Kelet Magyarország, 2015. április (72. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-13 / 86. szám

783417 2015. ÁPRILIS 13., HÉTFŐ KELIT Üzenet Heti Ádám hűséges olvasónktól: A politikusok mindenütt egyformák. ígérnek neked' hidat még ott is, ahol nincs folyó. NYIKITA HRUSCSOV Postaládánkból Nem csoda, hogy ennyi áldozat van! Tavaly ismét nőtt a tragédiá­val végződő közúti balesetek száma Magyarországon. 2014-ben több mint 6oo halálos baleset történt, ami közel 6 százalékkal több, mint 2013-ban. Főleg az év utolsó hónapjában romlott sokat a mutató, aminek oka lehetett az aránylag kedvező időjárás, hiszen jobb időben többen voltak az utakon, az ünnepek környékén ráadásul figyel­metlenebbek is az autósok. A másik ok, az egyre aggasztóbb közlekedési morál. Több­ször is előfordult, hogy friss jogosítványos „gyerkőcök” fejre álltak a kocsijukkal, vagy autóstól rontottak egy-egy házba, portára. Az ittasság, a kialvatlanság, a rutintalanság és a KRESZ ismeretek hiánya továbbra is a vezető okok között szerepelnek. Sokan mintha nem ismernék a záró­vonal tiltását, a közlekedési lámpák színének jelentését (lásd: Nyíregyházán a Luther utca és az Iskola utca sarok). Rengeteg a balesetveszélyes Hűséges olvasónk és levélírónk, Szabó Lajos polgárőr két elisme­rést Is kapott kiváló munkáláért a közelmúltban fotó: palicz István útszakasz, főleg a motoro­sokra fiézve. Ha száguldás közben belehajtanak egy nagy kátyúba, annyi esélyük marad a túlélésre, mint búgócsigá­nak a győzelemre a monacói nagydíjon! Vegye mindenki figyelembe, hogy az élet nem játék, legyen az a sajátunk vagy másoké, a szabályok be nem tartásával pedig kifeje­zetten veszélyeztetjük a többi közlekedőt! SZABÓ LAJOS, NYÍREGYHÁZA Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, lehetőleg minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális probléma- felvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Levelesládánkból A kicsik mindkét mulatságon kitettek magukért fotó: óvoda Pótfarsangot rendeztünk Olvasóink írják Van, ami máig sem változott... Szabolcs vezérünket egy­koron az egybefüggő, vadakkal gazdag erdők, a lankás legelők, a napfényes tisztások, a szelíden kanyar­gó, halban gazdag Tisza és mellékfolyói, nádasai, árterei fogták meg. A dombokban látta a könnyű védhetőséget, erdőkben, mocsarakban a szükség szerinti rejtőzködést, földvár, sáncok, építését. Szabolcs maradt, Árpád pedig a seregével ment tovább, nyugatnak. Szabolcs és leszármazottjai megépítet­ték a földvárat, mely jó volt hadivédekezésre, és a Tisza áradása esetén is védelmet nyújtott. Az erdők lassan elkoptak: házak, gazdasági épületek születtek a he­lyükön, a megnövekedett népességnek egyre több művelhető földterületre és tüzelőre volt szüksége. Teltek az évszázadok. Ami érték volt a föld felszínén, azt felélték az itt megtelepedett emberek, illetve felégette a tatár, a török és más ellenség. Az egyre mostohább élettér ellenére mégis megmaradtak és gyarapodtak az itt élők, de inkább létszámban, mint vagyonban. A kivágott erdők helyéről a humuszt már rég lefújta a szél és a történelem vihara. Ásványkincsek híján az iparosítás is elkerülte e vidéket. Szél hordta a futóhomokká lett, egykoron termékeny talajt. A homok megfogására gyümölcsösö­ket, fasorokat telepítettek, folyókat szabályoztak, mocsarakat csapoltak le, csa­torna-rendszereket építettek, és nagyon jól megszervezték Kvízmegfejtés Óvodánk minden évben, így az idén is nagy öröm­mel készült a jótékonysági farsangra. A Nyírbogáti Óvodásokért Alapítvány rendezvényén a szülők ötletes jelmezekbe öltöz­tették a gyerekeket: volt tavasztündér, Ludas Matyi, kalóz, méhecske, királylány, hercegnő és ördögfióka is a fellépők sorában. Vidám, zenés-táncos műsorral a tanyarendszereket, a falusi és mezővárosi közösségeket. Mindezen munkák elvégzé­séhez; óriási leleményesség, hatalmas munkaszeretet, összetartás kellett, melyből maradt azért napjainkra is! A többség nem hagyta el e vidéket, próbáltak megélni, túlélni. Esetleg elmentek a távolabb lévő városokba dolgozni, de ingáztak, ha­zajártak a családjukhoz. Több mint ötvenéves építő múltam készültek a gyerekek. Villogtak a vakuk, csillogtak a gyerekszemek, tapsolt a közönség. A jótékonysági mulatság után pótfarsangot tartottunk az óvodában. A gyerekek ismét jelmezekbe öltözve érkeztek, szinte valamennyien maskarába bújak, álarcot öltöttek. Természetesen ez a karne­vál is mókásan, vidáman telt, a kicsik felszabadultan alatt, sok esetben a megyén­kén kívül is dolgoztam. A szabolcsi munkásoknak min­dig megvolt a becsületük, ránk bizony lehetett számíta­ni emberileg, és fizikumban egyaránt. Az itteni emberek szavukat tartó, többnyire szerény anyagi helyzetű, de becsületes állampolgárok maradtak, s hála Istennek, mindezek a tulajdonságok ma is jellemzőek ránk! VENGRINYÁK JÁNOS, SÓSTÓHEGY táncoltak, énekeltek, kü­lönböző ügyességi játéko­kat, versenyfeladatokat oldottak meg. A legnagyobb sikert a magasugró léc alatti átbújás, a kukievő-, a gyümölcslé ivó és a táncver­seny aratta. Reméljük, hogy a változatos programok, játékok maradandó élményt nyújtottak mindenki szá­mára. GULYÁS JÁNOSNÉ, NYÍRBOGÁT Cipőgyári dolgozók találkozója Hagyományteremtő szándék­kal, teadélután keretében, nosztalgiázni invitáljuk a volt Szabolcs Cipőgyár egykori dolgozóit az Alvégesi Műve­lődési Házba (Nyíregyháza, Honvéd u. 41.) április 25-én 17 órától. NAGY EDIT, SZERVEZŐ, 30/369-4499 Vendégsorok Angyal Sándor A települést 1296-ban említik a források először a Hontpázmány nemzetség Itteni egykori lakóhelyeként, melyet Kokad várnak neveztek, d) Pusztadobos A mocorgós gyerekek és a szüleik Is nagyon élvezték a nyuszi-bulit FOTÓ:MOCORGÓ GYEREKHÁZ Együtt jártuk a nyuszi bugit Az ünnepek a hétközna­pokból kiemelnek, jobban megérintenek bennünket, átformálják, megszépítik lelkünket, életünket. A nyír- madai Mocorgó gyerekházban az idén is megrendeztük az immár hagyományává vált nyuszi-bulit. A mocorgós gyerekek és szüleik nagyon jó hangulatú programon vettek részt, kicsik és nagyok együtt járták a nyuszi bugit, nyuszis mondókákat énekeltünk, to­jásfát állítottunk, de arcfestés, illetve nyuszisimogatás is szerepelt a programok között. A szülők is aktívak voltak, őket ünnepi vetélkedő várta. BÚZA ANDREA GYEREKHÁZ-VEZETŐ, NYlRMADA Bazár Paplan, párna készítés, Tolltisztítás Elhasznált ágyneműjéből a pelyhet, tollat korszerű német technológiával kitisztítva, és új pehelybiztos anginba töltve gyönyörű paplant, párnát készítünk Önnek, igen kedvező áronI 06 30/212-8120 Munkatársakat keresünk az alábbi városokban: ________Nyíregyháza, Sárospatak, Vásárosnamény, Mátészalka_________ www.paplanszerviz.hu Postánkból Lefegyverző évet zárt az egyesület- Programokban gazdag, ese­ménydús éven vagyunk túl- értékelte a tavalyi esztendőt Janovics János elnök a Nyír­bátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjas Egyesület évzáró közgyűlésén. Mint mondta, a korábbiaknál is ötletesebbek, színesebbek voltak a rendez­vények. A határőr hagyomá­nyokat ápolva emlékeztek I. Lászlóra, a Határőrség védő­szentjére, halottak napján a maguk állította kopjafánál hajtottak fejet az elhunyt baj- társaik emléké előtt. Benső­séges ünnepségek keretében köszöntötték a kerek évfor­dulós születésnaposokat, az aranylakodalmukat ünneplő házaspárokat, valamint nőnap alkalmából az egyesü­let hölgy tagjait. Életre szóló élményekkel gazdagodtak az egyesület Erdélybe, Pécsre és környékére, a körösfői vásárba, az Erdőbényére, a cserépfalui borfesztiválra kiránduló tagjai. - Zenés-tán­cos összejöveteleken kerget­tük el a telet, ünnepeltük a finom nedűt ígérő szüretet, és köszöntöttük a vágyaink beteljesítésének reményével érkező új esztendőt. Csapa­taink kiválóan helyt álltak a fegyveres szervek nyugdíjas egyesületeinek régiós teke-, lövész- és bowling versenye­in. Férfi kórusunk osztatlan sikert aratott az encsencsi katonanóta fesztiválon és az „Életet az éveknek” megyei kulturális seregszemlén. Gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk a bényei testvérklu­bunkkal, a helyi önkormány­zattal, a megyei rendőr-fő­kapitánysággal, valamint a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségével. Az újjává­lasztott elnökségtől e munka töretlen folytatását várja el a tagság - fogalmazott az elnök. VINCZE ISTVÁN Munkában a szavazatszámláló bizottság fotó: a szerző Ellenvélemény Az egyik kereskedelmi csatorna Fórum című műsorában egy betelefonáló falusi asszony kerek-perec hangoztatta, hogy - idézem - „...ilyen jó élete a büdös életben nem volt a ma­gyar népnek mint most, csak azok a csórók, az éhezők, akik lusták, akik elmennének a munka temetésére”. Hozzátette, hogy az ilyenek szidják a mostani kormányt, amelyik pedig mindent megtesz, hogy azt a temérdek adósságot ledol­gozza, amit az elődje hagyott rá. A vitavezető, dicséretére legyen mondva, nem szakította félbe a véleménynyilvánítót, sőt megköszönte, hogy őszintén elmondta a véleményét. Mindeközben arra gondoltam, valóban helyes, hogy a közismerten inkább baloldali, ellenzéki műsor lehetőséget ad az ellenvéleményeknek is, így kevésbé érheti az elfogult­ság vádja. Szerintem sem igaz, hogy ebben az országban az emberek túlnyomó többsé­ge az éhhalál küszöbén áll, ellenben valóban vannak kö­zöttünk munkakerülők, ingye­nélők, kitartottak, családjukat elhagyó, parkban alvók. Magam is ismerek olyan „ha­zafit”, aki már nem emlék­szik rá, mikor indult utoljára munkába, de sötét üzlete­léssel vagy segéllyel mindig hozzájut a napi betevőhöz, és nevet a közmunkások arcába. Nem állítom, hogy az ilyen semmirekellők vannak többség­ben, ahogy azt sem, hogy a támogatott vagy minimálbéren élő családok indultak volna húsvétkor úri bulizni a wellness fürdőkbe - miként azt az asszony hangoztatta a tévében. Ezzel szemben nagyon sok a munkanélküli, mélyszegény­ségben élő ember, család, akik visszasírják a diktatórikus Kádár-rendszert, akik hónap végén hiába kutatják a „hét krajcárt” nem találják, s éhen hajtják nyugtalan álomra a fejüket. Ha az ilyenek ajánlják nehéz helyzetüket a regnáló hatalom figyelmébe, nem ok nélkül teszik, hanem annak reményében, hátha az átmeneti utcaseprés helyett végleges megoldást találnak az áldatlan állapotuk gyógyítására. Sok a munkanélküli, mélyszegénységben élő ember, család, akik visszasírják a diktatórikus Ká­dár-rendszert. sandor.angyal@kelet.hu HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom