Kelet Magyarország, 2015. június (72. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-15 / 138. szám
2015. JÚNIUS 15., HÉTFŐ KELET Fórum 5 Ml Üzenet Kalapos József, nyíregyházi olvasónktól: Azokat, akik túl okosak a politikai életre, büntetésül butábbak kormányzása alá helyezzük. PLATÓN Postaládánkból FOTÓ: ERDÉLYI TAMÁS „A harcunkat megharcoltuk” fotó: olvasónktól Elhintették a tudás magját „A harcunkat megharcottuk” Húsz éve élünk Nyugodt Életet A napokban ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a nyíregyházi Nyugodt Életet Klub. Az ünnepségen a tagságon kívül meghívott vendégeink voltak az önkormányzat képviselői, a nyugdíjasszövetségek elnökei, a könyvtár igazgatónője és a Zelk Zoltán Általános Iskola tanulói. A köszöntéseket követően elsőként a diáklányok táncbemutatójában gyönyörködtünk, majd a tagok színes műsora következett: szavalat, ének és vidám monológ, melynek fontos mondanivalója volt, hogy „nem csak a húszéveseké a világ”. Megemlékeztünk az alapító tagjainkról és azokról, akik már nem lehetnek közöttünk. Az elnök asszony röviden összefoglalta a 20 év eseményeit. A közös vacsora után mindenki megkóstolta az önkormányzattól kapott óriási tortát, majd kezdetét vette a szórakozás, ahol fiatalos lendülettel ropták tagjaink a táncot. Kellemes, bensőséges hangulatban töltöttük az estét, köszönjük a vezetőségnek ezt a szépen megszervezett ünnepi összejövetelt! POKROVENSZKIJÓZSEFNÉ Olvasóink írják Nem felejtjük el Hadadiné Oláh Julianna népi iparművész, vertcsip- ke-készítő pünkösdvasárnap visszaadta lelkét a Teremtőnek. Június 8-án lett volna 6l éves. Tiborszállás lakói nem feledik el őt soha, hiszen élelmezésvezetőként főzött a gyerekeknek, a templombúcsú papjainak, a vadaskertben táborozóknak, a falu időseinek. Ő mindig adni szeretett, örömet szerezni másoknak. Szeretettel hívta és várta a gyermeknapi vendégeket, töltött káposztával látta el az egész települést a felújított közösségi házban, ahol könyvbemutatót szerveztek. Az „öregek napján” is ő volt a gazdaasszony. Az úszásoktatást is támogatta. Finom akácmézével az ételeinket, példamutató személyiségével pedig az életünket édesítette meg, emlékét megőrizzük. HOLLÓNÉ TÓTH TERÉZ A győztesek morálja 1919 tavaszán a brit miniszterelnök azzal indokolta a történelmi Magyarország földarabolását, hogy ezáltal egy „ezeréves igazságtalanságot” kívánnak orvosolni. Az angolok valóban sokat tudtak az igazságtalanságról, hiszen századokon át rabszolgákkal kereskedtek, a búr asszonyok és csecsemők internálásával feltalálták a koncentrációs tábor intézményét, és a csak „kaffernak” titulált négereket bagóért robotoltatták az elrabolt szülőföldjükön. Mentségükre szolgáljon, Hatvan évvel ezelőtt léptünk ki a Nyíregyházi Tanítóképző Intézet kapuján, hogy elinduljunk azon az úton, amit úgy hívnak „tanítás”. Az akkori derék lányok, tele reményekkel, tettrekészséggel a szélrózsa minden irányába, hogy eljuttassuk mindazt, amit iskolánk, s a kiváló tanáraink bíztak ránk. A kis tanyáktól a fényes városokig hogy a Brit-szigetek kelta őslakosaival sem tettek kivételt: a walesi bárdok már 800 éve hallgatnak, a skót szabadságharcos William Wallace-t lazán felnégyelték, az éhínségtől szenvedő több millió ír pedig elmenekült. Clemenceau Franciaországában sem maradt hely más népnek vagy vallásnak. A trubadúrköltészet nyelvét, a provanszált egyszerűen eltörölték, a hugenottákat módszeresen kiirtották, a hintették a tudás magját, ami jó földbe talált, hiszen igen sok gyermek kapott biztos alapot, melynek az élet során nagy hasznát vette. Sok fiatal, illetve idősödő volt tanítvány mosolyog ránk az utcán, emlékezve a régi szép időkre. Köszönet ezért iskolánknak, tanárainknak, akik fogták kezünket, irányítottak a jó út felé. Most emlékezkis korzikai olasz, Napóleon agyát pedig oly sikeresen átmosták, hogy tűzzel-vassal terjesztette a „szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméjét szerte Európában. Az emberi jogok élharcosa, az amerikai Wilson elnök hazájában 1863-ig úgy adták-vet- ték a fekete rabszolgákat, mint a barmokat. A holdutazás évében még dúlt a faji szegregáció, alig száz évvel ezelőtt az igazságszolgáltatás leghatékonyabb eszközeni jöttünk. Erre a 60 évre szívesen gondol mindenki. Sajnos sokan itt hagytak bennünket, maguk után hagyva a becsületes munka, szorgalmas életút emlékét. Erre gondoltunk akkor is, amikor megkoszorúztuk volt igazgatónk, Porzsolt István és tanáraink emléktábláját. LÁBOSSÁ GUSZTÁVNÉ, KEMECSEI BORBÁLA ként nyilvános lincseléseket tartottak, az élő céltáblaként kezelt indián őslakosság szánalmas maradékát pedig kietlen rezervátumokba terelték. Természetesen minden békeszerződés, így Trianon is igazságtalan, hiszen a feltételeket mindig a győztesek diktálják, nem a legyőzöttek, de annak etikai alapú indokolga- tása arra méltatlanok részéről nem más, mint szemérmetlen és képmutató cinizmus! PRISTYÁK ZOLTÁN Levelesládánkból Kerékpárral Kisszekeresen A pünkösdi hosszú hétvégén kerékpárra ültek (a megyei területfejlesztési ügynökség szervezésében) mindazok, akik vállalkoztak egy 3 napos útra két keréken. A biciklizők megtekintették a környék középkori templomait is. Kisszekeresen a lelkes csapatot ízletes vendégváró, ke- nyérlángos fogadta, amely a református templomkertben épített szabadtéri kemencében sült! Ifj. Demeter Csaba szakács és a helyi asszonyok összefogását jól tükrözte a kezük alól kikerülő többféle finomság. A szabad ég alatt megtartott istentiszteleten Uzsoki András ötödéves teológus, a gyülekezet ünnepi legátusa hirdetett igét, majd Kormány László helyi lelki- pásztor kalauzolta körbe a vendégeket. A remek hangulatú esemény mindannyiunk számára egyértelművé tette, hogy több alkalommal is keresni kell a közös összejövetelek lehetőségét. DEMETER CSABÁNÉ PRESBITER A szakács és a helyi asszonyok összefogását jól tükrözte a kezük alól kikerülő többféle finomság fotó: olvasónktól Vendégségben a lengyel dal fővárosában Egymást érték a számunkra szervezett koncertek és előadások. nyíregyháza. Az Odera folyó partján fekvő 130 ezer lakosú Opole méltán viseli „a lengyel dal fővárosa” címet, hiszen immár 52 éve itt rendezik meg az ország grandiózus dalfesztiválját. A Nyíregyházi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a „Sto-Lat” Lengyel-Magyar Baráti Társaság 44 fős csapata a „Wspólnota Polska” Egyesület opolei szervezetének meghívására pünkösdkor Opoléba látogatott, ahol egymást érték a számunkra szervezett koncertek és előadások. Szilézia Rómája Meghallgathattunk a szenzációs szüéziai népzenekart, a puszynai asszonykórust, emellett több ifjú poptehetséget és érett hangú sanzonénekesnőt. Olykor közösen is énekeltünk és táncot tanultunk. A Lengyel Dalárdánk második CD-je a napokban jelenik meg. Jutott időnk városnézésre is. Megállapíthattuk, hogy Opolét méltán nevezik Szilézia Rómájának is. Vörös téglás katedrálisa, számos barokk temploma, olaszos városházája, velencei hangulatú folyópartja, no és este a különböző váltakozó színekkel kivilágított zenélő, vízsugarakat magasba lövellő szökő- kútja, igazán nagy élményt nyújt. Ősszel újra kirándulunk Kirándultunk is, a Piast hercegek ősi fészkébe, Brzeg városába, no és a középkori templomáról híres Krzyzowi- cébe, ahol a Szovjetunióból a II. világháború végén idetelepített ukrajnai lengyelekkel, s azok leszármazottaival is találkozhattunk. Az ottani ebéden megkóstoltuk hagyományos ételeiket is, így például a sziléziai gombócot és a pjerogi ruszkit. Hazafelé a számunkra oly kedves Zakopanéban álltunk meg, ahol már a következő, őszi kirándulást tervezgettük. BÁRKÁNYIWIESLAWA Jutott időnk városnézésre és közös fotózásra is fotó: olvasónktól Vendégsorok Angyal Sándor Ha van miből Illik megköszönni a dicséretet. Ahogy azt is, ha az embernek bizonyos pontatlanságra hívják fel a figyelmét. így tett az egyik hűséges olvasóm a napokban. Őt az irigység kerítette hatalmába, amikor jegyzetemből értesült róla, hogy a szomszédos Romániában június első napjától 24-ről 9 százalékra csökkentették az élelmiszerek áfáját. Még azt is hozzátette, hogy Debrecenben már elárasztották szórólapokkal a romániai multicégek az utcákat, hétvégi bevásárlásra csalogatják hazánk fiait. - Mert - igazította ki mondandómat - nálunk a jövő évre tervezik csupán a sertés nyers hús áfájának érezhető csökkenését, de még ezen is hezitál a minisztérium. Tehát ma még a boltok számláin a 27 százalékos áfa növeli az összeget idehaza, amit jelzett is a kis írás. Emiatt is igyekeztem még jobban körülnézni az élelmiszerárak között, s bizony ért néhány meglepetés. Előbb a piacon képedtem el, amikor megláttam, hogy egy ujjnyi, vékony szál petrezselyem jóval többe kerül száz forintnál. Megéltük immár azt is, hogy a tengeren túlról importált banán olcsóbb, mint az itthon termett alma, vagy hogy a sima káposzta kilója is messze elhagyja a kétszáz forintot. Nem rózsásabb a helyzet az áruházakban sem, ahol négyszáz forinton felül van a kis csomag baromfivirsli, a dekákat kilóvá átszámítva ötszázon túl a kenyér, hétszáz alatt csak gyengébb minőségű kávéhoz lehet jutni, a cukorbetegeknek való áruféleségekről nem is beszélve. Mindez a nagyobb üzletekben tapasztalható, a kis magánboltok árai még ezeknél is jóval magasabbak. Aztán ott vannak a gyógyszerek, amelyek reklámjaival hajnaltól éjszakáig telítettek a televíziók, ráadásul azzal bőszítik a nézőt, hogy az ételkiegészítő „csak most és csak önnek” mindössze 2999 forint. Oké, csakhogy előtte azért enni kellene, aztán kiegészíteni - ha van miből. sandor.angyal@kelet.hu Már elárasztották szórólapokkal a romániai multicégek az utcákat, hétvégi bevásárlásra csalogatják hazánk fiait.
