Kelet Magyarország, 2015. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-06 / 131. szám

2015. JÚNIUS 6., SZOMBAT KELET Világhírű a hazai védőnői szolgálat Talán nincs is szebb feladat attól, mint kisgyermekes családoknak segíteni fotó: ékn-archív A100 éves magyar védőnői szolgálat rendkívüliségéhez a ne­gyedszázados főiskolai képzés is hozzájárult. NYÍREGYHÁZA. - Büszkék va­gyunk rá, hogy az elmúlt 25 év alatt ennyi szakembert adtunk az egészségügynek. Négy évvel ezelőtt az ország­ban mi vezettük be elsőként, hogy bizonyos meghatáro­zott feltételek mellett a védő­nőink a méhnyakrákszűrést is önállóan végezhessék - összegezte a negyedszázados jubileum eredményeit a Deb­receni Egyetem Egészség- ügyi Karán pénteken.megtar­tott kettős ünnepen dr. Kosa Zsigmond, a Védőnői Mód­szertani és Népegészségtani Tanszék vezetője.- A magyar védőnői szolgá­lat egyedülálló a világon, se­hol másutt nincs ilyen típusú tradicionális ellátórendszer. Nagy-Britanniában már a hat­hetes gyermek kikerül a vé­dőnői rendszerből, s további gondozását a „közösségi nő­vér” veszi át. Ausztriában a szociális munkások látnak el ilyen jellegű feladatot, egye­dül a finneknél töltenek be hasonló szerepet női dolgo­zók. A világ más országaiban a szülésznők végzik a váran­Sehol a vilá­gon nincs ilyen ellátórend­szer. DR.KÓSA ZSIGMOND dós és a gyermekágyas anyák gondozását - indokolta meg a tanszékvezető, miért is külön­leges ez a szakma az egész vi­lágon, s miért emelte nemzeti büszkeségeink közé a Hunga- rikum Bizottság 2015-ben. Megyei erőfeszítések Babosi Györgyné nyugalma­zott megyei vezető védőnő a szakmában eltöltött 45 év alatt, s 38 éves vezetői tapasz­talattal a háta mögött az erő­feszítéseikről beszélt.- Amikor 1966-ban a Pest megyei Tolmácsról Újfehértó- ra kerültem, megdöbbentem az itteni szegénység láttán. Akkoriban 40 csecsemőt szá­moltak egy védőnőre, de Sza­bolcsban ettől sokkal nagyobb teher szakadt a kollégákra. Később kaptunk plusz státu­szokat, amiből a legjobbakra hamar került munkaerő, de mindegyiket soha nem tud­tuk betölteni. Amikor 1975-től főiskolai rangra emelték a nő­vérképzést, a nővérhiány eny­hítése érdekében belefogtunk a középfokú oktatásba, s köte­leztük a hallgatóinkat, hogy a főiskolai kiegészítő képzést is végezzék el - mesélt az egyko­ri megyei helyzetről. Ignácz Zoltánné nyugalma­zott területi védőnő Rozsály lakosságáért dolgozott egé­szen nyugdíjba vonulásáig. Első inspirációit nővérétől, s a helyi vezető főnővértől kapta. Harmincöt évnyi ál­dozatos munkáját 2011-ben kitüntetéssel is jutalmazták. Soha nem fáradt tenni az emberekért, még a helyi női rendőrcsapatba is belépett, különféle rendezvényeket szervezett, rendszeresen szű­rővizsgálatot tartott, s titkára lett a vöröskeresztnek is. - Az első hozzám kerülő csecse­mők később apukák, anyukák lettek, s Rozsály olyan ne­kem ma már, mint egy nagy család. Itt nyugdíjasként is megbecsülnek és szeretettel vesznek körül - osztotta meg örömét velünk. Adni a legjobb Simon Viktória, a védőnő szakirány hallgatója a kettős jubileumra kiírt esszépályá­zat győztese lett.- Korán megtapasztaltam, hogy a kisgyerekek gyorsan a bizalmukba fogadnak, így egy idő múlva nem is volt kérdés, milyen munkát válasszak. Ez a hivatás nemcsak toleranciá­ra tanított, de arra is, hogy jó szóval, kis bátorítással milyen sokat tud adni egy védőnő az embereknek - fogalmazta meg ars poeticáját a szakma jelenének és jövőjének képvi­selője. KM-MJ Egy évszázadnyi dicső történelem... A mai Magyar Védőnői Szol­gálat elődje, az Országos Stefánia Szövetség 1915-ben alakult. Önkéntes alapon, elsősorban városokban tevé­kenykedett, s megpróbálta csökkenteni az I. világháború idején megszaporodó csecse­mőhalandóságot. A Stefánia Szövetséggel párhuzamosan működött a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat, amely a ’30-as évek elmara­dott, egészségügyi szempont­ból elhanyagolt magyar falva- in kívánt segíteni, az ottani higiénés viszonyokon próbált meg javítani, s a babonás hie­delmekkel is felvette a harcot. A két szolgálat egyesü­lésével végül országos vi­szonylatban is kiteljesedett a védőnői rendszer. A szol­gálat működésében 1948-tól az egyik változás a másikat követte. Az ötvenes évektől minden körzeti orvos mellé védőnő került, majd két évti­zed múlva a képzés főiskolai rangra emelkedett. A ’90-es évek közepére a hároméves nyíregyházi képzésből négyéves lett. A kezdetektől mostanáig 821 diplomás védőnő lépett ki az intézmény falai közül. c A természetes fürdőhelyek is várják strandolókat Egy strandot a szezon alatt általában négy­szer vizsgálnak: nyitás előtt, és a nyár folya­mán havonta egyszer. BUDAPEST, NYÍREGYHÁZA. - A magyarországi 241 kijelölt természetes fürdőhely kö­zül 160 kiváló, 35 jó, 6 pedig tűrhető minősítést kapott, mindössze 4 került az elmúlt négy év adatai alapján a kifo­gásolt kategóriába - tette köz­zé a honlapján az Állami Né­pegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Az Országos Közegészség- ügyi Központ összesítése alapján a hazai helyzetkép is alapvetően pozitív, néhány esetben még nem történt meg a besorolás, azt később teszik közzé. A lista az Európai Unió értékelési rendszere szerint, négy év bakteriológiai vizs­gálati eredményei alapján készül el. Nemcsak egy-egy minta megfelelőségét vizs­gálják, hanem a vízminőség változásait és az esetlegesen fennálló egyéb egészségkoc­kázatokat is követik. A víz­mintavétel mellett megnézik, hogy a víz felületén van-e da­rabos, illetve úszó szennye­ződés, esetleg olajfolt, vagy megfigyelhető-e intenzív hí- nárosodás. A tavakon a víz­virágzásra is figyelnek, amely a köznyelvben kék algának nevezett, allergén toxinokat termelő baktérium elszaporo­dását jelenti. Nyit a sóstói tófürdő is A természetes vizek kedvelői­nek örömhír, hogy ma a sóstói tófürdő is megnyitja kapuit. A nyitás időpontja a víz­hőmérséklet függvénye; míg ez az elmúlt héten alig 18 fok volt, a héten tapasz­talható kiváló nyári időnek köszönhetően 24 fokos a tó vize, így minden körülmény adott a nyitáshoz. Az üze­meltető Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. az előkészítő munkákat elvégezte, a karbantartási és parkfenntartási munkák be­fejeződtek. A téli időszak csa­padékban szegény volt, így az elmúlt két hétben folyamatos vízutánpótlás történt, mely­Kategóriák Megyei szabadvízi fürdőhelyek Kiváló besorolású: leveleki tófürdő, sóstói tófürdő. Jó: Dombrád, Rakamaz, Tiszalök, Tiszadob. Tűrhető: Jánd. Ki­fogásolt Gergetyiugornya. Besorolás alatt: Ibrány, Tivadar, Tuzsér nek köszönhetően a tó víz­szintje ideális. A tófürdő a kicsikre gondol­va egy teljesen új, változatos játékokkal teli játszótérrel várja a legifjabb vendégeket. Az árak a tavalyi évhez képest nem változnak, fürdő a nyá­ri szezon végéig minden nap 9-től 20 óráig tart nyitva. A korábban megnövelt ho­mokos plázs, a mobil napozó­stég, 2000 m2-es parkosított terület, gyógyvizes, valamint gyermekmedence, strand­röplabdapálya és vízi csúszda szolgálja az idelátogatók szó­rakozását és kényelmét. km Nézőpont Dankó Mihály A harmadik őselem Talán a víz az az őselem, melynek az élet kialakulá­sához a legtöbb köze van. A kötődésünk ma is létfontossá­gú hozzá. Bár a tudomány már szinte mindenre képes magya­rázatot adni, azt a pluszt, amit az érzelmi kapcsolatunk jelent a vízzel, nem könnyű tételek közé szorítani. Mert túl a létfontosságán az emberek többsége a víznél találja meg a pihenést, a kikapcsolódást, a szórakozást. Csakhogy! Nem véletlen, amikor idény kezde­tén újra és újra elhangzanak a figyelmeztetések, felhívják a figyelmet a viz veszélyeire is. Mert a fizika az fizika, a kémia az kémia. Képességeinknek és cselekedeteinknek - melyeket sokszor nem a logika irányít - határai vannak. A bátorság, a tapasztalatlanság, az erőn felüli próbatétel könnyen állít­ja az egyént olyan feladat elé, melyre ha nincs felkészülve, bajba kerülhet. Nincs annál szívszorítóbb tragédia, ha valaki ilyen „értelmetlenül” fejezi be földi létét. A másik dolog. Gyakran hallani: „Csak egy életünk van, több senkinek sem adatik!” Nem szabad tehát könnyen elherdálni. Ro­hanunk, de hova és miért? Kizsákmányoljuk önmagun­kat. Fáradtan, idegesen, tele stresszel, sokszor csak egy pirulával, vagy egy pohár itallal megerősítve küzdünk a mindennapi továbblépésért. Meg kell tehát állni időn­ként! Erre pedig itt a nyár, a szabadság, a pihenés. S hogy visszakanyarodjunk eredeti gondolatunkhoz, valóban válasszuk azt a csodát, melyet víznek neveznek. Legyen a hely természetes, vagy mesterséges - úszni, fürödni, csónakázni, kajakoz­ni, horgászni kell, mely segít a feltöltődésben, a testi és a lelki harmóniánk megterem­tésében, megőrzésében és megerősítésében. mihaly.danko@kelet.hu Kelet kvíz Hol található az az ipari műemlék szivattyútelep, melyet az Ecsedl- láp vízmentesítésére építettek? a) Csengerben b) Penyigén c) Gelénesen d) Nagyecseden A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Ön strandon vagy szabadtéri vízben fürdőzik szívesen? t / JÉ KAPTUR DALMA: In­kább zárt fürdőhelyen strandolok. KISS PÉTER: Az egyik kedvencem a sóstói tófürdő. VADILKU REBEKA: A tópartokat jobban kedvelem. PAZÁR NIKOLETT: A medencéket túl mes­terségesnek tartom. DULEBA BIANKA: A strand sokkal higiéni- kusabb. TATÁR TAMÁSNÉ Leg­utóbb Gyulán voltunk a férjemmel.- Inkább zárt fürdőhelyen strandolok, a szabadtéri vize­ket egyáltalán nem szeretem, mert eléggé koszosak - nyi­latkozta a fényeslitkei Kaptur Dalma. - Teljesen mindegy, szívesen fürdők a tavakban is, az egyik kedvencem a sóstói tófürdő, mert a lakóhelyem­hez elég közel van, és a belépő sem drága - válaszolta a nyír­egyházi Kiss Péter. - A tópar­tokat jobban kedvelem, mert nem olyan kötöttek, sokkal szabadabbnak és hangulato­sabbnak tartom - fogalmazta a kemecsei Vadilku Rebeka.- Én is sokkal jobban kedve­lem a folyópartokat, mivel szeretek a homokos partokon röplabdázni, illetve nem be­szélve arról, hogy szerintem a medencék túl mestersége­sek - vélekedett Rebeka ba­rátnője, a megyeszékhelyen élő Pazár Nikolett. - Nyíregy­házán strandolok szívesen, főleg a kinti medencékben, mert sokkal higiénikusabb, azonban az élményfürdő nem igazán jöhet szóba, mert ki­csit tartok a csúszdáktól - fe­lelte a nyírturai Duleba Bian­ka. - Inkább tavon fürdőzöm, legutóbb Gyulán voltunk a férjemmel. Olcsóbbak mint a strandok, a természethez kö­zel lehetünk, és ráadásul nin­csenek annyian, így sokkal kényelmesebb - mondta el kérdésünkre Tatár Tamásné. KM-GD, KZS ■ Bessenyeitől Kölcseyig A megyénkben született írókat, költőket, irodalmárokat be­mutató kiállítás nyílt pénteken a Jósa András Múzeumban a Nyírség literátorainak nagyjai Tiszaberceltől Szatmárcsekéig címmel. fotó: racskó tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom