Kelet Magyarország, 2015. április (72. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-11 / 85. szám
2015. ÁPRILIS 11., SZOMBAT . " • KBJET A dolgok változnak, a vers örök Sokgombócos fagyi Arra a kérdésre, hogy összevethető-e a jelen költészete a Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós nevével fémjelzett korszakéval, Lutter Imre azt A nyíregyházi Kaleidoszkóp Fesztiválon Huzella Péter, a megzenésített versek mestere óriási sikert aratott mondja, ma is élnek, mozogfotó: sipeki péter nak közöttünk József Attilák, kertel, pontosan, precízen fogalmaz, ugyanakkor figyelmes; másfelől tiszta marad, nem tud korrumpálódni. A magyar költészet nem csupán a világ élvonalába tartozik, de a történelmi és a kulturális sajátosságok, valamint a magyar nyelv egyedi szépségének köszönhetően akár az első is »a»*.. lehet. Épp az olyan költők miatt, mint József A vers túlél minden politikust, celebet és száj hőst, mert sokkal tisztább náluk. nyíregyháza. Hogy hol a helye a versnek rohanó világunkban? Lutter Imre, Rad- nóti-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke szerint a dolgok változnak, a vers örök. Túlél minden politikust- A Magyar Versmondók Egyesületének szlogenje pontosan kifejezi azt, hogy a vers koroktól függetlenül él, vagyis örök érvényű. Túlél minden politikust, celebet, száj hőst, mert sokkal tisztább náluk. Egyfelől azzal foglalkozik, ami az ember és a világ maga, nem Attila, Ady Endre, Babits Mihály, Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Nagy László, Pilinszky János, Váci Mihály vagy Ratkó József (végtelen hosszú a névsor). Minden költőnknek megvan a saját életútja, benne a mindennapossággal, boldog és tragikus életszakaszokkal. Ami a nagy varázslat: a leghétköznapibb helyzeteket is úgy írják le, hogy vagy magunkra ismerünk benne, vagy egy általunk egyáltalán nem észlelt dologra, jelenségre, problémára, kérdésre hívják fel a figyelmünket. Ha így fedezzük fel a költőket, hamar rájövünk, hogy olyan pontos képet, olyan mély érzéseket, vágyat, hitet és inMais élnek József Attilák, csak nem vesszük tudomásul. LUTTER IMRE az Ajtót nyitok, a Szerelmi ciklusok vagy az Elbocsátó szép üzenet, semmi nem tud adni. Ki tudná pontosabban megfogalmazni azt, hogy mi a költészet lényege, mint József Attila, amikor azt mondja: „Lassan simítja arcomat a mámor/És bennem most száz élet kergetőz”? Ez maga az ember. Ráadásul - míg egy színésznek lehetősége adódik a szerepek által egy helyett száz életet élni - nekünk is megadathat a József Attila-i gondolat, hogy a költészet révén száz másik bőrbe, élethelyzetbe bújjunk, csöppenjünk. Olyanokba, amiket nem is reméltünk. csak nem feltétlenül vesszük tudomásul.- Legfeljebb akkor, amikor egy tisztességes, érdekektől mentes Nemzeti Alaptanterv részét képezik majd. De akkor már késő lehet, mert az idő vasfoga dönti el, hogy kiből lesz klasszikus. A kortárs költőket, persze, össze lehet hasonlítani a már nem élő klasszikusokkal, de pont annyira, amennyire meg is lehet különböztetni őket. Mert nincs két egyforma költő, ahogy azonos megfogalmazás, vagy teljesen ugyanolyan nézőpont sem. Az élő költőkkel találkozni óriási lehetőség, mert még megvan az esélyünk kérdezni őket: a verseikről, az életükről, a gondolataikról. Csak néhány név: Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Tandori Dezső, Buda Ferenc, Tóth Krisztina, Parti Nagy Lajos, Mezey Katalin, Kukorelly Endre, Erdős Virág, Varró Dániel... Egymás mellett is olyanok, mint egy virágoskert: nincs két egyforma szín, ugyanakkor együtt is fogyaszthatjuk őket, mint az összeolvadt sokgombócos fagyit. A finomságuk, különlegességük abban rejlik, hogy nincs mit rajtuk megmagyarázni, mert az empátia és a közös gondolkodás mentén magukért beszélnek. És értünk... KM-SZA Költészet-napi Kávészünet és versmaraton Kevesen adnak pénzt érte NYÍREGYHÁZA, MÁTÉSZALKA. A megye több településén szerveznek programokat a költészet napja alkalmából. A Váci Mihály Kulturális Központban április ll-én 18 órától a Kávészünet lép fel, 19 órától a Krúdy kamarában Legyen világosság! címmel Pregitzer Fruzsina önálló estjét tekinthetik meg az érdeklődők, amit az Ahol megszakad című zenés lírai performansz követ. A Móricz Zsigmond könyvtárban április 13-án 16 órától Csuja Imre és Kürti László közönségtalálkozóval egybekötött felolvasó délutánjára várják az irodalom szerelmeseit. Nagy Zsuka költő hétfőn 14 órától saját verseit mondja el a nyíregyházi Kazinczy Ferenc Általános Iskola diákjainak. Költészet-napi versmaraton- ra készülnek a Mátészalkai Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színház előtti téren is április 14-én 10 órától Poén a poéma! címmel. A programsorozat részeként kedvenc verseikből alkotnak láncot a költészetbarátok, de lesz korosztályos verselés: az apróságok Buzogány Béla színművész-igazgató, míg az idősebbek Losonczi Léna költő és Csuja Imre színművész vezetésével szavalnak majd, aki este hat órától Mondj egy verset, Imi! című estjével tér vissza a Dienes Galériába. A Talán Teátrum Versmuzsikával készül, s a napot 19.30-tól A versen túl... címmel kerek- asztal-beszélgetés zárja, km A prózai művekre négy-hatszoros a kereslet. nyíregyháza. - Szerzői oldalról nagyon erős a kortárs magyar költészet, sok a valódi költő, de azok is szép számban jelentkeznek, akik csak szeretnének azok lenni. Kettős játék a könyvkiadás, hiszen az a célunk, hogy olyan köteteket jelentessünk meg, melyek iránt érdeklődnek az emberek. Olvasói oldalról már problémásabb a kortárs költészet helyzete - jegyezte meg Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője. Hozzátette: úgy tapasztalják, hogy a prózai művekre, elsősorban a regényekre négy-hatszoros a kereslet versekhez képest.- Annak ellenére, hogy tudjuk, kevesebb a verseskötetekből származó olvasói szövegélmény, folyamatosan keressük azokat a műveket, gyűjteményeken, melyek valamilyen módon elhelyezhetőek úgy a piacon, hogy közönséget is találjanak maguknak. Áz Athenaeum a ma divatos slam poetryvel is próbálkozik, az országos bajnokságon harmadik helyezést elért Laboda Róbert slam verseskönyvét az idei Könyvhéten jelentetik meg. Egyetemi üggyé vált- Óvatosan kezelik a versesköteteket a kiadók, mert kevés az olyan olvasó, aki a boltban pénzt ad egy könyvért. A bölcsészeken kívül gyakorlatilag senki más nem vesz verseskötetet a kezébe, mondhatni, egyetemi üggyé válik a kortárs magyar költészet. Ezen a tendencián próbál fordítani a slam - színpadra vitt költészet -, ami aztán egy kicsit át is formálja magát a lírát. Egy kicsit eltér a megszokottól, de mégiscsak vers - hatalmas rajongótáborral. A slam Magyarországon a popkultúra részévé vált, éket ütve a magaskultúra furcsa, örvénylő halmazán. Ezáltal olyan helyre vitt be üzeneteket, ahol korábban nem, vagy csak alig találkozhattak ilyesmivel az emberek. Ma úgy rajonganak a slammerekért, mint régen a rocksztárokért - jelentette ki Szabó Tibor Benjámin főszerkesztő. KM-CSA Az I. Mátészalkai Versmaraton programja Versudvs 10-15 óra: Ajándékozd Mátészalkának kedvenc versedet! - verslánc. 11 óra: Az apróságok Nagy Versmondása Buzogány Béla vezetésével. 13 óra: Az ifjúság Nagy Versmondása Csuja Imre vezetésével. 14 óra: Az én kedvenc versem című rajzpályázat eredményhirdetése. 14.45: Az örökifjú nyugdíjasok Nagy Versmondása Losonczi Léna szerző vezetésével. 15-17 óra: Szakmai műhelyfoglalkozás. Dlenes Galeri; 18 óra: Mondj egy verset, Imi! - Csuja Imre estje, közreműködik a Talán Teátrum. 19.30: A versen túl... - kerekasztal-beszélgetés Losonczi Léna, Oláh András és Kürti László költőkkel, Csuja Imre színművésszel és Buzogány Béla színművész-rendezővel. M. Magyar László A szavak ereje Mióta léteznek a szavak, azóta van költészet is. Persze, ez sokáig nem tudatosult az ősemberekben, csak mondták és mondták egymás után a szavakat, holott a kifejezések között már lehettek metaforák, költői jelzők, s minden bizonnyal elhangzott sok-sok hangutánzó szó is. Aztán az írás elterjedésével egyre többen vetették papírra gondolataikat versekbe zárva, rímektől ölelve, vagy éppen a kötött formákat feloldva. Verset mindenről lehet írni: a születésről, a halálról, a boldogságról, az elmúlásról, a szerelemről, a borról, a versenyautóról, de még egy születésnapról is. A szavak ereje segít a fájdalom, a szenvedés, a magány elviselésében, de az öröm és a boldogság is megsokszorozódik, ha a költészetet hivjuk segítségül. Már születéskor bennünk él a fogékonyság a versek rímei, ritmusai iránt. Csecsemőkorban nyugtatóan hatnak ránk a mondókák, amint beszélni tudunk, könnyen meg is tanuljuk azokat, csakhogy az iskolai tanulmányok befejeztével eltávolodunk a költeményektől: meglehet, hogy felnőtt fejjel szégyelljük a bennük kifejezett érzelmeket. Holott vannak verseskötetek szinte minden család polcán, csak ki kell nyújtani a kezünket értük. A versek nincsenek életkorhoz kötve, ráadásul van egy nagy titkuk: más-más életkorban olvasva el ugyanazt a verset újabb és újabb mondanivalóra döbbenünk rá, korábban fel nem fedezett szépségekre figyelünk fel, különleges kifejezésekre, hangulatokra érzünk rá. Lelket táplál, személyiséget formál, alakít a vers. A költészet akkor is létezik, ha nem akarunk tudomást venni róla, ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy lehet élni költészet nélkül is. Csakhogy akkor lemondunk egy olyan kincsről, amit semmi sem kárpótol... laszlo.magyar@kelet.hu Kelet kvíz A településnek 1341-től 1910-ig vámszedési joga volt. a) Vásárosnamény b) Vámosoroszi c) Vámosatya d) Zajta A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Megkérdeztük ön szereti a költészetet és a verseket? RAB NATÁLIA: József Attila érzelmessége közel áll hozzám. RUBÓCZKI MARIANN: Ady költészetét nem találtam nehéznek. FARAGÓ ZSUZSANNA: Az egykor írt verseim nagyon személyesek. TEPLY TAMÁS: Tlzantt OR. GONDOS ZSU- SŐRÉS ANNA: A vicces éve írtam verseket, de ZSANN/ Radnóti Mik- locsolóverseken jót ma a próza érdekel. lós sorsa megrendítő, mulattam húsvétkor. Rab Natália gyakran olvas verset, ami aligha meglepő egy gimnazistától. - Humán beállítottságú vagyok, József Attila érzelmessége közel áll hozzám - mondta. Rubóczki Mariann szerint a jó vers közérthető, s a sorok szépen rímelnek. - De Ady Endre költészetét se találtam nehezen érthetőnek - adta tudtuk Faragó Zsuzsanna azért is örült a kérdésnek, mert vendégként, párjának a könyvbemutatójára érkezett Nyíregyházára. - Kölcsey Ferenc gondolatai a szívemig érnek - beszélt a kedvencéről. - Százkét országban járva is az a véleményem, hogy a magyar költészet a legszebb a világon- nyilatkozta lapunknak Teply Tamás író, világutazó. - Tizenöt éve még magam is írtam verseket, ma viszont már jobban érdekel a regény, vagy a novella - szólt az írói vélemény. Dr. Gondos Zsuzsanna Radnóti Miklós költészetéért rajong. - Szerelmes fiatalemberek egykor hozzám is írtak verseket, valahol a komód mélyén talán ma is megvannak - avatott be a titkaiba. Sőrés Anna József Attila és Ady Endre szerelmes verseit szereti. - Legutóbb húsvétkor szavaltak nekem a fiúk, s bár nagyon jól mulatok a vicces locsolóverseken, az igaziakat még az internetről is gyakran elolvasom - mesélte, km-mj * Százkét országban járt Teply Tamás Egy (majd)nem tökéletes férfi meséi címmel megjelent életrajzi kötetének bemutatója volt a Centrál Hotelben pénteken. fotó: racskó tibor
