Kelet Magyarország, 2015. május (72. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-15 / 113. szám

2015. MÁJUS 15., PÉNTEK KELET 7 Koncertpillanatok FOTÓK: MATEY ISTVÁN, MOLNÁR PÉTER Interjú: Kowalskyval, a Kowalsky meg a Vega zenekar frontemberével Előbb önmagunkat gyógyítsuk meg! A nyíregyházi FOHE fesztiválon ma este fél 11-től lép közönség elé a banda. Debrecen. Országszerte telt házas koncertek jelzik a Kowalsky meg a Vega nép­szerűségét. A csapat egyedi rockmuzsikája és a frontem­ber, Kowalsky mélyreható, mégis könnyen befogadható szövegei könnyen utat talál­nak a közönséghez. A zenélés mellett jógát oktató három- gyermekes családapával be­szélgettünk. Tízéves pályafutása során egyértelmű, most van a csúcson a zenekar. Minek köszönhető ez a véleménye szerint? kowalsky: Szerintem az emberi kapcsolatok kerültek helyre mára. Ha egy csapat­ban jó energiák mozognak, akkor az a csapat sokkal komolyabb munkára képes. Persze, idézőjelbe tenném a munka szót, mert ez csak egyrészről az, másrészt pe­dig a szerelmünk a zenélés. Egy mély válságot sikerült kifogástalanul helyreten­nünk, ez azért eléggé ritka ebben a társadalomban (az énekes arra utalt, hogy több mint egy év „haragszom rád” után találtak egymásra ismét a basszusgitáros Jimmyvel és ! a dobos Sóderrel - a szerk.). Ez pedig nagyban befolyá­solta azt, hogy most ennyire pozitívan haladunk előre, és jó hatással volt az együttmű­ködésünk eredményére is. A hallgatóság pedig érzékeli ezt, emellett az elmúlt évek­nek is szerepük van a mosta- J ni népszerűségünkben, hisz a zenekar mögött van már több mint tizenöt esztendő. Hogyan készülnek a Kowalsky meg a Vega-dalok, mi inspirálja az énekest a szövegírásra? KOWALSKY: A kezdetektől úgy íródnak a dalok, hogy a mindenkori akusztikus gitá­rossal leülünk - ő már évek óta Vidák Robi - és egy általa ' előjátszott alapra, azt megbe­széljük, hogy a hangulatunk­tól függően mondjuk legyen kicsit bluesosabb vagy rocko- sabb, feléneklek egy kamu­szöveggel megtámogatott énekdallamot. Amíg a fiúk Névjegy Eredeti név: Balázs Gyula Született: 1971. október 2., Komádi Zenekarai: Black-Out, Kowalsky meg a Vega Családi állapot: nős, három gyermek apja A tanítás sze­rint vagy te és van a világ. Minden, ami a világban meg­nyilvánul, az maga Isten, valamilyen formában, valamely minőségben. KOWALSKY ez. Én a védikus kultúrából jött tanítások közt találkoz­tam egy nagyon egyszerű, frappáns megközelítéssel, ami nagyon sokat segít ne­kem. A tanítás szerint vagy te és van a világ. Minden, ami a világban megnyilvá­nul, az maga Isten, valami­lyen formában, valamely minőségben. Ezek között nyilván tudni kell szelek­tálni, de jó, ha úgy állunk hozzá, minden, ami magunk körül látható, az maga Isten. Innentől kezdve adott az alá­zat, a szeretet és adott min­den impulzusnak egy olyan izgalmas megközelítése, hogy az valamilyen hatalmas egységtől származik. Szelek­tálni kell ezen impulzusok között, és semmiképpen sem ítélkezni fölöttük! Aki ennyi embert képes meg­szólítani, azt előbb vagy utóbb a politika is megkörnyékezi. Van-e valamilyen tapasztalata ezen a téren? KOWALSKY: Nincs, és nem is tartom ezt valószínűleg még jó darabig. Ugyanis amit mi képvi­selünk, az annyira más világ, hogy egyfajta védelmet is nyújt számunk­ra az ilyesféle megkísértés ellen. Sokat beszélt a felsőbb hata­lomról. Melyik vallás áll Önhöz a legközelebb? kowalsky: Nagyon sok bará­tom van a különböző vallási irányzatok hívei között, s hála az égnek mindannyian rendkívül toleránsak a többi út iránt. Minden vallás meg­közelít egy olyan teremtő erőt, amely teljes szeretettel és odaadással nyilvánul meg még a mai világunkban is. Mindegyik vallás ugyanarról beszél, és noha még fennáll sok helyen a fanatizmus, úgy vélem, előbb-utóbb ezek is eltűnőben lesznek, ahogyan a manipulativ társadalmi formák is. Szét fog esni a vallásokon belül a negatív megítélés és a kirekesztés. Gyakran említette a pozitiviz­must, de mi az, amit nem szeret magában? KOWALSKY: Hát nagyon sok dolog zavar... Mert minél jobban vizsgálom magam, annál több hibát fedezek fel. Egy idő után, ha sokat foglal­kozom az említett önjavítás­sal, úgy érzem, hogy nincs még egy olyan rossz ember, mint én, még ha ezen a kijelentésen most nevetünk is. De hogy konkrét legyek: például nem vagyok elég következetes. A meg­bízhatóságom­mal is vannak problémák és a türelmemet is keveslem. Persze, minden mérce kérdése, min­denkinek más és más a határ ilyen téren. Tehát tudnék sorolni bőven ilyen tulajdon­ságaimat. Viszont nagyon fontos, hogy emiatt ne tépje magát az ember, mert tudni kell elfogadnunk magunkat. Hiszen amíg ezen a világon, ebben a testben, ebben a „szkafanderben” mászká­lunk a jelen körülményeink között, addig nem beszélhe­tünk tökéletességről. Miként regenerálódik a Kowa meg a Vega frontembere, ho­gyan piheni ki magát a fárasztó turnék során? kowalsky: Már hét éve a tár­sam az úton a jóga és az tel­jes mértékben kikapcsol. Van három gyermekem, most jön a negyedik, azaz a családdal pihenem ki a fáradalmakat, és a srácokkal olykor együtt végezzük a jógagyakorla­tokat. Olyan hobbit választottam, amiben nem zavar sem a zene, sem a családom. Szeretem azt, amit csinálok, minden fronton. Miként látja magát húsz év múlva? KOWALSKY: Azt nem tudom, hol fogok pontosan tartani ezen a felfedező úton, ám remélem, akkor is lesznek fellépéseink, úgy gondolom, a zenekar akkor is működni fog. De akkor már sokkal nagyobb hangsúlyt szeret­nék fektetni a jógára. Nem csupán gyakorolni akarom magasabb szinten, hanem oktatni is. Húsz esztendő múlva már felnőttek lesz­nek a gyerekeim, de bízom benne, hogy legalább ennyi közös programunk lesz akkor is, mint most. TAMÁS NÁNDOR nandor.tamas@naplo.hu A 43 éves énekes bízik abban, hogy húsz év múlva is legalább annyi programja lesz a gyermekeivel, mint most FOTÓ: MATEY ISTVÁN dolgoznak a próbateremben a hangszerelésen, addig én megírom a szöveget. Hogy mi inspirál ilyenkor? Erre egyszerre könnyű és nehéz választ adni, de ha bővebben kifejteném, az egy egész könyvet megtöltene. Az élet nagy kérdéseivel foglalko­zik a Kowalsky meg a Vega, bármilyen populárisán is van az megfogalmazva. Lehet, hogy olykor könnyed a muzsika, ennek ellenére ko­moly témákat taglal egy-egy nóta, mégpedig azért, mert tényleg ez érdekel: az ember honnan jött, hová tart, mi ez az egész univerzum körülöt­tünk, van-e Isten és milyen nexusban van az emberrel? Ezt mindenkit érint, persze, lehet azt mondani erre, hogy nem érdekel, de minden embernek vannak olyan pillanatai, amikor ebben a témában valamilyen mérték­ben elmélyed. A banda elsöprő sikere mutatja leginkább, hogy óriási igény van a „szív forradalmára”, tehát nyitottak az emberek a pozitív üzenetekre. Miért nem tükröződik ez markánsabban a társadalmunkban? KOWALSKY: Nem szeretném minősíteni a társadalmat és nem akarom megmonda­ni, mi a baj nálunk. Én azt vallom, az ember magát tér­képezze föl, önmagát ismerje meg és ezen a nyomvonalon elindulva, ebbe a „templom­ba” belépve ítélje meg a tel­jességet, az egészet. Minden­ki önmagát javítsa, mert egy társadalomban biztos, hogy ugyanolyan minőséget kép­visel, mint a nagy többség, csak legfeljebb ő nem sötét­kék, hanem halványkék. Másrészt lát­ni kell, hogy eléggé öncélú­an manipulativ közeg, amiben élünk. Rengeteg problémával kell szembe­nézniük az embereknek a hétköznapok során, komoly súlyokat cipelnek a hátukon, s ez elvonja a figyelmet a lényegről. Ez a jelenko­runknak egy „betegsége”, amiből csak úgy tudunk ki­gyógyulni, ha önmagunkat gyógyítjuk első körben. Megfigyeltem, ha bárki Önhöz fordul, rendkívüli kedvesség­gel fogadja. Honnan ez a sok empátia? kowalsky: Nagyon egyszerű

Next

/
Oldalképek
Tartalom