Kelet Magyarország, 2015. május (72. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-12 / 110. szám

2015. MÁJUS 12., KEDD 8 Gazdafigyelő 11011 »a? Innováció és kecskesajt a határszélen A10 százalékos salát tejfeldolgozást 50 százalékra emelné a település fotó: racskó Tibor Szociális családsegítő programnak indult, és élelmiszeripari sikertör­ténet lett belőle. TISZAADONY. Félezernél is alig nagyobb lélekszámú, zseb- kendőnyi település valahol a keleti határszélen, a Tisza bal partján. Ám a híre mostaná­ban a nyugati határszélig, s még azon túl is elhallatszik, mivel évekkel ezelőtt valami olyanba fogtak, aminek egy ideje már az ország minden tájáról a csodájára járnak. A csodájára járnak Tiszaadony újonnan meg­választott polgármestere, Lakatos József 1999-ben ki- fundálta, hogy ő bizony nem nézi tétlenül a helyi szegény családok sorsát. Kezébe vette az éppen ak­kor induló szociális földprog­ram pályázatát, s eltökélte, hogy kecskegidákat adomá­nyoz a rászorultaknak. Ahogy nőtt a szaporulat, mind töb­ben kaptak kedvet a kecske- tartáshoz, végül már annyi lett a tej, hogy azzal kezdeni kellett valamit. így fogtak bele a feldolgozásába. Az újabb sikerek újabb igényeket támasztottak, s ma már ott tartanak, hogy éves szinten mintegy 50 ezer liter tejből 50 Sokan ké­telkedtek a sikerben, de mindig előre néztünk. LAKATOS JÓZSEF %KS mázsa félkemény, félzsíros, teljes értékű kecskesajtot állí­tanak elő, s a finom tejtermé­ket Vásárosnaménytól Gödöl­lőig, Csarodától Budapestig szívesen fogyasztják.- A településünk kecsketar­tással kapcsolatos hagyomá­nyai egészen a 18. század vé­géig nyúlnak vissza - beszélte el történetüket a polgármes­ter.- Víg Gyula Népi kecske- tartás Magyarországon című könyvében több helyütt is megemlíti az itteni hagyomá­nyokat, tehát jó helyen keres­géltünk. Akik ma ötletekért jönnek el hozzánk, sokszor nem is gondolnak arra, hogy mi sem egyik napról a másik­ra írtunk sikertörténetet. Bi­zony, nekünk is sokszor vol­tak álmatlan éjszakáink. Hol a vevő maradozott el, hol a fi­zetséggel késtek el egy kicsit.- A kezdet kezdetén a szomszéd településekkel ösz- szefogva szerettük volna el­indítani a programot, de nem mindenki kapott a lehetőség után. Először kicsiben kezd­tük, s hol voltak akkor még a szigorú uniós előírások. So­kan kételkedtek a sikerben, de mi mindig előre néztünk. Először nyers tejes hevítéssel kecsketúrót állítottunk elő, ma viszont a szépen címké­zett, vákuumcsomagolt sajt­jainkkal a szupermarketek polcain is találkozhatnak a vásárlók - mesélte büszkén. Lépésről lépésre Egyik évben a hűtőkamrát bővítették, a másikban a gyártóhelyiséget nagyobbí­tották meg. Mindig úgy emel­tek falakat, hogy később bő­víteni lehessen. Szép lassan lett fejőgép és pasztőrözőkád, egyre nagyobb hűtőket vet­tek, s ma már 12 férőhelyes, rozsdamentes fejőállás segíti a munkát, és hamarosan nap­elem szolgáltatja az áramot.- Amíg a szociális föld­programokból a lakosság számára is volt támogatás, az állattartással sem akadtak gondok. Utána viszont már csak azok maradtak, akikbe szorult némi vállalkozói vir­tus is. Nekünk is van 122 sa­ját kecskénk, de ennyi aligha szolgálná ki a gyártáskapaci­tást. Ezért is vásároljuk fel a környékbeliek termelte tejet. Adonyból négy család szál­lít rendszeresen, de kapunk alapanyagot Tiszavidről és Tiszakerecsenyből is. Átlag­ban 50-55 kecskét nevelnek, de van, aki kétszáz anyát is számlál az óljában. Az utóbbi persze csak bérgyártást kér tőlünk, és saját márkaként maga terjeszti az árut. Az ön- kormányzat egyébként ma is ott segít, ahol tud. Fizetjük az állatgyógyászati költsége­ket, s rászorultsági alapon a bakokat most is kiosztjuk fo­gyasztásra - sorolta a község­vezető. A dolgozót az állam fizeti Ma már tisztes haszon is re­alizálható a vállalkozásból, ami annak is köszönhető, hogy a dolgozók bérét - akik valamennyien közfoglalkoz­tatottak - az állam finanszí­rozza. - Kétarcú dolog ez az közhasznúság - kezdte kicsit vonakodva Lakatos József.- Egyfelől örülünk, hogy az állam leveszi a vállunkról ezt a terhet, 20-23 embernek mun­kát és bért adhatunk. Másfelől viszont a rendszer nem enge­di, hogy bért emeljünk, pedig a bevételből jutna rá. S mivel ebben az ágazatban se ünnep, se hétvége, differenciálni meg nem tudunk, senki sem elé­gedett maradéktalanul. Ezen bizony odafönn is el kellene gondolkodni. Az állami sze­repvállalás várható csökke­nése miatt a sajtüzem immár a saját lábra állást próbálgat­ja. Legutóbb árat is tudtak emelni. Persze, a kizsigerelt, olcsóbban előállított ipari saj­tokkal egyelőre nem tudnak versenyezni, s a jobb minősé­get sem képesek érvényesíte­ni az árban, de ettől még nem állnak meg félúton.- Jelenleg új istállóra gyűj­tögetünk, hogy a 10%-os saját tejfeldolgozást 50%-ra emelhessük. így ugyanis nem kétnaponta, hanem naponta tudnánk 150 kiló sajtot előál­lítani, s a kádak se állnának üresen. A komoly vevők nagy tételben gondolkodnak, s mi erre még nem állunk készen. Azután egy hűthető gépjár­mű is kellene, hogy szállítani tudjunk. De mivel a hasz­not mindig visszaforgatjuk a programba, ezekre is találunk majd megoldást. S talán egy­szer ismét írnak majd a ti- szaadonyi kecsketartásról és sajtgyártásról a könyvekben - zárta mosolyogva mondan­dóját Lakatos József. MATYASOVSZKI JÓZSEF |ozsef.matyasovszki@kelet.hu Takarmány a töltésről A közmunkaprogram nélkül Tiszaadony még ma is sok­kal nehezebben boldogul­na. A korábbi években még a szemes kukoricát is ennek köszönhetően tudták megter­melni. Mivel a földtörvényt azóta módosították, a kukoricáról kénytelenek voltak lemonda­ni, helyette viszont 20 hektár­nyi bérelt Tisza-töltésen szá­las takarmányt takarítanak be. Legelőterület hiányában a közmunkások kétnaponta - s még zölden - lekaszálják a töltést, s egész évben azzal takarmányoznak. Újabb központ nyílt meg újvidék. Kiemelt jelentőség­gel birnak Magyarország szá­mára a Szerbiával kiépített kapcsolatok és lehetőségek - jelentette ki V. Németh Zsolt államtitkár Újvidéken, ahol megnyitotta Szerbia második Hungarikum Központját. Az élelmiszerek mellett a nem árusítható hungariku­mokat is be lehet mutatni a Hungarikum Központokon keresztül, hiszen a pálin­ka, a tokaji bor vagy a liba­máj mellett a matyó vagy a kalocsai népművészet, a táncházmódszer és a Horto­bágy is hungarikumnak szá­mít - hangsúlyozta V. Németh Zsolt. KM 2013. nyár KELET Mese Színező Fejtörők —3 ' ° >* Nyíi r váró Versek ^tékok Myeremenvjatek K Megjelenik gyerineknaji alkalmából Az első lehet Magyarország A GMO-mentes köztermesztést preferálja a magyar kormány illusztráció: km Egy új címkézési rend­szer bevezetésén dol­gozik a kormány. Budapest. Az Európai Unió­ban Magyarország vezetheti be elsőként a genetikailag mó­dosított szervezetek (GMO) köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tévő új sza­bályokat - mondta az MTI-nek pénteken Berlinben a Föld­művelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára. Dr. Rácz András a „GMO- mentes Európát!” című nem­zetközi konferencia után adott nyilatkozatában kiemel­te, hogy a kormány az új uniós irányelv nemzeti jogba átülte­tése mellett arra is törekszik, hogy még az idén elkészüljön egy új címkézési rendszer, amelynek révén GMO-men­tes jelöléssel lehet ellátni a húst, a halat, a tojást, a tejet és a mézet, ha igazoltan nem tartalmaz GMO-t, és előállítá­sához kizárólag GMO-mentes takarmányt használtak. Egye­bek között ilyen címkézési rendszerek kialakítását, majd ezek uniós egységbe szerve­zését sürgeti a pénteken véget ért konferencián elfogadott Berlini Nyilatkozat - mondta dr. Rácz András. MTI CT> Mezőgazdasági gépek szervizelése a Szolgáltatásaink: => műszaki vizsgára való felkészítés szezonra való felkészítés =i> kötelező szervizek eseti nagy javítások További részletek az alábbi telefonszámon: +36-20/343-7884 4400 Nyíregyháza, Tokaji út 4/b. webshop.keletagro.hu Kvízmegfejtés Az itt végzett ásatások alkalmával bronzkori, valamint honfoglalás kori (pl. tarsolylemez) leletek kerültek napvilágra a hajdan itt állt földvár területén. a) Tuzsér Húzóágazat a hazai baromfi Budapest. A magyar mezőgaz­dasági kibocsátás mintegy 13 százalékát a baromfiágazat adja - idézi a Földművelés- ügyi Minisztérium (FM) hon­lapja az agrárgazdaságért fe­lelős államtitkárt. Czerván György a baromfi világnap magyar eseményén felidézte, hogy a mezőgazda­ság tavalyi kibocsátása folyó áron számítva 2410 milliárd forint volt, 4,2 százalékkal magasabb az előző évinél.- A magyar baromfiágazat exportorientált szektor, az egy főre vetített baromfikivi­telben - 21 kilogramm - Ma­gyarországot csak Hollandia és Belgium előzi meg az Eu­rópai Unióban - tette hozzá az államtitkár. km A magyar ágazat exportorientált ILLUSZTRÁCIÓ: KM HIRDETÉSEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom