Kelet Magyarország, 2015. június (72. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-03 / 128. szám
2015. JÚNIUS 3., SZERDA KELET IMGYAHOaSZtó Mindig is az uszoda volt az igazi közege, dr. Hargitay Andrást a Szamos közelében felavatott csengeri uszoda látványa is boldogsággal töltötte el FOTÓ: KÁKOS DÁVID Interjú: Hargitay András világ- és Európa-bajnok úszóval, korábbi szövetségi, jelenlegi ifjúsági szövetségi kapitánnyal Az Illés sem zenélt, ha a döntőben úszott A beszélgető- partner Bodnár Tibor A labda zavarta, biciklista sem lett, így hát világbajnok úszó vált a csengeri uszodát felavató Hargitay Andrásból. CSENGER. Hargitay András hajnal ötkor már autóban ült. Nem csak azért, mert az uszoda emberének nem okozhat gondot a korai kelés, hanem mert nem akart kellemetlenséget okozni a csengeriek- nek az esetleges késésével. A háromszoros világ- és Európa-bajnok az uszoda avatóján remek útravalóval látta el a gyerekeket, és nosztalgiát keltett benne a szabadtéri létesítmény látványa. Húsz év után élesztették újra az úszást Csengerben, ennyi ideje nem volt a városnak medencéje, amit most az ön jelenlétében avattak fel. Mit érez ilyenkor az egykori világbajnok? HARGITAY ANDRÁS: Olyan, mintha egy bölcsőnél állnánk. Várjuk, hogy ki ringatózik benne, milyen tehetsége lesz mondjuk a sporthoz. De rnégsem ez a legfontosabb, hanem az, hogy egészséges felnőtteket tudjanak nevelni itt, Csengerben, az uszoda által is. Megdöbbenve hallottam, hogy volt olyan nap, amikor tizennégy embert kellett kimenteni a Szamosból. Ha ez a szám a felére csökken, esetleg egyáltalán nem fordul elő többé ilyesmi, akkor már megérte átadni ezt a medencét. . Ön is ilyen nyitott létesítményben kezdte a pályafutását? HARGITAY ANDRÁS: Ilyenben, de a Császár, vagyis a „Csa- szi” ennyire szép nem volt, inkább öreg. Abban az időben mindenki futballista akart lenni; no én nem, mert nem volt tehetségem azokhoz a sportágakhoz, amelyekben pattogott a labda, mert mindig elgurult tőlem. Sokkal inkább lovas vagy kerékpáros lettem volna, de egy napon bejöttek az iskolánkba toborozni a KSI úszószakosztályától, én meg feltettem a kezem, amikor azt kérdezték, kinek van kedve úszni. Aztán Széchy Tamás meglátta bennem a tehetséget, és amikor az első nyáron a gyulai edzőtáborozásra kiválasztott az „Öreg”, az édesanyám ezt nem hitte el, és másnap odaállított az edző szeme elé, hogy biztosan rám gondolt-e. Majd tizenhárom évesen Bécsben ifjúsági Euró- pa-bajnokságot nyertem, amihez kellett a verseny előtt a szovjet rivális megvető pillantása is. Amikor megláttam a tekintetét, elhatároztam, azt a gyereket, Koljakovot bizony én legyőzöm. Beleremegett a lelkem, hogy a dobogó tetején állva hallgattam a Himnuszt, ő pedig csak második lett. Az úszópápával, Széchy Tamással milyen volt a kapcsolata? Elsősorban olyan szempontból, hogy az edzője nevelési módszereit azért gyakran kritizálták. HARGITAY ANDRÁS: Ő teljesen egyedi úton járt. Azért ne feledjük, világrekordot úszni egyedülálló tett, olyan, amilyet más addig még nem ért el a Földön. Odáig eljutni nem egyszerű, ahhoz rengeteget kell dolgoznia a versenyzőnek és az edzőnek is. Annak idején, amikor Darnyi Tamás vagy Szabó József jobb időket úszott, mint mi, kérdeztem Tamás bácsit, hogy én sem voltam tehetségtelenebb és nem edzettem kevesebbet, mégis mitől úsznak ők jobb időket. Azt mondta, azért, mert ő már annyival többet tud... Nagyon nehéz utat jártunk be együtt, de igazságos és szép időszak volt, hiszen feljutottunk a csúcsra. És még annak is megérte, aki csak második és harmadik helyezéseket szerzett, mert az úszás olyan sport, amelyben az időeredmény dönt, nem pedig a pontozók szigora vagy engedékenysége. A mostani világban, amikor mondhatni, talmi értékekkel is elég sok mindent el lehet érni, az úszás megtanít arra, hogy dolgozni, versenyezni kell. Visszatérve az „Öregre”: amikor elmúltam húszéves, kicsit megfáradt a kapcsolatunk, de nem kétséges, mindent neki köszönhetek, amit a sportban elértem. Olykor korban, a hetvenes években jutott a csúcsra, amikor az országban nem volt igazán sztárkultusz, ön mégis sztárnak számított. Érezte? HARGITAY ANDRÁS: Erre hadd válaszoljak egy történettel. Nemrégiben mesélte nekem a gitáros Tolcsvay Béla, aki akkoriban az Illés együttessel is játszott, hogy egy balatoni koncerten leálltak a műsorral, mert tudták, hogy döntőt úszom. Fantasztikus azzal szembesülni, hogy egy ország figyelt rám, de a sztár- ságot sokáig nem érzékeltem, hiszen a müncheni olimpia idején még csak tizenhat esztendős voltam. Később aztán már éreztem az itthon maradottaknak azt a lelki rezgését, ami minden sportolónak hatalmas erőt ad. Háromszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok, az olimpiai arany viszont hiányzik. Hiányzik? HARGITAY ANDRÁS: Hiányzik. Nemcsak 1976-ban, hanem 1972-ben is lett volna lehetőségem nyerni, de akkor még nem hittem benne. Négy évvel később, Montrealban sok mindent elrontottunk, azokat a hibákat még egyszer nem követtük volna el. Mégis azt mondom, úgy van minden jól, ahogy történt. Ki tudja, hogyan változott volna az életem, ha olimpiai bajnok vagyok? Arról nem beszélve, hogy 1988-ban, amikor Darnyi Tamás kétszer, valamint Szabó József és Egerszegi Krisztina is felállhatott Szöulban az olimpiai dobogó legmagasabb fokára, akkor én voltam a szövetségi kapitány, és akkor olyan érzés kerített hatalmába, hogy annak a lehetőségét adtam át másoknak, amit nekem nem sikerült elérni. És ez azért sok mindenért kárpótolt. Huszonnégy évesen hagyta abba a versenyzést, holott ma egy ilyen korban lévő úszó nyugodtan tervezhet még két olimpiai ciklusra. Ennyit változott volna az úszóvilág? HARGITAY ANDRÁS: Azért változott ennyit, mert minden megváltozott. Megváltoztak például a feltételek, a szponzorálási lehetőségek. Huszonnégy évesen erősebb voltam mint húszéves koromban, de szociológiai értelemben kiöregedtem. Az úszás nagyon munkaigényes sportág, napi nyolc órát kellett edzeni, arról nem beszélve, hogy gondolni kellett a jövőmre, a megélhetésemre is. Akkor az úszásból megélni még nem lehetett, ezért 1976- ban elkezdtem az állatorvosi egyetemet, közben úszó szakedzőként is végeztem az akkori Testnevelési Főiskolán. Tanulás nélkül nincsen élsport, nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a nagy úszók mind-mind egyetemi ösztöndíjjal rendelkeznek, de így van ez más sportágakban is. A visszavonulással kapcsolatos döntését pedig az élet is igazolta, hiszen ha kihúzza Los Angelesig, azon az olimpián a bojkott miatt egyébként sem vehetett volna részt... HARGITAY ANDRÁS; Mai fejjel akkor biztosan belevágok még egy négyéves ciklusba, de hatalmasat csalódtam volna. Emlékszem, a bojkott bejelentésének napján állatorvosként zürichi tanulmányúton voltam, és engem is összetört a hír, amit még most is érzek egy picit. Nem is négy, hanem nyolc-tíz év munkája ment kárba, és foszlottak szét az álmok. Ezek szerint tényleg jól döntöttem. Vegyes úszóként érte el a legnagyobb sikereit, aztán Darnyi Tamás, Szabó József, Czene Attila és Cseh László személyében is akadtak követői. Mitől ennyire speciálisan magyar szám a vegyes? HARGITAY ANDRÁS: A magyar úszók felkészítése vegyes módszerű, ennek köszönhetően sok az olyan úszónk, aki több számban is képes jó teljesítményre. Nekem a hát volt a lyukas úszásnemem, de a többiben elég jól elboldogultam, más ne mondjak, pillangóban is nyertem Európa-bajnoksá- got, de nyolcszáz gyorson is voltam Európa-rekorder. A felkészülésünk tehát univerzális, amit egyre több helyen követnek a világon. Nemrégiben tették le a 2017-es vizes világbajnokságnak otthont adó létesítmény alapkövét. Mit jelent az úszósportnak és az országnak, hogy megrendezhetjük a világ egyik legrangosabb sporteseményét? Nagyon boldog vagyok, hogy ezt megérhetem. Azok a versenyzők, akik már jó ideje szállítják a remek eredményeket, a riói olimpia után 2021-ig már aligha tolták volna ki a pályafutásukat, de így, hogy beugróként négy évvel hamarabb rendezhetünk, számukra is jó lehetőség, hogy hazai közönség előtt versenyezzenek. Mert nem lehet attól jobb Névjegy Dr. Hargitay András Született: Budapest, 1956. március 17. Klublal: KSI 0965-1976), Bp. Honvéd (1976-1982) Legjobb eredményei: olimpiai bronzérmes (1972, München - 400 m vegyes), világbajnok (1973, Betgrád - 400 m vegyes; 1975, Cali - 200 m vegyes, 400 m vegyes), Európa-bajnok (1974, Bécs - 200 m pillangó, 400 m vegyes, 1974, Jönköping - 200 m vegyes), világbajnoki bronzérmes (1978, Nyugat-Berlin - 400 m vegyes), Európa-bajno- ki bronzérmes (1974, Bécs - 200 m vegyes), nyolcszoros ifjúsági Európa-bajnok dolog, mint otthon, a saját közegben valami szenzációs eredményt elérni. És ne feledjük el, hogy Magyarország kisegítette a világot, mint I amikor a Carpathia magyar I hajóorvossal a fedélzetén sietett a Titanic segítségére. Az I idő szinte lehetetlenül kevés a felkészülésre, de pontosan az az akarat és hit vezet bennünket, ami sok nehézségen átsegített, így időre készen leszünk. ! Ifjúsági szövetségi kapitányként látja már azt a nemzedéket, amely a mostani kiválóságok helyét át fogja venni? HARGITAY ANDRÁS: Arra készültünk ezekkel a gyerekekkel, hogy az eredetüeg 2021-es felnőtt világbajnokságon már megmutathassák a tudásukat. Kicsit el is keseredtek, hogy a 2017 még nekik korai, de ez nem jelenti azt, hogy rá négy évre nem lesz világverseny. A magyar úszók nagyon jók, tehetség mindig van, de kiváló edzőink is, akik egész nemzedékeket neveltek már fel. Hosszú Katinkának már most sokan előre odaadnák a jövő évi olimpia aranyérmét. Ön is közéjük tartozik? HARGITAY ANDRÁS: Odaadnám neki, de ez nem ilyen egyszerű. Világ- és Európa-bajnok- ságot felváltva rendeznek az egymást követő években, sőt, a rövid pályás világversenyekkel együtt évente többet is. Az olimpia azért teljesen más, hiszen négyévenként kerül rá sor, hatalmas tétje van erkölcsi, fizikai és pszichés értelemben egyaránt. A pillanatnyi forma dönt, mert nem arról van szó, hogy a bajnok messze magasan a legjobb, a többiek meg uszodahosszal jönnek utána, hanem ők is keményen készülnek, az ő legyőzésük adja meg a bajnoki cím értékét. Azt kívánom, hogy azzal a hittel és töretlen akarattal készüljön Katinka, ahogy eddig, bár picit féltem a mostani doppingvád pszichés következményeitől.
