Kelet Magyarország, 2015. május (72. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-22 / 119. szám

2015. MÁJUS 22., PÉNTEK RÉCÉT Fohászkodnak a jó időért A fürdők készen állnak a vendégek fogadására illusztráció: km-archIv Május utolsó szombat­ján nyit a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei strandok többsége. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. El­készülni... Vigyázz... Kész... Tűz! Helyett: víz. Merthogy eme elem számít elemi alap- feltételnek a közelgő nyitás előtt a megye strandjainál is. Kapóra jött a Magyar Für­dőszövetség nyíregyházi köz­gyűlése, ahol megtudtuk: a hazai fürdők kilencvenöt szá­zaléka maradéktalanul felké­szült az idei szezonra. A fenn­maradó kis rész a jelenleg is folyó felújítási munkálatok­nak szól. Például Fehérgyar­maton gőzerővel dolgoznak, ahol bővül a kapacitás. Hatósági ellenőrzések- A gyógymedence melletti medence vízforgatót kap, az öltözőrész szociális blokkok­kal bővül, gépészeti szem­pontból is biztonságosabb lesz a fürdőnk. A komforto­sabb feltételeket június köze­pétől élvezheti a közönség - újságolta Tardi István, a városi strandot üzemeltető Tömött­vár 2007 Kft. ügyvezetője. A Magyar Fürdőszövetséghez Vízminőség Az Európai Bizottság és az Európai Kör­nyezetvédelmi Ügynökség jelentéséből kiderül: a magyar fürdőhelyek túlnyo­mó többségének kiváló a vízminősége. Magyarországon 244 fürdőhely esik a vizsgált helyek közé, amelyek közül 201-et sikerült minősíteni. A vízminő­ség az esetek 77 százalékában kiváló, további 18 százalékban jó. Hat helyen mértek olyan értékeket, amelyek csak a minimumkövetelményeknek felelnek meg, és négy olyan fürdőhely van Ma­gyarországon, ahol a víz minősége nem megfelelő. Ilyen a gergelyiugornyai sza­badstrand, a győri Aranypart mindkét fürdőhelye, valamint a mosonmagya­róvári Itató szabadstrand. beérkezett információk sze­rint miután a medencék, a gépészet és a parkok karban­tartása, illetve felújítása meg­történt, az illetékes hatósá­gok közvetlenül ellenőrizték, hogy az általuk elvárt több oldalnyi paraméter közül va­lóban mindegyiket teljesíti-e az adott létesítmény. A csíraszám nulla- A legfontosabbnak ítélt szempont a víztisztaság kér­dése, hiszen közfürdő csak akkor működhet, ha a vizé­ben mért úgynevezett csíra­szám nulla. A nemzetközi turizmusban jelentős szere­pet játszó hazai fürdők május elsejétől, illetve az időjárás függvényében folyamatosan nyitnak, legkésőbb az iskolai szünet kezdetéig - jegyezte meg Czeglédi Gyula, a Ma­gyar Fürdőszövetség ügyve­zető elnöke.- Az elmúlt években renge­teg fejlesztés valósult meg az épített fürdőkben, amelyek során a biztonság fokozása elsőrendű feladat volt. Ma már a legtöbb hazai fürdő arra törekszik, hogy egyfajta szó­rakoztató központként mű­ködjön, a programot színesít­ve akár éjszakai fürdőzéssel, akár sztárfellépők meghívá­sával szórakoztatva a vendé­geket. Bízom benne, hogy a SZÉP-kártyán lévő pénzüket nagyon sokan a fürdők felke­resésére fogják felhasználni. Podlovics Roland, a nyíregy­házi Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy május 30-án, szombaton nyit­nak. - Jelenleg 90-95 százalé­kos készültségben vagyunk, pusztán a finomítások vannak A lovasturiz- • mus összköt- hető a wellness-szel. HORVÁTH GÁBOR A nyírbátori Sárkány Well- ness&Gyógyfürdő is május utolsó hétvégéjén nyit.- Terveink szerint 30-án, szombaton meglepetésekkel várjuk a fürdőzőket - említette Horváth Gábor ügyvezető. - A hátra. Az első napra külön­böző kedvezményekkel vár­juk a kedves vendégeinket. A beruházásnak köszönhetően magasabb szintű gyógyásza­ti lehetőségeket lehet majd igénybe venni - jelentette ki. tavalyihoz hasonló feltételek állnak rendelkezésre. Az el­múlt évben átadott kemping mellett működik a látogató­központ és a Fedeles lovarda, tehát a lovasturizmust össze lehet kombinálni a wellnesse- zéssel. Kimutatásaink szerint vendégeink közel 45 százaléka külföldi, zömmel román, de egyre több szlovák turista is bennünket válaaszt. Remény­kedünk a jó időben. A Nemzetgazdasági Mi­nisztérium legfrissebb adatai alapján még mintegy 2 milli­árd vár elköltésre a SZÉP-kár- tyákon a 2013-ban feltöltött 67,8 milliárdból. Fontos tud­ni, hogy a pénzt kizárólag má­jus 31-éig lehet elkölteni, utá­na a kártyán maradt összeget elveszítik a kártyabirtokosok. LADÁNYI TÓTH LAJOS ladanyi@kelet.hu Kedvezmény a nyitányon ■> Zárókiállítás A Nyíregyházi Főiskola Vizuális Kul­túra Intézetébe járó hallgatók műveiből „Zárójel" címmel nyílt csütörtökön ki­állítás. Az alkotások egy hónapig láthatók az intézmény több helyszínén. FOTÓ: SIPEKI PÉTER Pünkösdkor ingyenes lesz a parkolás NYÍREGYHÁZA. Pünkösdkor ingyenes a megállás Nyír­egyháza fizető parkolóiban, továbbá május 24-én és 25-én valamennyi nyíregyházi piac zárva lesz, a többi napon a szokásos nyitvatartási rend szerint várják a vásárlókat - tájékoztatta lapunkat Szabó Edina, a NyírW sajtóreferen­se. KM Kevesebbet keresnek, mint négy éve A kistelepülések pol­gármestereinek bére 30 százalékkal csökkent. ŐR, VÁLLAJ. - Enyhén szólva csúsztatás jogellenesnek titu­lálni az emelést - jelentette ki csalódottan Hódi Miklós, aki 1990 óta Őr polgármestere. - A legutóbbi választás után 30 százalékkal csökkent a bérünk, ami esetemben a 2006-ban megállapított illetményem közel harmada. Már az ala­kulóülésen is jeleztem, hogy nem kérek emelést, de a kilenc évvel ezelőtti fizetésemhez ragaszkodom, hiszen a mun­kám nem kevesebb! Közel száz ember vesz részt a közfoglal­koztatásban, egy mezőgazda­A testület csak a 2006- os béremet próbálta visszaállítani... HÓDI MIKLÓS sági projektet irányítok, húsz hektáron termelünk, ellátjuk az önkormányzati feladatokat. Ha Magyarország jobban tel­jesít, akkor nem értem, hogy miért nem fér bele a régi bér­em - mutatott rá a település első embere, aki elmondta: az elmúlt 25 évben soha nem kért és vett fel jutalmat, ma mégis 90 ezer forinttal kevesebbet visz haza, mint egy ciklussal korábban. A 2006-os bére lett volna...- A Települési Önkormányza­tok Országos Szövetségének szeptemberi ülésén azt ígér­ték, hogy az újraválasztott vezetők illetménye nem csök­ken, és figyelembe veszik majd, hogy hányadik ciklust kezdjük polgármesterként. Ez azonban nem történt meg, így a képviselő-testület csak a 2006-os béremet próbálta visszaállítani. Erre mondják most azt, hogy nem szabá­lyos... Nos, a szerdai ülésen visszavontuk az indítványt - jegyezte meg Hódi Miklós.- Minket ugyan nem kere­sett a Belügyminisztérium, bár jött egy levél Kozma Péter kormánymegbízott aláírásával- reagált érdeklődésünkre Vil­mos István, Vállaj polgármes­tere, akinek harmadszor sza­vaztak bizalmat a faluban élők. Kifejtette: a képviselő-tes­tület ugyanazon jogszabályra hivatkozott a béremeléskor, ami az államtitkárok fizetésé­nek növelésére vonatkozik. Ez tartalmazza a köztisztviselők, így a polgármesterek illet­ményezését is, melyre alkal­mazható volt a 30 százalékos emelés, ezért nem gondolták, hogy jogellenesen járnak el. Több teher, kevesebb pénz- Egyre több terhet próbálnak ránk rakni úgy, hogy közben drasztikusan csökkentik a bé­rünket: választás utáni illet­ményemhez képest ezzel a 30 százalékos emeléssel együtt nettó 224 ezer forintot keresek úgy, hogy az átalányrendsze­rű költségtérítés megszűnt. Számlával kellene igazolnunk, ha például egy vendéget va­csorázni viszünk, de ruházat­ra sem költhetjük, így nem is tudjuk igénybe venni, hiszen annyira macerás az elszámo­lás, hogy inkább mi fizetjük ki ezeket az összegeket. Mostan­ra nem bánom, hogy gazdálko­dom is, mert ebből nehéz len­ne megélni - mondta Vilmos István, s hozzátette: Romániá­ban úgy hívják településveze­tőket, hogy primár, azaz a falu első embere. Ezt komolyan ve­szik a fizetéstől kezdve az el­ismerésen át a megbecsülésig minden tekintetben. KM-CSA Polgármesteri havi bér 500 lakos alatt: bruttó 149 575 Ft 501-1500 lakos: bruttó 299150 Ft 1501-10 000 lakos: bruttó 448 726 Ft 10 001-30000 lakos: bruttó 523 513 Ft 30 001-nél több lakos: bruttó 598 301 Ft Nézőpont Nyéki Zsolt Most sem adják az egyetemet Az egyetemisták lendülete ismét elsöprő, mint már any- nyiszor, amikor történelmi pillanatok köszöntek ránk. A tízezer aláírás pár nap, szinte órák alatt jött össze ahhoz a petícióhoz, melyet „Együtt a Corvinusért, együtt a budai campusért!” felkiáltással fogalmaztak meg. Nem másért, mint a hazai felsőfokú kertészképzés nemzetközileg is elismert fellegvára, az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem megmentéséért. No meg másért is... A hír úgy szól, hogy az egyetemet feldarabolják, karait szétdobálják az ország különböző intézményeihez, ingatlan­jait pedig eladják. Páratlan értékről beszélünk a fővárosban, a Gellért-hegy déli oldalán: itt alapította még a Bach-korszak idején kertészképző iskoláját dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az épületeket olyan arborétum öleli körbe, melynek első fáit 160 évvel ezelőtt ültették el (ma is megmutatják, melyi­ket saját kezével Mohácsy Mátyás), s amelyet 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánítottak. A megyei érintettség több, mint ameny- nyi első pillantásra látszik. Számát se tudjuk, mennyi kiváló szakember tért haza innen (illetve jogelődjéről) Szabolcsba, Szatmárba, Beregbe, hogy tudásával, munkájával méltó ápolója legyen megyénk kertészeti hagyományainak, maga is hozzájáruljon a fejlő­déséhez, s ezzel gyümölcstermesztők és családok tízezreit segítse megélhetéshez, jövedelemhez. Talán Pethő Ferenc professzorral kezdhetnénk azt a sort, amely örvendetes módon folytatódott, gyarapodott napjainkig. A szaktárca hi­vatalos állásfoglalása szerint nincs végleges koncepció, egye­lőre sajtóhírekre épít a mozgalom, de már országos figyélem övezi, mi történik az elkövetkező hetekben, hónapokban. A nagy kérdés az, hogy eladják-e az egyetemet vagy sem. A tét ezúttal nem pusztán egy patinás intézmény sorsa, hanem az is, hogy miként vizsgázik a politika. Az igény nem most támadt erre: a gyönyörű fekvésű te­rületre régóta fáj az ingatlanban utazó befektetők foga, már az előző kormányt is megkörnyékezték, és csak az össznépi ellenálláson tört meg a nagy üzlet. A tét nem pusztán egy patinás intézmény sorsa, hanem az, hogy miként vizsgázik a politika: az egyetem megmentéséért meddig megy el élhar­cos felháborodásában az, aki eladta volna, ha nem ijed meg a civil összefogástól? S hogyan dönt most az, aki ellenfeleitől annyiszor kérte számon (nem is ok nélkül) a nemzeti vagyon elherdálását? Ez nem csak a Gellért-hegy déli oldaláról szól. zsolt.nyeki@kelet.hu Kelet kvíz A falu az Ecsedi láp szélére épült, mely állandóan elnyeléssel fenyegette. A település a 18. század elején el is pusztult, 1724-től 1800-ig lakatlan volt. a) Ura b) Bátorliget c) Pusztadobos c) Nyírlövő A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Ön szokott strandra járni? SIMONCSIK ANDRÁS: BORVÍZ ATTILA: A FODOR DÁVID:Évekig Nem igazán járunk túlélésre játszom a triatlonoztam, imádok fürdőzni. vízben. úszni. OLASZ ENIKŐ:A sza­bad víztől igyekszem távol maradni. BENKŐ NOÉMI: Már nagyon várom a nyarat és a strandolást. ZVARA ISTVÁN: Nem járok, mert semmi nem vonz benne.- Nem igazán járunk strandra, de ha a családdal mégis fürdőz­ni vágyunk, akkor Hajdúszo­boszlóra megyünk - válaszolta Simoncsik András. Borvíz Attila sem strandol gyakran, mert nem úszik túl jól, mint mond­ta, a túlélésre játszik a vízben. Ellentétben barátjával, Fodor Dáviddal. - Évekig triatlonoz­tam, imádok úszni - felelte.- Szeretek strandolni, de a szabad víztől igyekszem távol maradni, mert nem elég biz­tonságos - vélte Olasz Enikő. Benkő Noémi már nagyon várja a nyarat, rendszeresen jár úgy a sóstói, mint a nyírbátori és a debreceni strandra. - Egyálta­lán nem járok strandra, semmi nem vonz benne - jelentette ki Zvara István. km-csa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom