Kelet Magyarország, 2015. április (72. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-25 / 97. szám

2015. ÁPRILIS 25., SZOMBAT KELET Szekeres József, Nyírtelek polgármestere és Vinnai Győző országgyűlési képviselő közösen helyezték el az idősek otthona új épületének az alap­kövét FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Megújul és új szárnnyal bővül az idősek otthona Visszaemlékezések a csernobili atomkatasztrófa 29. évfordulóján Aki alászállt a poklok poklába Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es számú reaktora FOTÓ: INTERNET nyírtelek. Pénteken dr. Vin­nai Győző országgyűlési kép­viselő, Nyírtelek díszpolgára Szekeres József polgármes­terrel közösen helyezte el an­nak az épületnek az alapkö­vét, amivel bővíteni fogják az idősek otthonát. A beruházás felújítást is jelent, melynek főösszege csaknem 180 millió forint lesz. Ennek eredményeként a jelenleg harminchat férőhe­lyes bentlakásos intézmény tíz hellyel bővül. Megépül egy új szárnyrész, valamint egy minden igényt kielégí­tő konyhát is kialakítanak. Emellett a mostani szobákat és a kiszolgáló létesítménye­ket is korszerűsítik. A beruhá­zás átadásnak határideje: ez év október vége. A képviselő az ünnepélyes alapkőletételen kiemelte, hogy a kormány fokozott fi­gyelmet fordít az elesettek­re, idősekre, és ugyancsak megkülönböztetett figyelmet szentel azokra a szociális mun­kásokra, akiknek életpályamo- delljét most dolgozzák ki. KM Dr. Szöllősy Tibor orvosként egy hónapon át dolgozott a cserno­bili atomkatasztrófa helyszínén 1986-ban. nyírmada. Rendkívüli körül­mények között találkoztunk először Nyírmadán a műve­lődési házban. Több száz ár­vízi menekült társaságában aggódva figyelte a híreket a tévé előtt.- Látogatóba jöttem - mondta akkor -, s itt ragad­tam. Dr. Szöllősy Tibor 2001 márciusában ugyanis még kárpátaljai lakos volt, Técsőn élt. Három hétre Nyírmadán ragadt, mert az árvíz miatt le­zárták a határátkelőket. Fekete tavasz Beregszászon született, az ungvári egyetemen szerzett orvosi diplomát 1964-ben. Első állomáshelye a festői szépségű Gyertyánliget volt. Aztán behívták katonának.- Megsebesültem, ezért ko­rábban kaptam obsitot - in­tézi el néhány szóval, pedig gipszben tért haza. Técsőn folytatta orvosi pályafutását, ahol 1965-től 2000-ig volt ideggyógyász főorvos. Innen is ment nyugdíjba. Ügy éreztem, w W meg kell örökítenem, amit ott ta- j pasztaltam. DR. SZÖLLŐSY TIBOR WSB ­- A csernobili atomkataszt­rófa után, 1986 júniusában és júliusában összesen egy hó­napig nekem is alkalmam volt alászállni a poklok poklába. Úgy éreztem, meg kell örökí­tenem amit ott tapasztaltam, erről szól az 1999-ben meg­jelent regényem, A kígyó ön­magába mar. Ez a katasztrófa egy társadalmi rend felbom­lásának első, igen drámai, sok áldozatot követelő előszele volt. A regény első fejezeté­ben a maroknyi kárpátaljai magyarság romlását a szov­jet népek nagy családjában is próbáltam felvázolni. Técső járási székhely, ahol jelentős számban élnek még ma is magyarok. Szöllősy Tibor azonban már ekkor helytörténeti kutatásokat végzett. Gönczy Endre katasztró­famedicinát tanult, nem cso­da hát, ha már 1986. május 1-jén Pripjatyban, az atom­erőműnél (Csernobiltől 7 ki­lométerre) találta magát. Be­regszászból vitték őket akkor, amikor még a közvélemény nem is tudott a katasztrófáról. Mindig éjszaka vitték őket- Egy héten át a fekvőbetege­ket szállítottuk a 30 kilomé­teres zónán túli kórházakba- mondta utolsó interjújában az akkor még Nyíregyházán élő nyugdíjas mentős, aki az­óta, sajnos, elhunyt.- Mindig éjszaka vittek a helyszínre, hogy ne lássunk semmit. Huszonnégy órát dolgoztunk, hatot pihentünk. Bár csak tíz napig lett volna szabad a fertőzött zónában tartózkodni, két hétig nem engedtek haza, mert késett a váltás. Az volt a szerencsénk, hogy vittünk magunkkal ele­gendő szalonnát, kenyeret, ásványvizet.- Még egyszer, 1988-ban - akkor egy hónapra - vittek el bennünket egyenesen Cser- nobilba. A halott városban egy fertőtlenített szobában hárman laktunk. Csak a hely­színen derült ki: sztrájktörők­nek vittek, mert a helybeli mentősök megtagadták a munkát. km-gyl Csak tíz napig lett volna sza­bad a fertőzött zóná­ban tartózkodni. GÖNCZY ENDRE Horgászok versenyeznek vasárnap A nyíregyházi Vasutas Sporthorgász és Természetvédő Egyesület április 26-án, vasárnap rendezi évadnyitó versenyét a gyerekek és az ifjúsági horgászok részére a nyíregyházi Bujtosi-tó Agyag utca felőli partszakaszán. Kezdés reggel 8 órakor. A nevezéseket a Végállomás horgászboltban és a 20/5848-307-es telefonszá­mon várják. A Nyírteleki Horgász Egyesület immár hetedik alakalommal hirdet tagjai számára pontyfogó versenyt, szintén április 26-án 7.30-tól délután fél egyig, melynek az orosi Erdélyi Major Horgásztó ad otthont. Horgászni két bottal, «Lu - a magyar horgászrendnek megfelelően lehet. Attraktív város lett Újfehértó A zsűri és a verseny díjazottjai FOTÓ: ALEXA KITTI Szatmár Hangja az idén egyszerre férfi és női Nagy Sándor polgármester méltán büszke megszépült városára FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Ünnepnap volt pénte­ken Ibrányban: átadták a rendőrség és a pol­gármesteri hivatal új épületeit. íbrány. Kulturális műsorok színesítették az ünnepi be­szédeket pénteken délután Ibrányban, az új polgármeste­ri hivatal előtti téren. Berencsi Béla polgármester elmondta: két éve mintegy 300 milliós uniós forrásra pályáztak sikeresen, ám a vá­rosrehabilitációra nyert pénz kevésnek bizonyult az elkép­zelések maradéktalan megva­lósításához. A kormány még időben a város segítségére sietett, így felújították a helyi református templom tetejét Egy komplex, integrált, több területre kiterje­dő fejlesztés zárult le Újfehértón. ÚJFEHÉRTÓ. Aki már régen járt a szabolcsi „fürtös város”, Új­fehértó városközpontjában, s mostanában véletlenül még­is ide vezet az útja, az egyik ámulatból a másikba eshet. Hatalmas városrehabilitáci­Ez a siker évtizedekre meghatározza a város jövőjét. NAGYSÁNDOR és homlokzatát, rendbe tették a római katolikus templom homlokzatát, parkosítottak, sőt, még foglalkoztatásbővítő lépésekre is futotta a keretből! Van mire büszkének lenni- A régi kastélyépület helyett a közbiztonság javítását nagy­ban elősegítő, tettre kész ren­dőreink immár egy 150 millió forintból kivitelezett, korsze­rű épületben állnak rendelke­zésre. A felújított polgármeste­ri hivatalt átadtuk a járási hivatal részére - minthogy járási székhely lettünk -, az önkormányzat új otthona 140 millióból, gondos terve­zéssel és szakszerű kivitele­zéssel született meg. Ugyan­ennek a tervezőnek a keze ós beruházás valósult meg a közelmúltban, amelynek kö­szönhetően ma már egy sze­met gyönyörködtető, modern település tárul a szemünk elé. A 2013-ban uniós fonásból elnyert 450 millió forintból megszépült a polgármesteri hivatal, a város egykori kollé­giuma és a rendőrség épülete, de jutott a pénzből a templo­mok felújítására, piacfejlesz­tésre, járdafelújításra, s vá­rosmarketingre is. Joggal lehetnek büszkék- így kell kinéznie egy kisvá­rosnak - fejezte ki elismerését dr. Simon Miklós országgyű­lési képviselő azon a pénteki záróünnepségen, amelyen a munkáját dicséri még az ibrá- nyi főtér, a művelődési köz­pont, a kollégium és a most átadott rendőrségi épületek is - büszkélkedett a város első embere. Dr. Vinnai Győző fide- szes országgyűlési képviselő projektpartnerek a konzor­ciumvezető várossal együtt ünnepelték a program sikeres megvalósítását. - Mindannyi­an büszkék lehetünk a vég­eredményre, s már a következő beruházás, a 4912-es Nagykál- lóig vezető főút felújítási tervei is a kormány asztalán vannak - jelentette be a jó hírt az or­szággyűlési képviselő. Nagy Sándor polgármester Újfehértó legjelentősebb be­ruházása kapcsán a civil szer­vezeteket is bevonó példaér­tékű összefogást méltatta.- Ez a siker a jövőbe mutat, s évtizedekre meghatározza a város arculatát - mondta el a városvezető a projekt ünne­pélyes záróeseményén. km kiemelte: az elmúlt európai uniós fejlesztési ciklusban, 2007 és 2013 között közel 20 projektet nyert meg íbrány, ami azt mutatja, hogy egy cél­tudatos, dolgos, összetartó és sikeres város! km Mátészalka. Negyedik al­kalommal mérték össze te­hetségüket a Szatmár Hang­ja címért induló fiatalok a napokban Mátészalkán. A Szentpétery Zsigmond Kul­turális Központ és Színház adott helyet a könnyűzenei versenynek, melynek kereté­ben huszonhat, a térségben élő általános és középiskolás diák állt színpadra. A szakmai zsűri (Szirota Jennifer énekesnő, Buzogány Béla színművész-igazgató és Turcsán András zeneszerző, hangmérnök, music super­visor) végül megosztott első helyet hirdetett: Kertes Fru­zsina, a mátészalkai Esze Ta­más Gimnázium tanulója és Kerekes Rajmund, a nagykál- lói Korányi Frigyes Gimnázi­um diákja lett a legjobb. A képzeletbeli dobogó má­sodik fokára Kiss Veronika, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium tanulója állhatott fel, míg a harmadik helye­zett a szintén korányis Opitz Barbara Krisztina lett. Külön- díjjal térhetett haza Tordai Emese, Bajusz Petra és Nagy Bence. km PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL Jobbik. Settenkedő, lopakodó veszedelemként jellemezte a földadót pénteki sajtótájékoztatóján dr. Apáti István, a Jobbik országos alelnöke, országgyűlési képviselője, aki rámutatott: a hektáronként vagy aranykorona alapon kivetett sarccal a kivéreztetett önkormányzatok a költségvetési lyukakat próbálják be­foltozni a büdzséjükön. - A szomszédos Hajdú-Bihar megye több településén, így Mikepércsen, Balmazújvárosban és Hajdúhadházon is kivetették ezt az irreálisan magas mértékű, nemzeti érdekeket sértő, jogilag aggályos adót a fideszes tele­pülésvezetők, újabb terhet rakva a közterheket fizető földtulajdonosok vállára. Olyan ez, mintha egy esztergályosnak nem csak a munkája után kellene adóznia, hanem a gépei, eszközei után is. Aki nem tud fizetni, annak elárverezhetik a birto­kát, otthonát. A Szabolcs megyei településeket szinte 100 százalékban érintené a földadó, amelynek teljes eltörlését javasolja a Jobbik, az önkormányzatokat pedig mindaddig arra kéri, ne engedjenek e könnyű csábításnak! íbrány céltudatos, dolgos és összetartó Az ibrányi őrsparancsnok, Szűcs István helyszínbejárása Halmosi Zsolt dandártábornokkal és az érdeklődőkkel fotó: pusztai Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom