy saját költségén ideiglenesen megnyíljon a határ. Először egyedül terveztem, hogy felkeresem a történelem által nevezetessé kikiáltott helyeket, de aztán felajánlkozott idegenvezetőnek Nagy Elemér, aki 16 éven keresztül Utólag döbbentem rá, hogy milyen nagy segítség is volt Nagy Elemér társasága, hiszen egyedül talán még most is ott bolyonganék a határban, vagy éppen ukrán vagy román határőrök parancsszavainak engedelmeskednék. Utunk során sok történetet mesélt vadakról, határsértőkről, a Túrról mint határfovolt Garbók polgármestere (ezt a tisztséget most fia, Roland tölti be), s tősgyökeres garbolciként és vadászként úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét. lyóról, s természetesen szóba került az is, amikor 1970-ben víz alá került a falu. Miután elvitt a hármas határhoz és a mai Magyarország legkeletibb pontjához, még számos helyet szeretett volna megmutatni, de sajnos mennem kellett két faluval arrébb egy ünnepségre. így aztán azzal váltunk el, hogy Garbolc visszavár... M. MAGYAR LÁSZLÓ laszlo.magyar@ketet.hu Garbolc még visszavár Szép tájképek - linómetszó' késekkel Megörökítették a természetet a fiatalok fotó: magánarchívum Különböző képzőművészeti technikákkal ismerkedtek meg a petneházi fiatalok. petneháza. Képzőművészeti napközis táborban vett részt a közelmúltban a petneházi Petneházi Dávid Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 14 diákja a Szigeti-tanyán, a Nemzeti Tehetség Program keretében. A fény varázsában- A nyertes pályázatunknak az volt a címe, hogy A fény varázsában, impressziók a természetben - tájékoztatta lapunkat Rákóczi Enikő, a tábor szervezője. - A Szigeti-tanyán festői környezetben ismerkedhettek meg 8-10 éves tanulóink különböző képzőművészeti tevékenységekkel, Tar Tamás tanár úr irányításával. Az első napon az akvarellfestészet technikájának titkait leshették el a fiatalok, akik különleges akvarellpapírra festhettek is. Aztán a pasztelltechnikák rejtelmeibe nyerhettek bepillantást, és különleges Ingres papírra rajzolhattak.- A következő nap az olajfestmény-készítést ismerhették meg, igazi feszített vászonra festhettek a gyerekek. Az utolsó két napon a linómetszés és szobrászkodás fortélyait figyelhették meg. Linómetsző kések segítségével metszették a különböző tájképeket, majd tinta segítségével lenyomatot készítettek.- Agyagból különböző szobrokat alkottak, amelyek elkészítéséhez mintázófát használtak. Az öt nap alatt olyan anyagokat próbálhattak ki, amelyre soha nem lett volna lehetőségük. Képzeletük és kreativitásuk szárnyalhatott.- A szabadidős tevékenységek sem maradtak el, csónakáztak és íjászkodtak pihenésképpen. Bejárhattuk a Szigeti-tanyát, megismerhettük az ott élő állatokat, és gyönyörködhettek a tájban. A gyönyörű munkáikból kiállítás is nyílt. KM A fiatalok képzelete és kreativitása valóban szárnyalhatott a táborban az alkotás során. RÁKÓCZI ENIKŐ Jegyzők klubjában A régi/új elnökségi tagok: dr. Dolhai Edina elnökhelyettes, Balázsné Keller Olga elnök, dr. Szép Béláné elnökségi tag fotó: hegedűs csaba A törvényi előírásoknak megfelelően új elnökséget választottak. ajak. Tisztújító közgyűlést tartott Ajakon a Kultúra Házában a napokban a Kisvárda és Térsége Jegyzői Klub (KJK). A civil szervezetek működéséről és támogatásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény számos ponton változást hozott a civil szervezetek működése terén, ezért a KJK alapszabályát is felül kellett vizsgálni, s a tagok egy újat fogadtak el. Az idén lejárt a 2011-ben négy évre megválasztott elnökség mandátuma. A közgyűlés öt évre megválasztotta az egyesület új ügyvezető szerveit: az elnökséget és felügyelő bizottságot. Az elnökség az új szabályok alapján a korábbi hat fő helyett három főre csökkent. Az új elnökség tagjai - akik egyben régi elnökségi tagok is voltak - Balázsné Keller Olga, dr. Dolhai Edina és dr. Szép Béláné lettek. Az elnökség a tagjai közül elnöknek Balázsné Keller Olgát, elnökhelyettesnek dr. Dolhai Edinát választotta meg. A közgyűlés háromfős felügyelőbizottságot is választott Belinszky Béla, dr. Szép Béla és Törökné dr. Nagy írén személyében, a bizottság elnöke dr. Szép Béla lett. Balázsné Keller Olga elnök a megválasztott tisztségviselők nevében megígérte, mindent megtesznek azért, hogy a jegyzői szakmai szervezet a jövőben is hatékonyan lássa el kitűzött céljait és feladatait, km
