Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-06 / 55. szám

2015. MÁRCIUS 6„ PÉNTEK KECET Jutalom járt a jó gazdálkodásért A nyírpazonyi önkormányzat a közelmúltban újította fel az óvodát fotó: sipeki Péter Fejlesztésekre fordítot­ták az államtól kapott pluszforrást az önkor­mányzatok. nyíregyháza. - Átmeneti likvi­ditási problémák áthidalására szolgáló folyószámlahitele volt az önkormányzatnak, amely tavaly elmaradást mu­tatott, ennek a feltőkésítésé­hez kaptunk hatmillió forin­tot - nyilatkozta a panyolai polgármester, Muhari Zoltán.- Ebben az értelemben Pa- nyolát is kárpótolták, ami egy hatszáz fős település számára óriási segítség. A számla ki- egyenlítésével a hitelünk is törlődött. Eszünkbe se jutott, hogy többet várjunk ettől. Egyébként sem panaszkod­hattunk abban az évben, mert egy húszmilliós nyertes pá­lyázatból fel tudtuk újítani az óvodánkat - mondta a telepü­lés első embere. Ez számukra hatalmas összeg- Tavaly áprilisban jött a kor­mányhatározat, hogy Nyír- pazony a konszolidációban nem érintett településeknek járó kompenzációban része­sül - adta tudtunkra a község polgármestere, Dubay László.- Ezzel ismerték el, hogy jól gazdálkodtunk. A kormány- határozatban meg volt adva néhány ajánlás: közintézmé­nyek felújítására, úthálózat kiépítésére, csapadék- és bel­vízgondok enyhítésére lehe­Úgy tekin­tünk rá, mint hamarosan érkező já­randóságra. DUBAYLÁSZLÓ tett igénybe venni, s ebbe a mi elképzelésünk is belefért. Bel- és csapadékvíz-elvezetés­re, illetve járdaépítésre nyúj­tottunk be igényt. Nem sokkal később értesítettek, hogy az erre elkülönített forrás egyelő­re elapadt, ami nem jelenti azt, hogy kimaradnánk a támo­gatásból. Mi úgy is tekintünk erre a pénzre, mint hamarosan megérkező járandóságra.- Száztizenkétmillióról van szó, ami a település életében hatalmas összeg, az éves költ­ségvetésünk negyedét teszi ki. A csapadékvízzel kap­csolatos problémánkat meg tudnánk oldani belőle, s még másra is jutna. Vannak olyan települések, ahol szintén eb­ből finanszíroztak projekte­ket, s már be is fejezték azo­kat - mondta Dubay László. A jó gazdálkodás elismerése- Mi már megkaptuk a teljes összeget, amelyet fejleszté­si, szociális, egészségügyi és közművelődési célokra fordíthattunk - avatott be a részletekbe Bárdi Béla László polgármester.- Megoldottuk a bentlaká­sos idősek otthonának külső hőszigetelését, belső felújí­tását, újra cseréltük a kazánt itt és művelődési házban, utóbbi új burkolatot is kapott. Egy új egészségügyi központ kialakítására is tettünk félre a pénzből. Az összeget a lélek- számhoz igazították, Gyula­háza pedig a kategóriájának megfelelő támogatásban ré­szesült - úgy is kezeltük, mint a gazdálkodásunknak szóló elismerést. Se hitelünk, se for­ráshiányunk, se „önhikink” nem volt, holott iparűzési adót sem szedünk. Bíztunk benne, hogy a kormányzat észreveszi, és honorálja a munkát. Pedig zsáktelepülés vagyunk, a munkanélküli­ség mindig is a 30 százalékot verdeste, nagyobb alapterü­leteket fűtünk, mint mások, s a vasúttól is távol vagyunk. Mindig a szemébe tudtunk nézni partnereinknek, beszál­lítóinknak. S mindemellett minden évben fejlesztettünk. Úgy vélem, egy olyan jól ösz- szerakott önkormányzati rendszerben, mint amilyen az országban volt, lehet eredmé­nyes gazdálkodást folytatni - mondta el a Gyulaházáért 39 éve munkálkodó vezető. Orvosi rendelő lesz a pénzből Szorgalmatos önállóvá válása, azaz 2002 óta számíthatott egy szállítási vállalkozás iparűzé­si adójára, ugyanakkor fontos szempont is volt a takarékos, ésszerű gazdálkodás. A telepü­lés nem halmozott fel adóssá­got, mégis jutott a falu fejlesz­tésére is, hiszen szinte minden évben avattak fel egy-egy új intézményt. Ez a hagyomány az idén sem szakad meg.- A Belügyminisztérium írt ki pályázatot a jól gazdálkodó települések számára, a lakos­ságszám alapján 20 millió fo­rintot kérhettünk. Ezt az ösz- szeget tavaly márciusban át is utalták, a pénzt egy modern, új orvosi rendelő építésére fordí­tottuk - mondta el lapunknak Takács Pálné polgármester.- A beruházás áfa nélkül kö­zel negyvenmillió forintba ke­rül, tehát az önkormányzatnak is bőven kellett még hozzáten­nie. De fel kellett vállalnunk, ugyanis a településnek eddig nem volt orvosi rendelője, egy ideiglenes helyiségben folyik a gyógyítás, amely már nem felel meg az előírásoknak. Egy épületben lesz a háziorvosi és a gyermekorvosi rendelő, valamint a védőnői szolgálat, pár hónap múlva szeretnénk átadni. Remélhetőleg minimá­lis lesz a fenntartása, hiszen a világításához és a fűtéséhez megújuló energiákat haszná­lunk majd fel. KM-SZ.A..M.J. Ahol nem volt adósság 2012 novemberében A Belügyminisztériumtól kapott lista alapján 2012 novemberében közöltük annak a 162 településnek a nevét - és az adósság összegét amelyek érintettek voltak a konszolidációban. Ebben a listában 66 megyei település nem szerepelt: Anarcs, Benk, Beregdaróc, Besenyőd, Biri, Botpalád, Cégénydányád, Csegöld, Csengerújfalu, Darnó, Eperjeske, Érpatak, Fényeslitke, Fülpösdaróc, Gar­bók, Gelénes, Geszteréd, Győröcske, Gyulaháza, Jármi, Jéke, Kántorjánosi, Kékese, Kérsemjén, Kishódos, Kispalád, Kisvarsány, Lövőpetri, Lónya, Mérk, Nagyhódos, Nemesborzova, Nyírbéltek, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírpazony, Nyírtass, Nyírtét, Ófe- hértó, Olcsva, Olcsvaapáti, Omboly, Panyola, Pap, Pátroha, Piricse, Rétközberencs, Szabolcs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Szamosújlak, Székely, Szorgalmatos, Tákos, Timár, Tiszabercel, Tiszacsécse, Tiszadada, Tiszakanyár, Tiszavid, Tornyos­pálca, Tuzsér, Tyúkod, Ura, Zsarolyán, Zsurk, Zajta. Régi körzetek új orvosokkal nyíregyháza. Két nyíregyházi körzeti orvosi rendelőben is új szakember várja a betegeket. A 4. számú felnőtt körzetben, a Kert köz 4. alatt ezentúl dr. Ko­vács Emília rendel, mégpedig hétfőn, szerdán és pénteken 7-9, kedden 14-15, míg csütör­tökön 13-14 óra között. A 18. házi gyermekorvosi körzetben, a Fészek utca 139- alatt Puszta­iné dr. Tóth Irén rendel hétfőn és szerdán 14.30-17.30, kedden és csütörtökön 9-11, pénteken ugyancsak 9-11 óra között. Fészkel a rétisas nyíregyháza. Ismét fészkel ré­tisas a Szatmár-Beregi-síksá- gon, ahol a természetvédelmi őrök mindent megtesznek a költés zavartalanságáért, km Húsz szakmunkás indult el az idén, jöttek Nagy­kőrösről, Székesfehér­várról és Szolnokról is. NYÍREGYHÁZA. A mostani már a negyedik alkalom (az elsőt 1982-ben rendezték, majd 2000-ben és 2007-ben láto­gattak hozzánk a szakma üd­vöskéi), hogy Nyíregyháza ad otthont a Pék Szakma Kiváló Tanulója elnevezésű országos versenynek. Nem mondtak csütörtököt Az elméleti feladatokat még szerdán, a Westsik Vilmos Élel­miszeripari Szakképző Iskolá­ban oldották meg, a csütörtö­ki gyakorlati megmérettetés helyszínéül már a Vela Pékség Pazonyi téri üzeme szolgált. A négytagú vizsgabizottság el­nöke Győri Zoltán, a győri köz­pontú Intersnack Kft. termék- fejlesztési vezetője volt.- Húsz végzős szakmun­kás indult a versenyen, jöttek Nagykőrösről, Székesfehérvár­ról és Szolnokról is. A mi fela­datunk értékelni az elméleti feladatsort, valamint pontozni a verseny gyakorlati részét, ami sütőipari termékek elké­szítéséből áll. A tét nem kicsi: akinek az összpontszáma eléri a 71 százalékot, az mentesül a tanév végi szakmunkásvizsga alól, és színötös bizonyítvány­ra kap tőlünk ajánlást - mond­ta Győri Zoltán, a vizsgabizott­ság elnöke. Amíg a sütőben pirultak az ínycsiklandó kiflik, karikák és zsömlék, váltottunk pár szót az egyik nyíregyházi indulóval, Csonka Erzsébet­tel, aki a 13-as „rajtszámot” viselte. - Remélem, szerencsét hoz nekem ez a szám. Na­gyon izgulok, hogy sikerüljön elérnem a limitet, hisz akkor gyakorlatilag már a kezemben tarthatom a szakmunkás-bi­zonyítványt - mondta a fiatal lány, majd szaladt is a sütő­höz, hogy szemügyre vegye az üveg mögött piruló kifliket. Az eredményhirdetést (az első három helyezett díjaz­zák, de a szponzorok jóvoltá­ból mindenki kap jutalmat) a Westsik-szakiskolában pénte­ken 10 órától tartják. KM-TG Nézőpont J| Tarnavölgyi V Gergely *W Sarcból van a Hold Nyakunkba szakadt a márci­us, tarkónkba zihál a tavasz és a kikelet. Nem is kellett hozzá sok, hogy én is kikel­jek. Magamból. Az egész úgy kezdődött, hogy a lehető legmélyebb tisztelettel áldoztam a gép­jármű- és az iparűzési adó oltárán, majd hozzájárultam az iparkamara zavartalan működéséhez. Nyugodtan mondhatom, ezek a tételek már meg sem kottyannak. Hozzászoktam, hogy a télvíz elmúltával ilyesformán könnyítek magamon, akarom mondani a pénztárcámon. Ezek után derült égből villámcsapásként ért hőn szeretett könyvelőm telefon- hívása. Azt javasolta, hogy gyorsan keressek magamnak egy ügyvédet, mert az új pol­gári törvénykönyv idevágó passzusa szerint módosítani kell a társas vállalkozásom (amit még legénykoromban, megboldogult élsportolóként gründoltam, hogy akkori jövedelmem legális keretek közt érkezhessen, s ahogy az a nagykönyvben meg van írva, rendesen megfizessem az adót) alapító okiratán, és ezt a békesség kedvéért jó lenne március 15-éig megej­teni. Hogy valami biztatót is mondjon, hozzátette: a jogi hercehurcával járó költségek több tízezer forintos tételt tesznek ki. Képzeletben ekkor adtam igazat egyik cimborámnak, aki - a jogi egyetem első sze­meszterének tapasztalatával felvértezve, egykori profesz- szorának szavait citálva - ezt mondta nekem: „a magyar jogrendszer azért ilyen kesze-kusza, hogy minden­hez jogász segítségét kelljen kérni”. A fentiek fényében újra­hangszereltem Demjén Rózsi klasszikusát. Sarcból van a Hold. gergely.tarnavolgyi@kelet.hu Kelet kvíz Az eredetileg Szatmár vármegyé­hez tartozó települést Slge pusztá­val együtt az 1827. évi XXXIV. tc.-kel Szabolcs vármegyéhez csatolták. a) Rohodot b) Nábrádot c) Rozsályt d) Tákost A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Önnek ml a véleménye a márciusi fagyról? HIDEGKÚTI KRISZTIÁN: Szeretném már előven­ni a tavaszi kabátom. VÁMOSI JÓZSEF: Nem szeretem a telet, nyári gyerek vagyok. KARAMÁN SZILVIA: Át­menet nélkül megyünk át télből a nyárba. KURUCZ LÍDIA: A tavasz és az ősz a kedvenc évszakaim. TÖMÖRI LÁSZLÓNÉ: Télen legyen tél, nyá­ron legyen nyár! HAJDÚ ANETT: Jó lenne, ha már sütne a nap.- Nem örülök a márciusi fagy­nak, hisz már tavasz van. Jó lenne, ha már sütne a nap, és nem lenne szükségem a télikabátra - válaszolta Hajdú Anett. - Elég rosszul érintett ez az időjárás, de erre szá­mítani lehetett az előző esz­tendőhöz képest. A tavasz és az ősz a kedvenc évszaka­im, mert szép színes a táj, és ilyenkor sokkal kiegyensú­lyozottabb vagyok - tudtuk meg Kurucz Lídiától. - Nem gondoltam volna, hogy lesz még ennyire hideg, már na­gyon szeretném elővenni a tavaszi kabátomat - mond­ta remegő kiskutyájával a kezében Hidegkúti Krisztián, és hozzátette: még az apró házőrző is pulcsit hord séta közben. - Általában március végén, illetve április elején is várható havazás, hisz ma­napság átmenet nélkül me­gyünk át a télből a nyárba. A nagymamám elmondta, hogy volt olyan „tavasz”, amikor még a búzakalászon is hó volt - nosztalgiázott Karamán Szilvia. - Márciusban mindig fagy, karácsonykor pedig süt a nap - vélte Tömöri Lászlóné, aki szerint télen legyen tél, nyáron legyen nyár. - Nem szeretem ezt az időt, mivel nyári gyerek vagyok, nem beszélve arról, hogy ilyenkor van a legtöbb betegség. Jelen­leg is náthás vagyok - árulta el Vámosi József. km-kzs, gd ■ Épülő zarándokházat népszerűsítettek A nyáron a Mária út útvonalán Nyírszőlősön megnyíló Buczkó Atanáz Közösségi és Zarándokház is ajánlotta szolgáltatása­it a budapesti Utazás kiállításon. fotó: tudósítónktól

Next

/
Oldalképek
Tartalom