Kelet Magyarország, 2015. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-20 / 143. szám

KELET 2015. JÚNIUS 20., SZOMBAT A kormányfőhöz fordult a főpolgármester BUDAPEST, A főpolgármester a miniszterelnökhöz fordul egyebek között a BKV finan­szírozása miatt. Erről Tarlós István pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt. A főpolgármester úgy fogal­mazott, kétségtelen, hogy ha a jelenlegi helyzet nem válto­zik, akkor a BKV jövőre finan­szírozhatatlanná válik, ami nem az összeomlást jelenti, de komoly járatritkítások vár­hatók. MTI Varga Mihály fotó: mti Garancia a kockázatosabb hitelekre is BUDAPEST. Újfajta finanszíro­zási lehetőséget nyújthat a magyar pénzügyi szolgálta­tók és vállalatok számára az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendelet, amely uniós garanciát biztosít a koc­kázatosabb hitelek kihelye­zése esetén - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági mi­niszter. Erről az unió gazdasá­gi és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) pénteki ülése után beszélt. MTI Vucic: Szerbia senki felé nem emel falakat a térségben A szerb miniszterelnök arra fogja kérni Orbán Viktort, hogy ne épít­sen falat a határon. belgrád. Aleksandar Vucic szerb kormányfő hamarosan beszélni fog Orbán Viktor mi­niszterelnökkel arról, hogy Magyarország fizikailag le­zárná a magyar-szerb határt, és arra fogja kérni, hogy „ne építse fel azt a falat”. „És akkor felmerült ez az ötlet” Pénteki belgrádi sajtótájékoz­tatóján a szerb kormányfő ki­emelte: Belgrád és Budapest az utóbbi időben mindent megtett azért, hogy jó kap­csolatot építsen ki egymás­sal, nemrég még azt mondta volna, hogy soha nem volt ilyen jó a kapcsolat Magyar- országgal és a Szerbiában élő magyarokkal, „és akkor felmerült az ötlet, hogy falat építenek Szerbia felé” a szíriai migránsok miatt. Vucic leszögezte: beszélni fog Orbán Viktorral, habár tudja, hogy a magyar minisz­terelnök „a saját nyilvános­sága számára” ígéretet tett, és „kemény politikusról” van szó, mégis Szerbia nevében arra kéri majd, hogy ne emel­jen falakat, hanem találjanak valamilyen más közös megol­dást. Megismételte korábbi ki­jelentését, miszerint Szerbia senki felé nem emel falakat a térségben. „Ha Szerbia ha­sonlóan viselkedne, és falat emelne Macedónia és Bulgá­ria felé, nem tudom, mit ten­ne az Európai Unió vagy bárki más” - hangoztatta a szerb kormányfő. Kifejtette, hogy amikor az Európai Unió azt mondja, csak annyit tehet, hogy „saj­nálattal tudomásul veszi” a történéseket, az azt jelen­ti, hogy egyetlen felelőtlen lépést sem szankcionálnak majd, és mindenki azt tehet, amit csak akar. Reményét fejezte ki, hogy elmúltak már azok az idők, amikor falakat emeltek Euró­pában, és a nagy gondok el­lenére nem ismétlődnek meg azok az idők. Szerbia arra tö­rekszik, hogy tiszteletben tartsa a migránsok jogait, de Aleksandar Vucic tisztában kell lenni azzal is, hogy ők nem akarnak Szerbi­ában maradni, ezért tárgyalni kell az uniós partnerekkel az ügyben - szögezte le Aleksan­dar Vucic. Mint mondta: Eu­FOTÓ: afp répa választ kell, hogy adjon erre a problémára, ugyanak­kor nyomatékosította, hogy nem ért egyet azokkal, akik szerint a 21. században a falak jelentik a megoldást. mti Bírálatok oda és vissza Devizaárfolyam (2015.06.19.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 312,92 +2,13 USA dollár 276,58 +3,60 Svájci frank 299,69 +2,63 Angol font 438,46 +4,61 Román lej 69,74 +0,42 Ukrán hrivnya ' 12,75-0,10 Horvát kuna 41,30 +0,28 Lengyel zloty 75,02 +0,36 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Fidesz: Magyarország­nak cselekednie kell! MSZP: fél év késésben! BUDAPEST. A Fidesz szerint az illegális határátlépések­kel kapcsolatos hírek alapján egyértelmű, hogy Magyar- országnak cselekednie kell, ezért döntött a kormány a magyar-szerb határ lezárásá­ról. Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájé­koztatóján arról beszélt, hogy a balkáni útvonal, a magyar­szerb határ lett az Európai Unióba illegálisan bevándor­lók legforgalmasabb útvona­la. Május végéig - a Balkánon keresztül - Magyarországra több mint 50 ezer illegális be­vándorló érkezett, míg Olasz­országba ugyaneddig 47 ezer - ismertette az adatokat. Hoz­zátette: Ausztria és Németor­szág pedig úgy döntött, hogy rövidesen 15 ezer illegális bevándorlót küld vissza Ma­gyarországra. Németh Szilárd bírálta a baloldali ellenzéket, amiért szerinte az illegális be­vándorlók pártján áll. Az MSZP szerint a kor­mánynak fél éve volt arra, hogy lépéseket tegyen a me­nekültkérdés megoldására, de ehelyett álkonzultációra és idegengyűlölő plakátokra pazarolta az emberek pénzét - reagált az ellenzéki párt pénte­ken a fideszes Németh Szilárd mondataira. A kormánynak az uniós tagországokkal együtt­működésben kell garantálnia a magyar emberek biztonsá­gát - folytatták. A kerítésépí­tés helyett a menedékkérők­kel foglalkozó állami szervek megerősítését várják. mti <§> Pozsonyi disputa Orbán Viktor miniszterelnök és Francois Hollandé francia államfő a visegrádi négyek (V4) miniszterelnökei és a francia államfő részvételével tartott tanácskozáson Pozsonyban június 19-én. fotó: mti, koszticsák szilárd Az EBESZ emberséges bánásmódot kér BUDAPEST. Felhívásban fordult tagországaihoz az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Szervezet (EBESZ) pénte­ken, azt kérve, bánjanak em­berségesen a menekültekkel, és tartsák tiszteletben emberi jogaikat. Az 57 EBESZ-tagállam elkö­telezte magát a mellett, hogy küzd a menedékkérőkkel és a menekültekkel szembeni diszkrimináció ellen, továbbá tartós megoldások kidolgozá­sával lehetőségéhez mérten hozzájárul a menekültek és az otthonukat elhagyni kény­szerülők védelméhez és segí­téséhez. „Az utóbbi időben több olyan esemény történt az EBESZ-tagországokban és azokon kívül, amelyek kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok milyen menekült- politikát folytatnak. A tagál­lamoknak biztosítaniuk kell, hogy megoldásaik teljesen megfeleljenek az EBESZ-szel szemben tett vállalásaiknak, valamint más nemzetközi emberi jogi szabványoknak és kötelezettségeiknek is” - olvasható a felhívásban, mti VendégkommarrtAr Dr. Hajnal Béla Valamennyien közelről ismerjük a pénzt, mégis ritkán gondolunk arra, milyen furcsa dologért is dolgozunk. A számlánkra utalt pénz azonban csak akkor válik értékké, amikor megválunk tőle, elköltjük. A pénz a világ egyik legnagyszerűbb találmánya. Ha van pl. 100 ezer forintunk, akkor az azt jelenti, hogy ilyen értékben követelésünk van az áruvilággal szemben, és tőlünk függ, hogy mire, hol és mikor költjük el. Közismert, hogy a pénz folyamatosan ve­szít értékéből, még a legstabilabbak (pl. svájci frank, euró stb.) is kevesebbet érnek, mint értek korábban. A pénz­romlást nem lehet önmagában a keresetektől, a vásárlóerő alakulásától függetlenül értelmezni. Az infláció inkább tekinthető okozatnak, mint oknak. Az infláció a gazdasági folyamatok mutatószámainak egyike, amit a gazdaság lázgörbéjének is nevezünk. Ha a gazdaság jól teljesít, az infláció alacsony, ha baj van a gazdasággal, a fogyasztói árindex is meglódul. Hasonlóan ahhoz, amikor egy fekvő kutyát egy előtte elszaladó macska ki nem mozdít nyugalmából. A macskakergetés után a kutya ismét leheveredik, és csak a következő sokkhatás mozdítja ki helyzetéből. Az áremelkedés eltérően érinti a különböző árufőcsoportokhoz tartozó termékeket. Az elmúlt évtizedekben általános volt az energia és a szolgáltatások viszonylagos drágulása, ezzel szemben az ipari termékek, különösen az elektronikai cikkek viszonylagos olcsóbbá válása. Az árváltozások mé­rése nemzetközileg egyeztetett módszerrel a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik. A 300 ezerre tehető termék- és szolgáltatásféléből az kerül a fogyasztói kosárba (mintegy 1000 reprezentáns, pl. kenyér, ólommen­tes benzin, vonaljegy, vezetékes gáz stb.), amit a háztartá­sok rendszeresen vásárolnak. Az árindex értékét befolyá­solja a vásárolt termékfélék mennyisége is. Legnagyobb tételt a szolgáltatások (27,9 százalék), az élelmiszerek (23,9 százalék) és az egyéb cikkek, üzemanyagok (19,7 százalék) jelentenek. Érdekes, hogy ruházkodásra (3,4 százalék) háromszor kevesebbet költünk, mint szeszes italokra és dohányárukra (9,7 százalék). A nyugdíjasok kiadásai között a gyógyszerek, gyógyáruk aránya (6,2 százalék) több mint kétszerese az országos átlagnak (3 százalék). A Statisztikai Szemlében közölt tanulmány szerint a fo­gyasztói árak 1946-1952 között 2,6-szorosukra nőttek, 1952- 1968 között mindössze egyszázalékos áremelkedést mértek. Az 1968-1989 közötti időszakban az árak megháromszoro­zódtak, míg 1989-2014 között 15-szörösükre növekedtek. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben 15 300 forintnak volt annyi vá­sárlóértéke, mint amennyit 1946-ban 100 forintból lehetett vásárolni. Természetesen a technikai fejlődés eredménye­ként sok új termék jelent meg, javult az áruk, szolgáltatások minősége és választéka. A forint nagyarányú elértéktelene­dése ellenére is állítható, hogy az emberek sokkal jobban élnek, mint hat-hét évtizeddel ezelőtt. 1952-1989 között a lakossági fogyasztás több mint háromszorosára nőtt, míg 1989-2014 között a fogyasztás növekedése mindössze 21 százalékos volt. Az elmúlt 25 év egy koszinuszgörbével írha­tó le: 1989-1995 között leszálló ágban voltunk (a fogyasztás 14 százalékkal visszaesett), a 1996-2006 közötti időszakra a növekedés volt jellemző (a 14 százalékos hátrányt ledol­gozva 31 százalékos fogyasztásbővülés következett be), a 2007-2012 közötti évek újra a visszaesésről és a stagnálásról szóltak, 2013 óta viszont növekedést mutat a gazdaság és ennek nyomán a fogyasztás. Az elmúlt két év fogyasztás- növekedéséhez hozzájárult az alacsonyan tartott jegybanki alapkamat is (a banki betéti kamatok nem vonzóak), ami nem ösztönöz megtakarításra, sokan a korábban elhalasztott vásárlásaikat is most tartják időszerűnek. Ennek nyomán nőnek a gépkocsieladások, jól teljesít az idegenforgalom, és megmozdulni látszik az ingatlanpiac is. A fogyasztói árindexek alakulására a gazdasági tényezők mellett hatással vannak a gazdaságpszichológiai faktorok is, az emberek jövővel kapcsolatos várakozásai. A 2007-ben kezdődött válság szinte minden területen visszaesést ered­ményezett, így a termelésben, a beruházásokban és a fo­gyasztásban is. A néhány százalékos csökkenések azonban nem magyarázzák sem a lakásépítés drasztikus visszaesését (a 2007-es évi 36 ezer új lakásépítés 2013-ra 7300-ra zsugo­rodott), sem az új gépkocsivásárlások egynegyedére zuha­nását (a 2007-es évi 177 ezerről 2010-re 43 ezerre csökkent az eladások száma). Az emberek magatartásának előrejel­zése (vásárolunk-e vagy sem, mit, mikor és hol) Neumann János szerint is a legbonyolultabb kérdések egyike. A szerző a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora kelet@kelet.hu Az infláció a gaz­dasági folyamatok mutatószámainak egyike, amit a gazda­ság lázgörbéjének is nevezünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom